Kevés a kétkezi munkás a mezőgazdaságban

Szigorúan csak a keresleti-kínálati piac határozza meg az idény- és alkalmi munkások bérét. Ez azt jelenti mostanság, hogy várhatóan napi 12-15 ezer forintért sem nagyon találnak a mezőgazdaságba kétkezi munkást a betakarításokhoz. Egyrészt nagyon kevés a munka vagy kereset nélküli ember napjainkban, másrészt a fiatal korosztály számára az idénymunka nyáron a turisztikát jelenti, a mezőgazdaságba nem jelentkeznek. Romániából is jöttek, jönnek mezőgazdasági idénymunkákra, ám most ez a forrás is elapadni látszik. Részben a koronavírus-járvány miatt nehezebb átjutni az országhatáron, részben pedig aki átjön, megy tovább, mert tőlünk nyugatabbra talán többet fizetnek.

„Lesz-e, aki besegít a gazdáknak a termés betakarításában?”

– tettük fel a kérdést Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnak. – Annyira átrendeződött a munkaerőpiac, hogy arra nagyon kevés esély mutatkozik, hogy tartósan, idénymunkásokkal ezeket a foglalkoztatási igényeket ki lehessen elégíteni. A legfontosabb a termés betakarítása, meglegyen a jövedelmezőség, de az is fontos, hogy a munkaadók egyértelmű szabályrendszer szerint foglalkoztassák az embereket. Ez biztonságot ad több tekintetben is; a munkavállalók kapják meg a munkabért, és ha ne adj’ isten, baleset történik, vagy bármi rendkívüli állapot áll elő, akkor meglegyen a megoldás – szögezte le Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elöljáróban, amikor az idénymunkások foglalkoztatási lehetőségeiről kérdeztük, majd annak jogi kereteit részletezte.

Kevés az álláskereső

Mint mondta, az idénymunkával egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony jön létre, mely bejelentési kötelezettségen alapul. Az utóbbi időben már lehetőség van az elektronikus azonosításra, elektronikus kapcsolattartásra, de működik a telefonos ügyfélszolgálat is. Mindez egyszerűsíti a munkaadók által több esetben is bonyolultnak mondott, ráadásul papíralapú regisztrációt, melyet sok esetben a termőföld végén kellett intézni. Most ez akár már mobiltelefonon keresztül is megtörténhet.

A munkavégzéshez szükséges legfontosabb adatok: a név, az adószám, a társadalombiztosítási jel, továbbá a munka kezdete.

Ha ezek megvannak, akkor a foglalkoztatás jogi része már rendben van. Ugyancsak a gazdák által felvetett probléma, hogy mi van akkor, ha reggel még úgy látják, lehet dolgozni, majd elromlik az idő, és abba kell hagyni a munkát. Éppen ezért az egyszerűsített foglalkoztatásban van arra lehetőség, hogy a munkakezdéstől két órán belül visszavonhatja a dolgozó bejelentését.

– A lényegi kérdés az, hogy vajon lesz-e elegendő munkavállaló a munkához – folytatta az államtitkár. – Az látszik, hogy most Magyarországon 260 ezer fő alatt van a regisztrált álláskeresők száma. A járvány előtti szintnél is néhány ezer fővel alacsonyabb. Vagyis látjuk, hogy az emberek többsége már elhelyezkedett, és egyre kevesebben gondolnak arra, hogy egy évben 3-4 hónapot dolgozzanak. Ezért nyilvánvalóan az lenne a cél, hogy egy állandó dolgozóközösséget mindenképpen tartson össze a gazda, és ha szükséges, akkor melléjük tudjon idénymunkásokat, alkalmi munkavállalókat behozni.

„Ugyanakkor a technológiai fejlesztésekben is kell gondolkodni, bár az agráriumban ez nem túlságosan egyszerű, de segíthetnek ezen a pályázatokon elnyerhető támogatások”

– beszélt a lehetőségekről Bodó Sándor, hangsúlyozva, a kereslet-kínálat szabályozza azt, hogy a gazdák miként találnak munkavállalókat. Javasolja, a regisztrált álláskeresők közt vagy esetleg azok körében is lehet próbálkozni, akik valamilyen más formában tudnak nyugdíjasként dolgozni. Az viszont bizonyos, hogy a diákszövetkezeteken keresztül diákmunkások nem fognak menni. Ők a turisztikában, a vendéglátásban találnak maguknak tevékenységet. Az agrárium ilyen szempontból hátrányban van. Csak a technológiai fejlesztés segíthet, illetve tényleg az, hogy az utolsó „harcosig” meg kell találni a munkavállalókat, akik még hajlandók dolgozni az agráriumban.

– Az idénymunkások napi fizetésére, bérére nincs megadott összeg, azt egyértelműen a piac szabályozza.

„Tehát amikor azt hallottuk, hogy 12-15 ezer forintos napi kialkudott bérekre sem találnak munkavállalót, akkor onnantól fogva húzható ugyan alsó kereseti határ, mégiscsak a piac szabályozza majd a kifizetett összeget.”

–Ami még érdekes lehet, hogy vajon ebben a vírushelyzetben átjönnek-e dolgozni az országhatár túloldaláról az emberek, ők számos esetben segítettek már. Most ez sokkal nehezebb. Én ezt a Külgazdasági és Külügyminisztériummal egy megoldandó feladatnak láttam – tette hozzá az államtitkár.

Kovács Zsolt