A boltokig is elér a drágulás, amivel a tejtermelők küzdenek

A takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban – közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Szerintük ekkora mértékű költségnövekedés nem tud eloszlani a termékpályák szereplői közt, így a tej és tejtermékek árai is nőni fognak.

„Az ágazat olyan mértékű áremelkedéssel szembesült az utóbbi időben, amire korábban nem volt példa.”

– Ennek oka többek közt, hogy a forint­árfolyam sokat gyengült az euróval szemben, márpedig az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is nagyon sok import­anyag-felhasználás van. Továbbá, amire nem számítottunk, hogy a Magyarországon előállított termékek, különösen a gabonafélék, a kukorica, még nagyobb mértékű áremelkedésen megy keresztül. A fehérjehordozók, mint például a szója, repce vagy a napraforgó esetén gyakorlatilag 80-100 százalék volt az áremelkedés – sorolta Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Kft. ügyvezetője. A cég kétezer tehene 2020-ban 19,1 millió liter tejet adott, az idei várható mennyiség 20 millió liter.

Mint mondta, a tejtermelők költségnövekedése egyes vélemények szerint 30-50 százalék is lehet, de 30 egész biztosan. Március 31-vel lezárul a tejtermelési kvótaév, új szerződéseket kötnek, és mindenkinek fontos, hogy tartós veszteséggel nem tud tejet előállítani, tartalékkal pedig nem rendelkeznek a termelők. Már csak azért sem, mert hiába állnak több lábon, nemcsak a tej, hanem a hús termelése is mínuszos volt az utóbbi időben. – Úgy vélem, jogos elvárás lenne a termelők részéről, hogy a nyerstej felvásárlási ára legalább 10-15 forinttal emelkedjen. Egyelőre nem látunk olyan állami intézkedéseket, amik támogatnák, kompenzálnák az ágazatot, vagy megállítanák a fenti folyamatokat – jegyezte meg Bodnár Lajos. Arról is beszélt, hogy meglehetősen kaotikus, kiszámíthatatlan árak tekintetében a piac. Az állattartók bajban vannak, és az a kérdés, mennyire bírják a növekvő költségeiket az áraikban érvényesíteni; márpedig elég kevéssé szokott ez nekik sikerülni.

Globális folyamatok

– Nagy probléma, hogy az exportőrök viszik ki a gabonát, mert külföldön jobb árat kapnak érte. Korábban arra panaszkodtunk, hogy a háttérfeldolgozás kapacitásai szűkösek, ez időközben megoldódott, de ugyanúgy viszik ki a gabonát, és már nem az a kérdés, hogy milyen áron tudjuk itthon megvenni, hanem hogy később lesz-e majd elég – mutatott rá Bodnár Lajos. Hozzátette, szerencsére az ő cégük maga termeli meg a szükséges takarmányt, még értékesíti is a felesleget.

Az árak elszabadulásának okát olykor csak találgatni lehet; valószínűleg nagyban közrejátszik az is, hogy Kína jelentős felvásárlásba kezdett a gabonák piacán. Itthon az lehet a fő ok, hogy a megnövekedett feldolgozókapacitások a keresletet is megnövelték, egy biztos: ma a kínálat jóval kisebb a keresletnél. Emiatt például a tejtermelésben kiemelten fontos kukorica tavaly óta a felével drágult.

– Nem tudom megmondani, hogy mindez a boltokban mekkora árnövekedéssel járhat, ezt a kereskedők fogják meghatározni, de úgy vélem, muszáj megjelennie a kiskereskedelemben is. Az általunk kívánatosnak tartott 10-15 forintos nyerstejáremelés mintegy 10-12 százalékot jelent és csak minimalizálja a veszteségeket, mert a költségnövekedés ennél lényegesen magasabb – összegezte az ügyvezető.

Mindig van valami felesleg az unióban

– Az alapvető probléma az, hogy a fogyasztó a boltban nem veszi észre, ha a termelők nagy bajban vannak, csak akkor majd, ha már nem lesz magyar termék, mert a termelők egy része feladta, és az import ára elindul fölfele.

