Minőségében és mennyiségében is hozza az átlagot megyénkben az alma terméshozama

Akár 7-10 nappal is tolódhat az almafák érési folyamata a tavaszi fagyok és a nyári aszályos időszakok miatt. A tavalyihoz képest enyhébb volt a tavaszi fagy, így idén pozitívabb képet fest a terméshozam.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatósága megyénket érintően többek között közepesen erős terméshozamról számolt be. Mint kifejtették, intenzív technológiával ellátott ültetvényeken 40-70 tonna, míg hagyományos ültetvények esetén 25-35 tonna alma várható hektáronként. A fagykár okozta minőségi problémák miatt a termés 40 százaléka étkezési, 60 százaléka pedig ipari minőségű alma. Ugyanakkor az almák mérete kisebb az ideális körülmények között fejlődő gyümölcsétől.

Megyénkben a legnagyobb mennyiségben az idared fajtából termett, de a gála, a pinova, a jonatán és a golden is jó közepes termést adott. Az alma kilónkénti ára hazánkban fajtától függően, jelenleg 250 és 350 forint között várható. Ezt befolyásolhatja még a végleges termésmennyiség, a minőség alakulása, illetve a kereslet, valamint a szállítás költsége is. Az idei év tapasztalatairól, eredményeiről, valamint a jégháló gyakorlati hasznáról is tájékozódtunk Hajdú-Bihar megye termelőinél, így megtudtuk, a modern technológiával felszerelt ültetvényeken magasabb a terméshozam, jobban védettek az időjárás szélsőségeivel szemben, továbbá kiderült, mi lesz a sorsa a méreten aluli almáknak.

Az idared a favorit

Tavasszal fagy, nyáron kevés csapadék jellemezte idén megyénk éghajlatát. Ezen szélsőséges időjárási viszonyok az almatermést is jelentősen befolyásolták.

Közepesen erős terméshozam várható idén, intenzív kultúra esetén 40-70 tonna, hagyományos ültetvény esetén 25-35 tonna alma hektáronként. A fagykár okozta minőségi problémák miatt a termés 40 százaléka étkezési, 60 százaléka pedig ipari minőségű

– értékelte a Hajdú-Bihar megyei adatokat lapunk megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatósága.

Az elmúlt évhez képest jobban alakult az almatermés Hajdú-Biharban, a tavaszi fagy mindkétszer befolyásolta a mennyiséget, de az idei kár szerencsére kisebb mértékű volt. Tavasszal a párás időszakban varasodásfertőzés lépett fel. A kora tavaszi csapadékosabb és hűvös időjárás, nyáron a júniusi hirtelen érkező meleg, és a nyári légköri aszály szintén kihatással volt az almafák terményeire, valamint ezen okok miatt az érési folyamatok 7-10, de akár még több napos csúszásban voltak, vannak a megszokotthoz képest.

– Elegendő, közepes mennyiségű alma termett, viszont az alma mérete kisebb az ideális körülmények között fejlődő gyümölcsnél. Ha az őszi melegebb időjárás kitolódik, a komolyabb fagyok elmaradnak, az nagymértékben segíti a betakarítást, valamint az érési folyamatokat – emeli ki tájékoztatójában a NAK.

Megyénkben a legnagyobb mennyiségben az idared fajtából termett, de a gála, a pinova és a golden is jó közepes termést adott.

Az alma kilónkénti ára hazánkban fajtától függően, jelenleg 250 és 350 forint között várható. Ezt befolyásolhatja még a végleges termésmennyiség, a minőség alakulása, illetve a kereslet, valamint a szállítás költsége is.

Jéghálóval a termésért

Varga János nyíracsádi almatermesztő összesen 14 hektáron termeszt almát. Ebből 9 hektáron intenzív technológiával, míg a többi ültetvényen hagyományos eljárással. Étkezési célra nevelt almáinak 80 százaléka védett jéghálóval. – Tavaly volt egy jelentős fagykár, ami visszavetette a termést, így idén nagyobb mennyiségű lett az alma. A mostani terméshozam mind mennyiségben, mind minőségben hozza az átlagot – osztotta meg lapunkkal Varga János.

A Tedej Zrt. mintegy 50 hektáron foglalkozik almatermesztéssel. Bódi László vezérigazgató megkeresésünkre elmondta, ez évben 50-55 tonnára számítanak hektáronként.

– A tavalyihoz hasonlóan alakul az idei mennyiség és minőség – értékelt. Hozzátette, étkezési almát ter­mesztenek, az almáskertek egy része jéghálóval védett, de a régebbi ültetvények is csepegtető öntözéssel, támrendszerrel ellátottak. Az almák méretével kapcsolatosan elmondta, a szabvány 70 milliméter átmérőjű, ezért ami 65-70 milliméter közötti, azokból almalevet készítenek és úgy értékesítik.

Ültetvényeinken főleg golden, idared, jonatán és gála fajtákat termesztünk. Ez utóbbit az összterület 25 százalékán

– emelte ki Bódi László.

Szélsőségek

Mint az tapasztalható, évek óta egyre szélsőségesebb az időjárás, egyfajta eltolódás érzékelhető az évszakok és a rájuk jellemző időjárási körülmények között. Gyakoriak a tavaszi fagyok, a csapadékmentes, aszályos időszakok vagy éppen egy kiadós jégeső a nyár kellős közepén. A gyümölcstermesztők számára is sok problémát okoznak ezek a jelenségek.

– Összesen 81 hektáron termesztünk almát a Derecskei Gyümölcsösben. Fontos számunkra a kiváló minőség, igyekszünk az almákat az időjárás szélsőségeitől is megvédeni. Erre használunk többek között jéghálót – mondta el érdeklődésünkre Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezetője. Mint kifejtette,

a jégverés komoly problémákat okozhat a termésben, a jégvert gyümölcs már nem alkalmas étkezésre. A jéghálót a védendő terület fölött feszítik ki, majd tavasszal a virágzás előtt a sorok között kapcsolják össze őket.

– Normál évhez képest 100 százalék kiesés is lehet a tavaszi fagy és a nyári csapadékmentes, aszályos időszakok miatt. A jégháló ezek ellen is tud bizonyos fokú védelmet nyújtani. A mostani rendszer több mint 600 millió forint értékű gyümölcsöt véd, fenntartása hektáronként körülbelül 100 ezer forint évente, ha az amortizációt nem vesszük figyelembe – osztotta meg a szakember.

A Derecskei Gyümölcsösben átlagosan 4 ezer tonna almát termesztenek évente, melynek egészét alma vagy almalé formájában értékesítik.

Bekecs Sándor