Borsodi apagyilkosság: elutasították Debrecenben a büntetés enyhítését

A Miskolci Törvényszék a megyei főügyészség indítványa alapján a vádirati tényállással egyezően erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében mondta ki az apját halálra szurkáló vádlott bűnösségét. Büntetése négy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és négy év közügyektől eltiltás – olvasható a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség portálunkhoz eljuttatott levelében.

A vádirat szerint a bűntény idején a harminchárom éves vádlott szüleivel közös háztartásban élt egy borsod megyei községben. Mindhárman italozó életmódot folytattak, amely számos családi konfliktus forrása volt. Ittas állapotban gyakran szidalmazták egymást, sőt tettlegesség is előfordult. 2018 nyarán a sértett – aki a vádlott apja – késsel is rátámadt a feleségére. A vádlott és szülei 2018. december elején egész napon át nagy mennyiségű bort fogyasztottak, amitől a család valamennyi tagja ittas állapotba került. Kora este a sértett szóváltásba keveredett a feleségével. Kölcsönösen szidalmazták egymást, majd az erősen ittas férfi kést ragadott és meg akarta szúrni az asszonyt. A lakásba éppen visszatérő vádlott ekkor az anyja védelmére kelt és kicsavarta a kést az apja kezéből. A sértett megpróbálta visszaszerezni az eszközt, de a kölcsönös dulakodás során a fia megvágta a nyakát. Noha a sértett ezután meghátrált, az anyja bántalmazásán felbőszült vádlott nem vetett véget az erőszaknak: a 18,5 cm pengehosszúságú konyhakéssel először mellkason szúrta az apját, majd dühös kiáltozással többször közepes, egy ízben pedig nagy erővel a mellkasán és a hasán tovább szúrkálta az időközben már térdre rogyó sértettet. A férfi a fia keze által 15 késszúrást szenvedett el, és a helyszínen életét vesztette – írja a közlemény.

A törvényszék a védő jogos védelemre hivatkozó érvelését nem fogadta el. A nem jogerős ítélet indoklása szerint bár a sértett a vádlott édesanyja ellen jogtalan támadást intézett, a vádlott azt sikeresen elhárította. Ezután a sértett már eszköztelen volt. Mivel a további támadással is felhagyott, fia erőszakos cselekményét immár megtorló indulat vezérelte. A vádhatósággal egyetértésben a törvényszék a vádlott feldúlt állapotát méltányolható okból származó erős felindulásként értékelte. Az erős felindulás méltányolható okból akkor származik, ha erkölcsileg menthető és bizonyos fokig igazolható. A törvényszék ítélete szerint a nem kóros jellegű vádlotti dühkitörést valóban erkölcsileg méltányolható ok, az édesanyja életét veszélyeztető támadás váltotta ki. Ez a konfliktus olyan fékezhetetlen indulatot váltott ki a vádlottnál, amely rögtönös, de eltúlzott és indokolatlan erőszakos tettre sarkallta. Ez pedig olyan jogellenes és büntetendő cselekmény, amely az emberölés bűntettének enyhébb megítélését alapozza meg – hívta fel a figyelmet a főügyész.

A büntetés Btk. szerinti középmértéke öt év. A törvényszék a büntetlen előéletű, alacsony intellektusú vádlottal szemben ennél enyhébb szabadságvesztést szabott ki, amelyet a vádhatóság tudomásul vett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a családon belüli erőszak megelőzése – és nem további késeléssel történő „megakadályozása” – a társadalmilag helyes cél. A kiszabott szabadságvesztés büntetés az élet elleni bűntett súlyával és a vádlott alanyi bűnösségével egyaránt arányos joghátrány. A fellebbviteli főügyészség indítványa szerint ezért enyhítésének törvényes indoka nincs.

A büntetőügyben a védelmi fellebbezések miatt másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.