Jó kovászos kenyér készítése otthon? A berettyóújfalui Gizella osztotta meg a siker titkát

Gumicsizmát húzott a berettyóújfalui gyógyszerésznő, ma már leánybúcsúkon is népszerűsítené a kovászos kenyér készítését Borsos Gizella.

BDR Média

Ma már biokémiai úton is bizonyított, hogy miért egészséges a kovászos kenyér

Forrás: Illusztráció / MW-archív

Ahhoz képest, hogy húsz évvel ezelőtt milyen állapotban voltam, most fitt vagyok, jól érzem magam. Hamarosan nyugdíjba megyek, de még mindig rengeteget dolgozom

– Borsos Gizella szakgyógyszerész jellemezte eképpen jelenlegi állapotát a Cívishírnek, ami, mint az kiderült, nem volt mindig ilyen jó. A Berettyóújfaluban gyógyszertárat vezető és Bihar több falujában is fiókpatikákat működtető egészségügyi szakember annak ellenére, hogy elérhető számára a modern orvostudomány minden eszköze, nem volt elégedett a jó két évtizeddel ezelőtt jelentkezett betegsége gyógyulási ütemével, a kezelés hatékonyságával, ezért, ha nem is alternatív, hanem évszázados hagyománnyal bíró „recepthez” nyúlt. Ugyanakkor hangsúlyozza, a modern orvoslásnak is megvan a helye az egészségünk megőrzésében, a gyógyításban. Nem szabad kihagyni a különböző vizsgálatokat, például a vérvétellel, az ultrahanggal elérhetőeket. Eljár ő is szűrésekre, és ezt ajánlja mindenkinek. Mint mondta, ha időben észrevesszük a problémát, akkor az orvostudomány tud reagálni rá, onnantól kezdve viszont mindenkinek ajánlja az életmódváltást. És ezzel meg is érkeztünk Borsos Gizella jóllétének alapjához.

Saját sikerén, példáján felbuzdulva ma már, ahol csak teheti, utat mutat az egészséges életmód felé. Hozzátette még, hogy az életmódváltástól nem kell félni, elindulni apró lépésekkel célszerű, mindig csak annyit, amennyi jólesik, amit meg tudunk csinálni.

Olvassuk azonban a gyógyszerésznő történetét.

kovászos kenyér, berettyóújfalu, kovász, kenyér, életmód, egészség, életmódváltás — Borsos Gizella ahol csak teheti, utat mutat az egészséges életmód felé
Forrás: BDR Média

A kenyér került a fókuszba

Körülbelül 20 évvel ezelőtt autoimmun betegséget diagnosztizálták nála, amihez később ízületi problémák is társultak. Idővel rájött, a testi bajait nem tudja megoldani csak fájdalomcsillapítók, gyógyszerek szedésével, azok csupán a tüneteket kezelik. Ekkor indult el más irányba, mert azért „az nem normális, hogy 40-45 évesen az ember megbetegszik, rettentően fáradékony, depressziós, ingerült, nem tudja a munkáját úgy ellátni, a családjával törődni, ahogyan szeretné”. Abban az időben még az internet még nem volt ennyire elterjedt, és nagyon nehezen lehetett az információkat megszerezni, hogy hogyan is induljon el az új úton. Rengeteg szakkönyvet, természetgyógyászati könyvet begyűjtött.

Sokat olvasott, tanult, és kikristályosodott benne, hogy a helytelen táplálkozás rengeteg problémánk okozója. Elindult abba az irányba, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberektől tanulva ő, mint egészségügyi dolgozó, mit tud tenni saját maga egészségéért.

