Nagy Márton Debrecenben: a kormány válság idején is támogatott hiteleket biztosít

A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra címmel tartott előadást csütörtökön délután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Böszörményi úti Campusán, az oDEon Színházban.

Nagy Márton saját bevallása szerint a mostanihoz fogható krízist nem tapasztalt. Mint mondta, emiatt választ adni is nehéz feladat rá, de pozitívumként emelte ki, hogy a válságból tanulni lehet:

 – fogalmazott. Felvázolta, válság esetén az első napokban pánik tör ki, a pénzügyi piacok és a bankrendszer likviditása elakad, a társadalom nyugtalan lesz, az emberek félni kezdenek, és visszafogják várakozásaikat, ez pedig a gazdaságra negatív hatásként jelenik meg.

– Ezek az alakzatok ugyanazok, és az első hónapban erre lehet is rutinszerűen reagálni. A válságot fél év után, a középtávú hatásokra kezelve lehet alakítani. Erre azonban nincs tankönyv, egy logikai láncolat mentén kell elemezni, mi miért következik be – folytatta.

Szerinte a jelenlegi helyzet azért különösen nehéz, mert egymás után következett a koronavírus, a háború és az energiaválság, ami miatt napról napra kellett követni és reagálni a történésekre. Mint mondta, ilyen rövid távú előretekintésre még sosem volt szükség. A 2022-es évet a rendszerváltás óta a legnehezebb évnek nevezte, emiatt hatalmas teljesítmény, hogy 2023 elejére a magyar gazdaság nagyobb megrázkódtatások nélkül túllendült.

– A 2022-es év válságának eredete az energiaszankciókban keresendő. Amennyiben az energiaárak nőnek, egy áttételes hatáson keresztül az infláció is felkúszik, míg a növekedés visszaesik. Ez az úgynevezett kínálati hatás: amikor az infláció és a GDP ellentétesen mozog. Kínálati sokk esetén a jegybank azért van nehéz helyzetben, mert kamatemelés során a fogyasztással együtt csökken ugyan az infláció, ám nem azt a hatást kezeli, ami miatt kialakult a probléma: az energiaárakat. Ezért a monetáris politikának nincs a kezében a megoldókulcs – vázolta fel Nagy Márton. Szerinte megoldás lehetne, ha a jegybankok beléphetnének az energiapiacokra, és kereskedhetnének árammal vagy gázzal, így az árfolyamokhoz hasonlóan beavatkozhatna az energiaárakba.

– A magyar gazdaság rendkívül energiaintenzív, hiszen iparra épülő gazdaságpolitikát folytat. Mivel hazánkban nincs földgáz vagy kőolaj, importálnunk kell az energiát. A háború előtt 2021-ben a GDP 4 százalékának megfelelő energiát importáltunk, míg 2022-ben tíz százalék felé emelkedett – mondta. Rámutatott, ez nem a behozatal növekedése, hanem a drágulás miatt történt. 

– Az energiaárak növekedése mellett az inflációs hatással is szembe kellett nézni. A koronavírus-válságból kifelé tartva, 2021 közepén a kereslet növekedése hajtotta fel, míg a háború után a kínálat hatás tolta felfelé az inflációt, melynek ezáltal megváltozott a hajtóereje – fejtette ki. A miniszter szerint ha valaki érti a válságok természetét, meg kellene értenie, hogy ez más gazdaságpolitikát kíván. Ez azonban egyes országokban nem történt meg. Nagy Márton szerint egy megszorító politika nem megfelelő reakció, amikor a kínálat dominálja a gazdaságot.

– Akár kivezetjük az élelmiszerársapkát, akár nem, év végére egy számjegyű infláció lesz. Amennyiben megszüntetjük az árstopot, 9, ha marad, akkor a 6 százalékot is elérheti – mondta Nagy Márton. Hozzátette, az infláció csökkentésével nem azt kell elérni, hogy az árak csökkenjenek, hanem a drágulást kell megfékezni vagy mérsékelni. Ezt azzal indokolta, hogy, ha az infláció negatív értékbe fordul, defláció következik, azt pedig – mint fogalmazott – nem akarja senki.

A miniszter kifejtette, az inflációnak vannak globális és lokális összetevői: gyakran vita tárgya, hogy melyik hatásról tehet egy-egy ország, és melyikről a világ. Úgy véli, a jelenleginek az 50 százaléka háborús inflációnak tudható be, ami a szankciók nélkül megfeleződne. Szóba hozta az árfolyamot mint összetevőt, mely első ránézésre lokális faktornak, Magyarország felelősségének tűnik. Azonban rámutatott, amelyik ország gazdaságában van energiakitettség, ott a külkereskedelem deficitessé válik, így az árfolyam magától leértékelődik.

 – mondta. Kitért az élelmiszerárak emelkedésére is, melynek a 65 százaléka mögött globális hatás tehető felelőssé.

A magas kamatlábat a kormány úgy kezeli, hogy „leporolja a szunnyadó fejlesztési bankjait”, az Eximbankot és a Széchenyi Kártya Programot, és pénzt pumpál a gazdaságba, amik kitermelhető szintre, 5-6 százalékra tolja le a kamatot. A Széchenyi Kártya Program a kkv-knak lehet optimális, míg a Baross Gábor-hitelprogram a nagyvállalatok számára is megoldást nyújthat.

A gazdaságfejlesztési minisztertől megtudtuk, ma Magyarországon a hitelek fele támogatott hitel. Hangsúlyozta, hitel nélkül nincs gazdasági növekedés, annak hiányában kiszámíthatatlan torzulások történnek, éppen ezért támogatja a kormány a hitelkihelyezés ösztönzését.

 – zárta előadását.

HL