2017.01.05. 13:31
„Jó gazdasszony módjára…”
Budapest, Debrecen - Bod Péter Ákos és Kovács Árpád szerint is megvan a remény egy szebb, ígéretesebb magyar jövendőre.
Budapest, Debrecen - Bod Péter Ákos és Kovács Árpád szerint is megvan a remény egy szebb, ígéretesebb magyar jövendőre.
2016-ban a vártnál jobb államháztartási adatok, 2017-ben pedig 4,1 százalékra prognosztizált gazdasági növekedés. Vajon valódi fordulatra utalnak ezek a makrogazdasági adatok, vagy csupán átmeneti javulásról lehet szó – erről is beszélgettünk Bod Péter Ákossal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával és Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével.
A stabilitási fordulatot növekedési fordulat követte.
Kovács Árpád
Deficites ugyan, de…
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy véli, hogy a magyar államháztartás valóban jó pozícióval zárt, mert deficites ugyan, de a deficit mértéke a nemzetközi norma alatt van, még úgy is, hogy az utóbbi hetekben egészen elképesztő mértékű költekezésbe kezdett a kormány. – Hogy mégis jól zárt az államháztartás, a mögött például az húzódik meg, hogy bizony túl vagyunk adóztatva. A gazdaság szereplői küszködnek, hogy megtermeljék a nemzeti jövedelmet, aminek az ötven százaléka azonnal becsorog az államháztartásba. Máshol 38-40 százalék ez a mutató. A bevételek tehát rendben voltak, ugyanakkor a kiadási oldalon a kormány igencsak óvatos volt, mondhatnám, jó gazdasszony módjára fogta a pénzt. Ezen kívül a mérleget javította néhány nagyvállalat jókora befizetése, és fura módon bizonyos állami és/vagy uniós beruházásoknak az elmaradása is jót tett a büdzsének. Ezeket azonban én semmiképpen nem tekinteném trendváltozásnak. A trendváltozás 2006-ban volt, amikor a túlzott deficit eljárás keretében a nemzetközi szervezetek kikényszerítették Magyarországból az eladósodásunk megállását – állítja a neves közgazdász.
Szerencsés csillagzat
Ami akadály lehet, hogy az ország normálisan működjön.
Bod Péter Ákos
A 4 százalék körülire prognosztizált idei GDP-arányos gazdasági növekedést szerinte már nehezebb megmagyarázni. „A londoni székhelyű EBRD novemberi előrejelzése 2,5 és 3,5 százalék közé várja a magyar gazdaság ez évi növekedését, aminek egy része a világgazdaság globális növekedésének tudható be. A 4 százalékhoz a csillagok szerencsés együttállására (kiváló mezőgazdasági teljesítményre, alacsony olajárakra, és hasonlókra) lenne szükség, csakhogy ezek nem pusztán rajtunk múlnak. Miként az uniós pénzek folyósítása sem. Ezzel együtt kívánom, hogy a kormányzati előrejelzés beteljesüljön, hiszen ez minden magyar embernek az érdeke” – fogalmazott. A bérkiáramlás kapcsán arra emlékeztetett, hogy a bér mégiscsak egy költség, amit nem lehet büntetlenül emelni. – Félreértés ne legyen: én nem a minimálbér és a garantált bérminimum emelése ellen vagyok, de ha ezzel nem állítanak szembe plusz teljesítményt, akkor az érintett cégek két dolgot tehetnek. Vagy kiszervezik a tevékenységüket más országba, vagy technológiát fejlesztenek, ami viszont élő munkaerőt vált ki. Nem véletlen, hogy az EBRD előrejelzése Magyarországra nagyobb bér- és kisebb exportnövekedést prognosztizál, ami nem tesz jót a versenyképességünknek” – véli.
Beruházás és fogyasztás
A magyar gazdaság gyorsuló növekedésének a sarokköveként első helyen a beruházások növekedését említette Bod Péter Ákos, aki szerint idén ismét felpörög majd az uniós fejlesztési források lehívása, a közösségi pénzek beáramlása. „Ebből reményeim szerint a magánszféra és az állam egyaránt kiveszi majd a részét. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a GDP milyen szerkezetben jön létre. A magyar gazdaságnak immár negyedik-ötödik éve a beruházási hányada elmarad a térségi átlagtól, ami nagy baj. A bérek emelkedésével a belső fogyasztás is élénkülhet, de remélem, hogy ütemesen és nem eszement módon” – mondta, hozzátéve, hogy az uniós pénzek ki fognak futni, de szerinte ezzel a viszonylagos pénzbőség korszaka nem szűnik meg. – Egy nem túl gyorsan növekvő és ezért állandó nettó megtakarító, jómódú kontinensnek vagyunk az első kevésbé gazdag szomszédja. Az adottságaink nem rosszak, és nem is elsősorban a feldolgozóipari, hanem a szolgáltató szektorra alapozhatunk. Geopolitikailag jó helyen vagyunk, jó az időzónánk, és elvileg a képzési rendszerünk is olyan, ami a gazdag európaiak érdeklődésére számot tarthat. Tehát, furcsa módon nem a pénz az akadály. Ami akadály lehet, az az, hogy az ország normálisan működjön. Az oktatási rendszer rendesen képezzen, a nyugdíjrendszer garantálja a jövőnket, az egészségügyi rendszer meg tudja tartani a szakembereit, a közlekedés rendben legyen, az adókat mindenkitől szedjék be; a többit nyugodtan ránk bízhatják, majd mi megoldjuk – jelentette ki a Naplónak az egyetemi tanár.
A fordulat megtörtént
– Először egy stabilitási fordulat következett be idehaza, amit azután egy növekedési fordulat követett. A tavalyi gazdasági növekedés és vele párhuzamosan a figyelemreméltó államháztartási teljesítmény arra utal, hogy alapvetően nem külső forrásra alapozott volt az ország 2016. évi teljesítménye. És ez megnyugtató – fogalmazott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki az elmúlt évi (nagyrészt uniós források nélküli) növekedést a GDP 2,5-2,8 százalékára teszi. A szakember egyébiránt arra számít, hogy idén befutnak a tavalyról elmaradt uniós források, ami önmagában ad másfél-két százalékos növekedést, ezért a 4 százalék körüli kormányzati prognózis szerinte megalapozottnak tekinthető.
Budapest - Csath Magdolna közgazdász szerint a világgazdaságban sok probléma volt, ehhez képest Magyarországon stabil volt a helyzet, a fő pénzügyi mutatószámok javuló tendenciát mutattak 2016-ban.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A légiirányítók és a vezető politikusok keresnek a legjobban Magyarországon - a Pénzcentrum toplistája szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az átlagbér lényegesen meghaladja az 1 millió forintot havonta a legjövedelmezőbb állásokban.
Budapest - Továbbra is a budapestiek és a diplomások a legbizakodóbb társadalmi csoportok.
