Hiába biztonságosabbak a mai autók, a fizika törvényeit nem lehet leküzdeni

Sárközy Tamás 35 éve van a pályán, igazságügyi műszaki szakértőként számtalan baleset kivizsgálásánál működött már közre. A szakember tapasztalata szerint az évek folyamán jelentősen megváltozott a közlekedés dinamikája, továbbá a technika fejlődésével ma már másabb egy baleset helyszíni képe. A passzív biztonság terén a régi autók meg sem közelítik a mai, modern járműveket, korábban jellemzően kisebb sebességnél, kevesebb biztonsági berendezés mellett következtek be a balesetek. Mára bár biztonságosabbak, korszerűbbek lettek a járművek – ez ad egy hamis biztonságérzetet –, ezzel együtt a közlekedés jelentősen felgyorsult. 

Régen hiába akart valaki a Trabantjával száguldozni, ha 70-80 kilométer per óra sebességnél nem igazán volt többre képes a jármű

 – jegyezte meg Sárközy Tamás. A legtöbb mai baleset szerinte a sebesség túllépésére vezethető vissza, sok a pályaelhagyásos eset, de az elsőbbségadás, valamint az előzés szabályainak be nem tartása is magas. Megtudtuk: az utóbbi időben megugrott a műszaki hibás, műszakilag elhanyagolt járművek száma, különösen igaz ez a gumik állapotára. – Egyszerű a képlet: egy rosszabb minőségű úton, rossz gumival, rossz lengéscsillapítóval és kopott futóművel nehéz az úton tartani a járművet – szögezte le a szakértő. A gumiabroncsok kapcsán megesik, hogy bár a barázdák még elegendő mélységűek, de bekeményedett, elöregedett maga az abroncs. Közvetlenül egy-egy balesettel bár nem feltétlenül hozható összefüggésbe, de elhanyagoljuk az évszaknak megfelelő gumik használatát. – Leginkább a télit szoktuk fennfelejteni nyáron, ami azért probléma, mert jelentősen megnövekedik a fékút. Korábban nagy reneszánsza volt a használt gumik vásárlásának, az új helyett inkább megvettük másodkézből a prémiumgumit, még akkor is, ha az többéves volt. Jó tanácsként elmondható, hogy aki nem tud két garnitúra abroncsra áldozni, az vegyen új, négy évszakos gumit – jegyezte meg Sárközy Tamás. 

Régi és korszerű autók egyaránt az utakon 

Rámutatott: ütközéskor a jármű tömege befolyásolja leginkább a balesetek végkimenetelét, de az sem mindegy, hogy milyen magasan van egy jármű motortere. A városi terepjárók egyre nagyobb számban jelentek meg az utakon, kényelmesek, biztonságérzetet adnak, de mivel magasabban van a tömegközéppontjuk, sokkal borulékonyabbak. Azt azonban nagyon nem kell ragozni, hogy mi lesz a végkimenetele annak, ha egy alacsonyabb építésű autó frontálisan ütközik egy tömegében is nagyobb terepjáróval – magyarázta. 

Mindemellett az utakon kettősség jellemzi a járműparkot, egyszerre vannak jelen a korosodó autók, illetve a korszerűek. 

– Meg kell jegyezni, hogy például a ’90-es években gyártott autókat az akkori kor járműveivel lehet csak összehasonlítani, a mai biztonsági követelményeknek nem felelnek már meg; arról nem is beszélve, hogy a korábban említett Trabant-kategóriájú járművekkel sem csak veteránautó-találkozókon futhatunk össze, bőven járnak még az utakon is – jegyezte meg. A szakemberrel 35 év tapasztalata mondatja, hogy egy légzsák és passzív biztosítóeszközök nélküli járműnél sokkal nagyobb a kockázat, de ezzel a tulajdonosok is tisztában szoktak lenni. A mai autók bár sokkal biztonságosabbak, de a felgyorsult közlekedési tempó mellett a fizika törvényeit ezek sem tudják leküzdeni; a hirtelen lassulásváltozás, ami egy ütközéskor fellép, a biztonsági eszközök ellenére is a belső szervek roncsolódását eredményezheti.

Azzal, hogy hozzászokunk a nagyobb sebességhez, óhatatlanul is belecsöppenhetünk veszélyes szituációkba. Előzéskor például tovább gyorsítunk a tempónkon, mindeközben az út minősége, a jármű állapota nem biztos, hogy lehetővé teszi az előzés biztonságos befejezését. Ekkor jönnek a kisodródások, a pályaelhagyásos balesetek és az ütközések

 – mutatott rá a szakember. 

