Mi kerül ebben a hintában…?!

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Gyanús, ha ugyanaz a játék 14-szer annyiba került az egyik faluban, mint a másikban.

Komoly kockázatot vállal a magyar kormány azzal, hogy több százmilliárd forintot fizet ki uniós pályázatok nyerteseinek anélkül, hogy erre Brüsszel rábólintott volna. Ez annak kapcsán került terítékre, hogy az Európai Bizottság állítólag fontolgatja: a pályázati rendszer hiányosságai miatt átmenetileg visszatartja a Magyarországnak szánt közösségi támogatásokat.

Akkor mi lesz?

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azzal kezdte, hogy Magyarország a 4 fokozatú skálán most a másodikba tartozik. Az elsőben azok vannak, ahol minden rendben az uniós pénzekkel, a másodikban azok az országok vannak, ahol akadnak ugyan gondok, de orvosolhatók, a harmadikba tartozóknál jön a „szoros emberfogás” és a negyedik az, ahol nincs mese, felfüggesztik a kifizetést. – A Bizottságban dolgozó bürokratáknak kötelességük a Tanácstól (amiben ugye a kormányfők ülnek) kapott felhatalmazás alapján gondoskodni arról, hogy a pénz a legjobban legyen elkötve, ne lopják el, ne költsék másra, ne számlázzanak túl és hasonlók. Az elmúlt néhány évben ugyanis megerősödött az a felismerés, hogy itt bajok vannak. Kezdődött a görögökkel és a portugálokkal, és most éppen mi vagyunk górcső alatt. Ez valójában egy fejlődő tudás. Először volt ugye az Unióban a naiv korszak, ezt követte a majd rendbe jön, mostanra pedig elérkeztek oda, hogy ez így nem mehet tovább. Több pénzről van szó, most már vannak adatok, van viszonyítási alap, ezért szemet szúr, ha ugyanaz a gyerekhinta valamilyen oknál fogva 14-szer annyiba kerül az egyik faluban, mint a másikban – fogalmazott az egykori jegybankelnök.

Ez javasol, az dönt

A metódusról elmondta, hogy a Bizottság tehet javaslatot az uniós források felfüggesztésére, de végső soron a Tanács dönt, ahol ugye magas rangú politikusok ülnek. „A kormányfők nehezen szánják rá magukat egy ilyen komoly lépésre (talán nem is volt még rá példa), de addig jár a korsó a kútra… Ez úgy szokott lenni, hogy a hosszas egyeztetések alatt a vizsgált ország kormánya kapja a jelzéseket, amelyek ugye módot adnak számára a finomhangolásra. Az persze egy egészen más helyzet, ha csalás történik. Sajnos, a mi esetünkben sokszor már a kiírással gond van, olyan, mint ha valakire írnának ki egy-egy uniós tendert. Ez pedig nincs rendjén, mert az adófizetők pénze bánja. Nemcsak a német vagy a francia adófizetőké, hanem a magyaroké is. Jó lenne ezt a gondolatot végre a magunkévá tenni! Nyugaton nehéz megérteni, hogy ez minket miért nem zavar. Igaz, hogy négyszer annyit kapunk vissza, de azért csak befizetünk…” – véli a vezető közgazdász.

Bod Péter Ákos a fentiek alapján azt gondolja, hogy a nekünk járó uniós támogatást nem fogják felfüggeszteni. De, hogy bizonyos lassítások, visszatartások lehetnek, az szerinte valószínű. – Ez nem a költségvetésnek probléma, hiszen a büdzsén csak átfut az uniós pénz, hanem a gazdaság szereplőinek. Akkor van probléma, ha a kormány az előlegként kifizetett tíz- és százmilliárdokat utólag nem kapja meg Brüsszelből. Ez okozhat likviditási problémát, hiszen egy ilyen helyzetben a magyar kormány azonnal ráugrana a fékre, és pályázók százai, ezrei kényszerülnének elhalasztani a beruházásaikat. Reméljük, hogy a tárgyalások során idáig nem jutnak el a felek – tette hozzá.

Elmennek a falig

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke kizártnak tartja, hogy az EU-támogatásokat a Bizottság felfüggeszti. Szavai szerint ha mégis bekövetkezne, az néhány százmilliárdos átrendeződést kívánna meg, amit gond nélkül elviselne az ország költségvetése. „Ez esetben persze Magyarországnak sem kellene a hozzájárulását befizetni. A fejlesztéseket persze egy ilyen döntés lassítaná és a megítélésünknek sem tenne jót, de meggyőződésem, hogy idáig nem fogunk eljutni. A piac egyébként beárazott minket, mégpedig a tények és a saját érdekei, információi alapján. A politikában ez amúgy is úgy szokott lenni, hogy a felek elmennek akár a falig de ott megtorpannak. Persze, lehet, hogy bizonyos összegeket meghatározott ideig visszatartanak, de Magyarország nemzetközi megítélése alapvetően jó. Hazánk az európai uniós pénzek lehívásában az elmúlt időszakban igazán élen járt, ami persze nem azt jelenti, hogy a lehívás vagy a felhasználás terén nincsenek hibák” – nyilatkozta a Naplónak Kovács Árpád.

- Petneházi Attila -

A kifizetés logikája

Pénz most se nagyon érkezik Brüsszelből, amit részben a kifizetés logikája magyaráz; alaphelyzetben a magyar hatóság fizet, majd ő nyújtja be a számlát Brüsszelnek, és onnan általában negyedévente utalnak. Másfelől a kormány jelenlegi támogatás-politikája a magyarázat a késlekedésre: a támogatottak ugyanis bőkezű előleghez jutnak hozzá, az Európai Bizottság azonban inkább a valós teljesítés alapján fizet. Azaz a kormány vállal kockázatot a támogatottak és Brüsszel helyett is, jelen állás szerint csaknem 700 milliárd forint erejéig.