Egy pillanat alatt megtörténhet a baj, kötelességünk segíteni

Ahány ember, annyiféle közlekedési stílussal találkozhatunk az utakon, ebből kifolyólag másképpen kezeljük a különböző kiélezett helyzeteket. Dr. Nagy Levente ügyvéddel többek a között a segítségnyújtás elmulasztása és a cserben hagyás bűncselekményéről beszélgettünk, ugyanis az elmúlt időszakban megyénkben is történtek olyan közlekedési balesetek, ahol magára hagyták a sérültet. A szakember már elöljáróban felhívta a figyelmet, egy kis odafigyeléssel sok kellemetlenségtől, problémától megkímélhetjük magunkat.

„Mindannyian így vagy úgy közlekedünk, előfordulhat, hogy egy pillanatra nem tudunk kellőképpen figyelni, melynek eredménye egy baleset lehet.”

– Szerencsére ezek túlnyomó többsége csupán anyagi kárral jár, és sem könnyen, sem pedig súlyosan nem sérül meg senki. Fontos tudni, a jog nyelvén a baleset „könnyűnek számít”, ha a sérülés gyógyulásának időtartama nem haladja meg a 8 napot. Pozitívum, hogy általában tisztában vannak a közlekedők azzal, hogy baleset esetén mit kell tenni, azonban ha az apró részletekre nem figyelünk, akkor bűncselekményt is elkövethetünk – nyilatkozta a Naplónak.

Akkor is, ha látszólag nincs baj

– A KRESZ szabályai kimondják, a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, illetve az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Tehát elsőként meg kell állni, kiszállni az autóból és meggyőződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. Minden esetben célszerű ezt megtenni, akkor is, ha látszólag nem sérült meg senki, illetve akkor is, ha csekély erejűnek gondoljuk az ütközést. Elkövetheti a cserben hagyás bűncselekményét a „balesettel érintett jármű vezetője” és az a személy is, aki „közrehatott” a baleset létrejöttében. Így ha nem áll meg a vezető, vagy eltávozik onnan, mielőtt meggyőződne arról, megsérült-e valaki, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – mondta. A szakember leszögezte, a megállási és meggyőződési kötelezettség független attól, hogy a balesetben van-e felelősségünk, esetleg abban vétlenek vagyunk. Könnyen lehet, hogy a csekély erejű ütközést nem feltétlenül követi személyi sérülés, azonban ettől függetlenül is meg kell győződnünk arról, senki sem sérült meg.

„Előfordulhat, hogy egy bagatell anyagi káros baleset esetén cserben hagyás bűncselekmény miatt eljárás indul, mivel a törvényi tényállás alapján ehhez még személyi sérülés sem szükséges (vagyis a cserben hagyás akkor valósul meg, ha nincs személyi sérülés).”

– Ha van személyi sérülés a baleset esetén, akkor már segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményről beszélhetünk. Ez pedig gépjárművezető esetében akár a jogosítvány elvesztéséhez, meghatározott időtartamú gépjárművezetéstől történő eltiltáshoz vezethet, amennyiben a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz. Természetesen nem éri meg ezt kockáztatni, mivel anyagi káros baleset esetén a felek egymás között is rendezhetik a felelősség megállapítását, így rendőri intézkedést sem kell kérniük. Amennyiben nem tudnak a felelősség kérdésében megegyezni, abban az esetben rendőri intézkedést kell kérni, de ez már szabálysértési szankciókat is vonhat maga után – fogalmazott.

– A cserben hagyás elkövetése már mindenképp büntetőeljárást von maga után. Az anyagi káros balesetért való felelősség legfeljebb szabálysértés lehet. Amiatt is érdemes balesetet követően minden esetben megállni, meggyőződni, mivel ha valóban történt személyi sérülés, akkor a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásával már segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény miatt indulhat büntetőeljárás – fűzte hozzá.

