Egyre gyakoribb a büntetőfékezés – ami a jogosítványunkba is kerülhet!

A témával kapcsolatban lapunk felkereste dr. Nagy Levente közlekedési és büntető ügyvédet, aki már elöljáróban leszögezte:

aki a közúti közlekedés szabályainak szándékos megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

– Természetesen mindig meg kell vizsgálni az adott eset körülményeit, hogy a bűncselekmény ismérvének valamennyi feltétele ténylegesen megvalósult-e. Tudniillik, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat valaki, ha a bűncselekménnyel súlyos testi sértést követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést pedig akkor, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki akkor, ha a bűncselekmény halált, illetve ez öt évtől tizenöt évig terjedhet, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz – ismertette a Naplónak.

Csakis indokolt esetben

Továbbá megtudhattuk, hogy a büntetőfékezéssel megvalósított közúti veszélyeztetés a következő feltételek együttes megvalósulása esetén állapítható meg az elkövető terhére. – Közúti közlekedés szabályainak szándékos megszegésével történő tipikus (büntetőfékezés) elkövetési mód: azaz az elől haladó jármű annak ellenére alkalmaz hirtelen, váratlan, egyben erős fékezést, hogy ezt nem indokolja semmilyen közlekedési helyzet (például egy úttestre szaladt állat, vagy a fékezést alkalmazó előtt megálló járműsor). Ezen körülmény megvalósulása a büntetőeljárás során vizsgálat tárgyát képezi, tanúvallomásokkal, vagy fedélzeti kamera felvétellel könnyen bizonyítható a fékezés indokolatlanságának volta. További feltétel, hogy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki: így a veszélyeztetésnek (veszélyhelyzet) alkalmas kell lennie arra, hogy élet vagy testi épség veszélye reálisan bekövetkezhet. Nagy sebesség melletti, hirtelen fékezés esetén, amikor a baleset elkerülése kizárólag a hátul közlekedő kiváló reakcióidején és megfelelő manőverezésén múlik, a közvetlen veszély megállapítható. Ellenben, ha hirtelen fékezés lassú sebesség mellett és alkalmazása esetén is akár száz méter vagy még több marad a két autó között, közvetlen veszélyhelyzetről nem beszélhetünk. A törvény súlyosabban rendeli büntetni, ha a veszélyhelyzet előteremtéséhez eredmény is társul, azaz bekövetkezik a baleset, melyben a vétlen fél legalább súlyos testi sérülést, vagy akár halált szenved el – mondta.

– A közúti veszélyeztetés eredménnyel járó alakzata a közúti baleset gondatlan okozásának vétségétől akként különíthető el, hogy az elkövető milyen módon (szándékosan vagy gondatlanul) szegte meg a közlekedési szabályokat, továbbá, hogy a szándéka kiterjedt-e a veszélyhelyzet előteremtésére. Amennyiben ezen utóbbi szándék hiányzik, például véletlenül fékezett, így ehhez veszélyeztetési szándék nem társult, akkor nem állapítható meg a közúti veszélyeztetés bűncselekménye. A büntetési tételekből egyértelműen jól látható, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, így amennyiben ilyet észlelnek közlekedésük során, indokolt lehet feljelentést tenni az ügyben. A KRESZ előírja, hogy a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy és vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi – fogalmazott.

A szakember felhívta a figyelmet,

ha valaki gondatlan volt, vagyis nem szándékosan taposott többször a fékbe, akkor nem állapítható meg közúti veszélyeztetés bűncselekménye. Ha viszont a fékezés szándékos volt, vagyis büntetőfékezni akart, vagyis a mögötte haladó számára balesetveszélyes helyzetet akart teremteni, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekmény valósulhat meg – ha ezáltal létrejött a közvetlen veszélyhelyzet.

– Amennyiben a fékezést egymást követően többször is elköveti, ez alapján vélelmezhető, hogy szándékosan cselekedett. Továbbá, ha van felvétel, az autók mozgásából látható, hogy a balesetveszély kialakult-e (például: a vezetőnek el kellett rántania a kormányt vagy erőteljesen fékeznie, hogy ne történjen ütközés). Ha a baleset elkerülése nagyrészt a hátul haladó gépjármű vezetőjének ügyességén és lélekjelenlétén múlik, akkor általában megállapítható a közúti veszélyeztetés bűncselekménye. A felvételeket, amennyiben van – vagy a tanúk vallomásait – elemezni szükséges menetdinamikai szempontból is, hogy az indokolatlanul fékező gépjármű vezetőjének magatartása megvalósítja-e a bűncselekményt – ismertette.