A sok kütyü csak elvonja a figyelmet 

A technikai újítások nem csak a biztonsági eszközök terén jelentkeztek az évek folyamán, elszaporodtak az okoseszközök is a járművek utasterében. – Saját benyomásom, hogy sok baleseti ok arra vezethető vissza, hogy a vezető figyelmét elvonta a kütyü. Ennek a bizonyítása sokszor nem lehetséges, de hozzáteszem, nem feltétlenül az okostelefonra gondolok, amikor a kütyüket említem. Úgy gondolom, a mai autókban elszaporodott érintőképernyőknek sem feltétlenül kellene a jövőt képviselniük, régen oda se kellett nézni, hogy tekerjünk egyet a hangerőn, ezzel szemben ma az érintőképernyőről vezérelhető a szórakoztatórendszer, a navigáció, illetve az autó finomhangolása is ezen keresztül végezhető. Indokolatlanul sok időt tud elvenni ennek a bogarászása.

Könnyen lehet csúnya vége
 

A szakember szerint Debrecenen belül a Böszörményi úton kimondottan sok baleset következik be, ezek között több halálos eset is történt. Az Egyetem térnél lévő körforgalom a kerékpárosoknak okozhat komoly fejtörést – nem csak a szó átvitt értelmében. 

– Az ország egyik legveszélyesebb útja a 4-es főút, különösen a Szolnok–Debrecen közötti szakasza, az út minősége itt hagy kívánnivalót maga után, előzésre pedig nincs sok lehetőség, így veszélyes szituációk adódhatnak. A 42-es főút a határ felé a kamionforgalom miatt rizikós, különösen Berettyóújfalu környéke, valamint Mezőpeterd és Biharkeresztes térsége – jegyezte meg a szakember. 

Hozzátette:

mára bár kezdenek eltűnni, de az úgynevezett „horrorkaravánok” is a 42-es főúton okoztak egyidőben bosszúságot. Az áthaladó forgalom miatt pedig a fáradt, csökkent koncentrációjú kamionosok jellemzik az említett útszakaszt.

 A szakértő szerint a fiatalok inkább bátrabbak az úton, s bár kevés tapasztalattal rendelkeznek, jók a reflexeik, ezért belemennek rizikós helyzetekbe, de elő is idézik azokat. Ezzel szemben az idősek a rutinnal tudják kompenzálni a korukból fakadó hiányosságokat. Az úton így mondhatni, kiegyenlítik egymást. A nők általánosságban megfontoltabbak, a férfiak több kockázatot vállalnak. – Találkoztam már ittas női vezetővel, aki balesetet okozott – tette hozzá Sárközy Tamás. Megjegyezte: csökkenni látszik az ittas vezetések száma a baleseti okoknál, a kábítószer-használat azonban egyre gyakoribb, ez 35 éve nem volt jellemző. – Utóbbira példa: volt, aki az egyik főúton haladva fenyőfákat hallucinált, így azokat kerülgette – közölte a szakértő. 

Jól jönnek a tanúvallomások is, de inkább támpontként
 

Törvény szabályozza, hogy mikor lehet és mikor kell műszaki igazságügyi szakértőt bevonni egy ügybe, ilyen eset jellemzően a halálos kimenetelű baleset, valamint a tömegszerencsétlenség. Akkor is szakértő szükséges, ha műszaki hibára hivatkozik valaki, vagy felmerül ennek a lehetősége. 

A helyszínen azt vizsgálja, rekonstruálja, hogy mi történhetett a szerencsétlenség bekövetkezése előtti másodpercekben, segédkezik a nyomkutatásban, illetve annak értelmezésében, hogy mindezt előidézhette-e műszaki hiányosság. A vizsgálat egyik fontos pillére a jármű állapotának felmérése, ami kiterjed a fék, a kormány és futómű, a gumiabroncs, továbbá az aktív és passzív biztonsági berendezések ellenőrzésére. Sárközy Tamás szerint ugyanis nem mindegy, hogy működött-e a légzsák ütközéskor, illetve az sem, hogy be volt-e kapcsolva az öv. A tanúvallomásokkal szerinte óvatosan kell bánni, ritka, amikor valaki hitelt érdemlően fel tudja idézni a történéseket, de támpontként tudnak szolgálni. Például egy gyalogosgázoláskor jó, ha van, aki el tudja mondani, hogy a gyalogos honnan érkezett, illetve milyen tempóval. 

Matey István