Szükség van odafigyelésre, türelemre

Az elmúlt időszakban elég sok baleset történt vasúti átjáróban országosan, illetve a megyében is. A témával kapcsolatban megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot, és megtudtuk, többnyire mi okozza ezeket a baleseteket.

„A közlekedők gyakran nem a fényjelzőt veszik figyelembe, hanem csak azt látják, hogy más is behajt az átjáróba, így feltételezik, hogy nem is ad tilos jelzést a berendezés, és arra fel sem pillantanak.”

– Feltorlódott forgalom esetén a járművezetők egy része még a kereszteződésben is megáll, figyelmen kívül hagyva annak „életveszélyes” jellegét. A mobilkészülékkel történő telefonálás is előfordul, amely többek között azért is nagyon veszélyes, mert eltereli a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a sofőr a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre.

– Az is megállapítható továbbá, hogy a kerékpárral és a gyalogosan közlekedők is gyakran megszegik az átjárókra vonatkozó szabályokat – közölte a Naplóval. Együtt ellenőriznek Megtudtuk, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztálya a MÁV Vasútbiztonsági Osztályával együttesen havi rendszerességgel tart olyan témájú közlekedésbiztonsági ellenőrzést, amelynek része a vasúti átjáró tilos jelzésén áthaladó járművek és gyalogosok kiszűrése.

„A balesetek nagy része a gépjárművezetők, a kerékpárosok és a gyalogosok szabálytalan magatartása (tilos jelzés ellenére történő behaladás) miatt történik. A vasúti átjárókban bekövetkezett baleseteket a közlekedési szabályok betartásával lehet elkerülni.”

– Válaszában a rendőrség rámutatott: A tavalyi esztendőben, illetve az idei év első negyedévében valamennyi baleset legalább fénysorompóval ellátott vasúti átjáróban következett be. A közelmúltban a megyében nem történt olyan szerencsétlenség, amelyben a vasút felelősségét megállapították volna. – A KRESZ szabályai többek között kimondják, a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. Az átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 kilométer per óra átlagsebességgel szabad áthaladni – áll a rendőrkapitányság válaszában.

Nincs kötelezettségünk, ha már úton a segítség

A Büntető törvénykönyv (Btk.) kimondja, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, az segítségnyújtás elmulasztásának minősül, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. – A vétséget már nemcsak a gépjárművezetők – mint a cserben hagyás esetében –, hanem például utasok vagy gyalogosok, baleset helyszínén bámészkodó személyek is elkövethetik. Továbbá fontos tudni, már nemcsak baleset esetén lehet elkövetni, hanem szinte bármilyen helyzetben, amennyiben észlelhető, felismerhetővé válik számunkra egy olyan személy, aki sérült vagy élete, testi épsége közvetlen veszélyben van (például földön fekvő magatehetetlen ember). Általában könnyen eleget lehet tenni ezen kötelezettségnek, akár a mentők értesítésével – ismertette dr. Nagy Levente. A jog megköveteli az elkövetőtől az „elvárhatóságot”, vagyis olyan személytől nem várható el a segítségnyújtás, aki maga is veszélyben van, vagy a segítség nyújtásával a saját életét, testi épségét kockáztatja. Akkor nem áll már fenn a segítségnyújtási kötelezettség, ha más ezt már nyilvánvalóan megtette – fűzte hozzá.

Súlyosabb esetek

– A jogsértés súlyosabban minősülő alakzatai, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Illetve az, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő (a balesetet ő okozza, ő a felelős a balesetért), vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles (orvosként dolgozik) – ezekben az esetekben már nem vétséget követnek el, hanem bűntettet – mondta dr. Nagy Levente. A cserben hagyás és a segítségnyújtás elmulasztása (baleset esetén) bűncselekmények esetén gyakran az állhat a háttérben, hogy az elkövető ittas vagy bódult állapotban vezetett, illetve nem rendelkezik vezetői engedéllyel, vagy gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.

Nagy Emese