Vidéki létünk megtartása a tét

Magyarországon 1990 óta 12 Balatonnak megfelelő, mintegy 700 ezer hektár termőföldet vontak ki a mezőgazdasági művelésből. Ezeket a területeket főként városok, ipari parkok, utak foglalták el – tájékoztatta hallgatóságát Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a napokban tartott előadásán. Mint mondta, Debrecenben ez azért is érdekes, mert miközben örömteli, hogy ide költözik a BMW-autógyár, eközben zöldmezős beruházásként termőföldeket használnak fel.

Ezzel Szinay Attila utalt is a termőföldvédelem egyik, Hajdú-Bihart jelentősen érintő ágára, miszerint a termőföldeket elfoglalhatják a lakosságot, a gazdaságot kiszolgáló egységek. Ugyanakkor – a jogszabály szerint – a jó minőségű termőföldeket lehetőleg mezőgazdasági termelésben kell tartani. Ez annál is inkább napirenden lévő téma megyénkben, mert a következő években jelentős ipari termelésfelfutás várható, amely további ipari parkok, létrehozását igényli majd.

Az előadó részletesen szólt a termőföldvédelem másik ágáról, a mezőgazdasági területek hazai tulajdonban való tartásáról is. Mint mondta, hazánkban jelenleg csaknem 200 ezren dolgoznak hivatásszerűen a mezőgazdaságban, akiknek az átlagéletkora folyamatosan emelkedik. 2013-ban a földtörvény megalkotásakor a kevés nagy mezőgazdasági termelőszervezet sok termőföldet használt, míg a kisebb gazdaságok az életképesség határán egyensúlyoztak. A kormányzat célja ezért is a kis és közepes gazdaságok megerősítése.

Kiélezett vita zajlik hazánk és az Európai Unió között a föld használatáról.

A vita konkrét tárgya, hogy Magyarországon vásárolhassanak-e földet azok, akik nem itt élnek, gazdálkodnak, és csak befektetésként tekintenek a termőföldre.

Különböző jogi eszközök

Az Európai Unió két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A hazai jog 1994 óta tiltja, hogy külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok földet vegyenek nálunk. Ezt a tilalmat játszották ki egyesek ügyvédi segítséggel úgy, hogy a vásárlástól eltiltott személyek több évtizedre szóló, esetleg holtig tartó haszonélvezeti jogot szereztek. Az így bejegyzett haszonélvezeti jogokat az új földtörvény hatálybalépésével (2014-ben) azonban törölték az ingatlan-nyilvántartásból – olvasható az Unideb.hu összefoglalójában.

Az ügy a luxemburgi bíróság elé került, s az olyan határozatot hozott, hogy a nem közeli hozzátartozók javára bejegyzett haszonélvezeti jogok törlésével Magyarország egyrészt akadályozta a tőke szabad áramlását, másrészt megsértette az unió Alapjogi Chartáját. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden egyes korábban törölt haszonélvezeti bejegyzést egyenként kellett volna megvizsgálni. Mivel ez nem történt meg, előírták, hogy alapesetben mindenkinek vissza kell jegyezni ezen jogát. Az ítélet konkrét végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folynak.

Szinay Attila kiemelte: az Európai Unió régi tagországainak nagy része maga is különböző jogi eszközökkel igyekszik a spekulatív befektetői földszerzést akadályozni, inkább a saját, helyben élő gazdáikat hozzák helyzetbe.

Az államtitkár szerint ha más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan mi is lehetővé tennénk, hogy a jogi személyek földet vásároljanak nálunk, a gyakorta bonyolult céghálók miatt egy idő után nehéz lenne kideríteni, ki is a valódi tulajdonos.

„Amennyiben megengednénk a cégek földtulajdonosként való belépését a földpiacra, előbb utóbb (akár Európán kívüli befektetők is) minden földet megvennének, mert mérhetetlen mennyiségű pénz áll a rendelkezésükre.”

– Attól kezdve a földművesből csak alkalmazott, lényegében munkás lenne, a falvak kiürülnének, az ott élők inkább beköltöznének a városokba – összegzett az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, aki németországi tapasztalatok alapján emelte ki a nyugat-európai földpiac változásának kedvezőtlen társadalmi-szociológiai hatását.

Agrárkamara: a BMW-gyár egészen egyedi esete

– A törvényeket be kell tartani, mindenre földvédelmi törvény van, a termőföld védelme áll előtérbe. Ha kivonnak földeket, azt meg kell fizetni – fogalmazott felvetésünkre Örvendi László, a gazdakörök szövetségének megyei vezetője. A mezőgazdasági szakembert a földvédelem kapcsán kerestük meg, ugyanis e témában Hajdú-Bihar igencsak érintett. Két oknál fogva is. Az egyik, hogy országos viszonylatban megyénkben mennyiségét tekintve is kimagaslóan jó termőföldek vannak, míg a másik oldalon egy jelentős iparfejlesztés küszöbén áll Hajdú-Bihar. Az ipar, illetve az azt kiszolgáló egységek pedig területeket követelnek.

Szólláth Tibort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnökét egy konkrét példa, nevezetesen a BMW-gyár területe miatt szólaltattuk meg. A gyár a megye egyik legjobb termőföldű területén épül.

– A talajvédelemről szóló törvényt senki sem írhatja fölül. Az a földhivatalok jogkörében van. A megye jelenleg futó legnagyobb ipari beruházása a BMW-gyár létesítése. Ezt olyan helyen valósítják meg, amely a megye egyik legjobb termőképességű területe. Ennek a mezőgazdasági termelésből való kivonása komoly dilemma volt számunkra. Azt mondtuk, hogy a térségnek rendkívül fontos ez a beruházás, ezért mi megakadályozni ezt nem akarjuk. Egy dolgot kértünk Debrecen város vezetésétől, hogy aki nem eladni akarja a termőföldet, mert az az ő megélhetéséhez szükséges, akkor ők csereingatlant kaphassanak. Az én tudomásom szerint ennél a beruházásnál ez megvalósult. Van, aki termőföldért termőföldet akart kapni, ezt Debrecen városa teljes mértékben ki tudta elégíteni – fogalmazott Szólláth Tibor, hozzátéve, hogy a termőföldek kivonására megvan a törvényi rendelkezés, azokat be kell tartani. A BMW kiemelt nagyberuházás volt, másik ilyen léptékűről nem tud. A BMW esetében kérdezték meg az agrárgazdasági kamarát, és ott a gazdálkodók kívánságát teljesen ki is elégítették.

HBN, KZS