Vajon ki fog dolgozni a földeken?

A tavaszi határzár miatt nem érkeztek vendégmunkások hazánkba, több helyen is gépesítéssel próbálják megoldani, hogy minél kevesebb élő munkaerőre legyen szükség. – A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer ember idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli. A magyar gazdálkodók számára elsődleges a hazai munkaerő alkalmazása, azonban a járvány miatt más iparágakból felszabadult munkaerő nehezen vagy egyáltalán nem tudta helyettesíteni a mezőgazdasági idénymunkásokat – tájékoztatta a Naplót a Nemzeti Agrárkamara (NAK). A helyzet kezelésére az idénymunkások hazánkba történő belépését a NAK kezdeményezésére ismét engedélyezték.

Ez részben jelent csak megoldást, a legnagyobb problémát az okozza, hogy egyre kevesebb ember fogható idénymunkára. A megkérdezett termelők elmondták, évek óta kihívás embert találni, a gépesítés pedig nem oldható meg egyik napról a másikra. A napszám már felkúszott 8 ezer forintra, de vannak olyan területek, ahol ennél többet is adnak a kétkezi munkáért.

Kihívások

A magyarországi tormatermelés több mint 90 százaléka Hajdú-Bihar megyében, az érmelléki háromszögben történik, ennek egyik kiemelkedő települése Kokad. Több száz ember munkája szükséges a termeléshez, azonban egyre nehezebb kétkezi munkást találni.

– Rendkívül nehéz év az idei, rosszul is indult. A tormának idénymunkái vannak, az első szakasz a dugványkészítés és a torma ültetése, ez pont a koronavírus-járvány időszakára esett. Lecsökkent helyben a munkaerő, az ára felment, és vannak olyanok, akik nem is igen akarnak dolgozni. Akik részt vettek közmunkaprogramban, a legtöbben elhelyezkedtek a versenyszférában. Akik maradtak, azok között van olyan, aki nem akar vagy nem tud dolgozni, akik pedig jönnek, azok kevesen vannak. Ebben az idénymunkában egyszerre van nagy munkaerőigény – vázolta a jelenlegi helyzetet Ozsváth István, Kokad első embere.

Meg kell hajolni

A polgármester azt is elmondta, a településen nincs annyi élőmunka, amennyivel az ott lévő feladatokat el lehetne látni, ezért évek óta a határon túlról vendégmunkásokkal pótolják a hiányzó munkaerőt.

– Akik közülük tisztességesen dolgoztak, évről évre visszajártak, azonban ez most tavasszal nem volt lehetséges. A termelők rákényszerültek arra, hogy megpróbáljanak gépesíteni, de ez nem jelent mindig megoldást. Vannak olyan időjárás- és talajviszonyok, amikor géppel nem lehet ültetni. Még igazán nem forrta ki magát, hogy profi eszközök álljanak rendelkezésre.

„Elindult egy folyamat, de még hosszú ideig szükség lesz az élőmunkára”

– hangsúlyozta Ozsváth István.

A torma termesztésének egyes szakaszaiban nem oldható meg a gépesítés, ilyen például a fejelés, a felszedés, majd a feldolgozás. – Azt szoktam mondani, a tormát tisztelni kell, sokszor meg kell hajolni előtte, mire késztermék lesz belőle – mondta a kokadi polgármester.

Növekedő önköltség

A földeken dolgozók 800 és 1000 forint közötti órabért kapnak, nem ritka, hogy megkeresik a napi 8 ezer forintot, a feldolgozásnál teljesítményalapú bérezés esetén ennél többet is. Ozsváth István kijelentette: 8 ezer forintos napszám alatt nem kapnak embert. – Több településre másik megyéből is hoztak munkásokat, ennek nagyobb a költsége, de a kellő hozzáértés hiánya miatt a munka minősége sem mindig volt megfelelő.

„Többért kevésbe jó munkát kaptunk, miközben jelentősen növekedett a termesztés önköltsége.”

Akkor lehet eredményesen folytatni, ha minimum másfél eurónyi az első osztályú torma kilónkénti ára. Ha ez alatt van, akkor vagy nullára jön ki, vagy akár veszteséges a termelés – részletezte a polgármester. Hozzátette: – A másik kihívás nem a munkaerő, hanem az időjárás. Tavasszal még idényen kívül kellett öntözni a szárazság miatt, most pedig a földekről a vizet le kell vezetni. Egyértelmű, hogy lesznek károk az ültetvényekben.

Ozsváth István azt is megosztotta, a növény túlnyomó része exportra megy. Még most nyersanyagot adnak el, azonban örvendetes lenne, ha ennek nagy részét Magyarországon dolgoznák fel, ezáltal nagyobb lenne a hozzáadott értéke.

Kiss Dóra

A fiatalok nem mennek

Varga János nyíracsádi almatermelő még nem tudja, lesz-e elég idénymunkás, hiszen náluk még ezután jön a java. – Szeptemberben kezdjük az almabetakarítást; az utóbbi évek tendenciája az, hogy az idénymunkások száma egyre kevesebb, egyre nehezebb összeszedni azt a létszámot, ami az őszi betakarításhoz szükséges – mondta. – Négy évvel ezelőtt 4 ezer forintot fizettünk egy napra, most már 8 ezret. Nem vagyok benne biztos, hogy jövőre lesz ennyiért napszámos. Ez attól függ, a munkaerőt mennyire szívja fel más terület. Az önkormányzatoknál lévő, betokozódott munkások már nem nagyon hajlandók kimozdulni onnan. Idénymunkára azok a nyugdíjasok jönnek, akik nemrégen mentek nyugdíjba, és megszokták a munkát, a fiataloknak a mezőgazdasági munka nem vonzó – fogalmazott a nyíracsádi termelő.