Fedélzeti kamerás felvétel

Folytatta, a közúti veszélyeztetés másik tipikus alakzata, ha egy gépjárművezető ráhúzza a kormányt minden ok nélkül egy másik autóra, amikor erre nincs rá kényszerítő oka. Kényszerítő ok lehet például a balesetveszély elkerülése. – Az ilyen ügyek (közúti veszélyeztetés) vizsgálata általában feljelentéssel indul, és a büntetőeljárásban felhasználható egy fedélzeti kamerás felvétel. A veszélyes forgalmi szituációban résztvevő, vagy azt észlelő valamennyi tanú, gépjárművezetők vallomása rendkívül fontos a cselekmény jogi minősítése szempontjából. Mindezek vizsgálata dönti el, hogy megvalósult-e a közúti veszélyeztetés, vagyis létrejött-e közvetlen veszélyhelyzet, és az elkövető szándéka a veszélyhelyzet létrehozására irányult-e – hangsúlyozta.

– Fontos, hogy az elkövető szándéka csupán a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki, de a személyi sérülés okozására már nem (limitált veszélyeztetési szándék), mivel ha szándéka szerint személyi sérülést is akart okozni, akkor testi sértést, vagy ha a cselekmény jellege (és a szándék kiterjed akár a halál okozására is) alkalmas lehet emberi élet kioltására is (például: nagy sebességgel el akarja ütni a haragos rokonát aki gyalogos vagy kerékpáros) akkor emberölést vagy emberölés kísérletét is megvalósíthatja a cselekmény – fűzte hozzá.

Megtudhattuk,

a közúti veszélyeztetést három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, ha nem sérül meg senki súlyosan. Abban az esetben viszont, ha az elkövető büntetlen előéletű, rövidebb, felfüggesztett szabadságvesztésre számítható, esetleg magasabb összegű pénzbüntetésre, illetve bevonják a jogosítványát.

– Amennyiben közúti veszélyeztetés miatt az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést indítványoz, illetve a bíróság a bűnösség megállapítása esetén végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, akkor általában nem pusztán közvetlen veszélyhelyzet jön létre, hanem a személyi sérülés be is következik, vagy az elkövető, például büntetett előéletű és/vagy próbaidő vagy felfüggesztett szabadságvesztés időtartama alatt követi el a bűncselekményt – tehát a közlekedési előélete terhelt, vagy egyéb bűncselekmény miatt már korábban megállapították felelősségét. Általában ezekben a súlyosabb esetekben történhet meg, hogy az elkövetőt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik – így alapesetben (nincs személyi sérülés, nem büntetett előéletű az elkövető, vagy nincs jelentős priusza) nem végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására kerül sor – mondta.

Végezetül kiemelte, közúti veszélyeztetést többek között akkor is megvalósulhat, ha előzés közben a megelőzendő gépjármű vezetője gyorsít, ezáltal közvetlen veszélyhelyzet alakul ki (például: a szemből haladó gépjármű közeledése miatt az előzést veszélyessé válik végrehajtani). – Megállapításához a veszélynek mindenképp közvetlennek kell lennie, így élet vagy testi épség sérelmének reális lehetőségének fenn kell állni, és az elkövető szándékának a veszélyhelyzet létrehozására kell irányulnia – ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk a közúti veszélyeztetés megállapíthatóságához. Az elkövetési indokok közt általában korábban létrejött haragos viszonyok (ismerősök, olykor rokonok közt, például féltékeny férj feleség, haragos rokonok) játszanak szerepet, vagy egy korábbi közlekedési szituáció (fékezni kell az elkövetőnek, amikor a másik gépjárművezető elindul, azért, hogy bekacsolódjon a forgalomba) váltja ki a haragot, indulatos közlekedési magatartást – ilyenkor a cél lehet a másik „megleckéztetése”, megfélemlítése – fogalmazott.

Nagy Emese