„Úgy vélem, némileg ablakon kidobott pénz, amit arra a kampányra költünk, hogy vegyünk magyar terméket, mert a legtöbben az alapján választanak, hogy mennyi pénz van a zsebükben”

– hangsúlyozta Bodnár Lajos. – Ez már csak azért is probléma, mert a különböző bojkottok miatt az Európai Unióban valahol mindig felesleg van valamilyen élelmiszerből, amit próbálnak levezetni. Márpedig a nagy mennyiségű olcsó termékkel az uniós piacon belül 1-2 százaléknyi volument kitevő magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Ezért bármilyen piaci zavar azzal a veszéllyel jár, hogy tönkreteheti a hazai termelőket – mutatott rá.

Minimális nyereség volt, most megugrottak a költségek

„Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi harminc évben a tejtermelés sohasem volt igazán nyereséges.”

– Ha a fejlett technológiát használó modern gazdaságok nagyon jól csinálták, akkor itt-ott veszteségekkel, többnyire nullszaldósan, néha szerény haszonnal tudták végezni, úgyhogy nagyon ráfért már az ágazatra egy változás, ami ezen a helyzeten javíthat – mondta el érdeklődésünkre Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. elnöke. A cég mintegy 400 tehénnel és évi 3,5 millió kilogramm tej előállításával közepes méretűnek számít.

Számos elem drágult

– Az utóbbi 5-6 évben az önköltségi ár környékén sikerült eladni a tejet a felvásárlónak. A mi cégünk egy termelői csoport tagja, mely saját feldolgozóüzemet működtet; arra a piacra termelünk, amire a többiek, látjuk az egész rendszert, és tudjuk, hogy ebből a körből nem nagyon lehet kitörni. Ahhoz, hogy valamiféle változás történjen, a tej átvételi árának kell emelkednie – fejtette ki. Megjegyezte, tejelőállítóként ez nagyon kívánatos lenne nekik, feldolgozóüzem részbeni tulajdonosaként kevésbé, ugyanakkor cégük elsősorban termelő, a feldolgozó szempontjai számukra kevésbé fontosak.

– Nagyot nem tévedek, ha azt mondom, hogy a tej önköltségi ára jelenleg egy kicsit alacsonyabb, mint a tej átvételi ára. Ez az elmúlt 2-3 évre érvényes, előtte sokkal rosszabb volt a helyzet. Pár éve a piac kicsit megnyugodott, nem csak nálunk, egész Európában: nincsenek nagy ingadozások, egy nagyon lassú tejáremelés történt. Ugyanakkor az utóbbi időben rendkívüli módon elszaladtak az abraktakarmányok, takarmánykiegészítők árai, ami tovább drágítja a tej árát. Egy másik hatalmas probléma az ágazatban, ahogy mindenhol máshol is, a hozzáértő, szakképzett dolgozók hiánya. Emellett a bérek 30-40 százalékot emelkedtek. Ez mind benne van a tejtermelés költségeiben – részletezte Erdélyi Zoltán. Úgy véli, a következő időszakban drágulás várható, részben a takarmányárak jelentős emelkedése miatt, de a termelési ráfordításnak még számos más eleme van: munkabér, gépek, technológia, energia, állatgyógyszer stb. költségei.

– A boltokban talán 5-10 százalékkal kerülhet majd többe a tej és tejtermékek. Mi termelőként nyilván szeretnénk többért eladni a nyerstejet, de jelentősen magasabb árat egész biztosan nem kérhetünk érte – mondta.

Ma is nélkülözhetetlen a táplálkozásban

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. év végi piackutatása többek közt arra kereste a választ, hogy mi az oka a jelenleg még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok/termékek gyorsuló térnyerésének.

Az eredmények szerint a termékcsoport egészséges táplálkozásban elfoglalt helye vitathatatlan. A felnőtt magyar lakosság 97 százaléka fogyaszt tejet és/vagy tejterméket, 28 százaléka pedig növényi alapú termékeket, azonban utóbbi szegmensen belül csak 3 százalék azok aránya, akik teljesen elzárkóznak a tej vagy tejtermékek fogyasztásától. A növényi alapú termékeket a fogyasztók nem a tejet/tejtermékeket kiváltó, azokat teljesen helyettesítő kategóriaként kezelik, sokkal inkább úgy tekintenek rájuk, mint a tej/tejtermékek mellett fogyasztható plusztermékekre. A kutatás rávilágított, hogy a tej és a tejtermékek összesített megítélése kedvező. A megkérdezettek kétharmada ért egyet azzal az állítással, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve hogy ezekre a termékekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van, mindemellett finomak és táplálóak is.

A tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak és folyamatosan növekszik – hangsúlyozza a Tej Terméktanács közleményében.

SzT