– Úgy gondoltam, hogy ezt is, mint mindent, az alapoknál kell kezdeni. 2013-ban elkezdtem a szakács, diétás szakács és élelmezésvezető képzést. Innentől kezdve foglalkoztam komolyabban a táplálkozással, a főzéssel, a zöldségek termesztésével. Kiköltöztem Mezősasra, ahol nagyon jó minőségű fekete föld van, gumicsizmát húztam, fóliában és szabadföldön termesztem a zöldségeket, természetesen vegyszermentesen. Az életmódváltásba tehát beletartozik a kertművelés, az, hogy magunknak termesszük a zöldséget, a gyümölcsöt, abból készítsük el magunknak az élelmiszereket. Ezeket nyilván nem mindenki teheti meg. Aki nem, neki azt javaslom, próbáljon magyar terméket vásárolni, mégpedig a piacon. Több szempontból is preferálom a magyar termékeket. Egy, hogy nem génkezeltek, másrészt pedig egészen biztosan nem tartalmaznak egészségre káros gyomirtó szereket. A gazdaságomat lépésről-lépésre alakítottam ki, hozzávettem a szakácsiskolában tanultakat, az alapanyagok válogatását, miből, mit és hogy főzzek, és onnantól kezdve teljesen erre az életmódra fókuszálok.

Mindezzel együtt mind több hasznos tudás jött elém az interneten, köztük a legfontosabb, a kenyér. Pontosabban a kenyér és a péksütemények, amelyek nélkülözhetetlenek a napi táplálkozásunkban. Lisztből készülnek, de már nem a régi módon, tehát nem fermentálással, nem kovászolással. Édesanyám szavai most is a fülemben csengenek: meg kell tanulnom kovászos kenyeret sütni, mert sosem lehet tudni, hogy mi történik a világban. 2018-ban kezdtem el a kovászolást, és utána egyszerűen jött a felismerés, hogy az őseink tudása biztosan jó irány, azt kell megtanulnom, továbbadnom. Több száz éves élelmezési technológiáról beszélünk, ami ma is nagyon jól működik. Igaz, a kovászos kenyér elkészítése rettentően nagy fizikai munkát jelent. Az eredmény pedig egy kiváló élelmiszer, amely a fermentálás miatt jellegzetes ízű és egy hét után sem penészedik meg

– részletezte Borsos Gizella.

Nem könnyű kenyeret sütni

A gyógyszerésznő kitért arra, hogy az emberek már régen is tudták, hogy a kenyér egészséges táplálék. Az okát azonban nem tudhatták. Ma már biokémiai úton is bizonyított, hogy miért egészséges a kovászos kenyér. Mivel a kenyér egy savanyított, mondhatni előemésztett formában kerül a tányérunkra, annak elfogyasztása után nincs puffadás, jó a közérzetünk. Saját tapasztalatból tudja, nem könnyű kenyeret sütni, ahhoz gyakorlat és megfelelő sütő kell. A mai környezetben is jó, ha kézzel dagasztjuk a kenyértésztát. Abba belekerül a „szeretetünk”, a mikroflóránk. Kell lenni időnek a dagasztásra, ha pedig úgy érezzük, hogy nincs – javasolja –, akkor szervezzük át a napunkat. 10 perc alatt meg tudjuk dagasztani a kenyeret, majd 12-24 órás természetes folyamat, a fermentáció, a kelesztés után süthetjük. Persze nem mindegy, hogy milyen körülmények között készül a kenyér.

Régen azt mondták, kelesztéskor még a kulcslyukat is be kellett tömni, nehogy huzatot kapjon a kenyér. Aztán megfelelő hőmérséklet is kell kelesztéshez. Ezeket otthon mindenki ki tudja tapasztalni.

Tudja, főleg a Covid időszakától kezdődően sokan sütnek otthon kenyeret. De nem a kovászosat, hanem az élesztőset. A kovászolás nyilván egy hosszabb folyamat, az élesztő felgyorsítja a kenyér, a sütemény készítését, viszont nem bontja le a lisztben lévő káros anyagokat. Ha valóban egészségeset szeretnénk enni, akkor a kovászolási időt nem lehet megspórolni.

Előadások időseknek, fiataloknak

Azon dolgozom, hogy az egészségünk, a jó közérzetünk érdekében a kovászolt kenyér kultuszát visszahozzam a hétköznapokba. Ha pedig az emberek megértik, hogy az a kenyér egészséges, akkor azt meg fogják sütni a családjuknak

– folytatta saját tapasztalatainak továbbadásával Borsos Gizella. – Szerte a megyében, sőt azon túl is tartok előadásokat. Két korosztályhoz igyekszem eljutni. Az egyik az idősek. Nemrégiben Bakonszegen, Gyöngyösön és Gyöngyöspatán voltam, és mindenhol azt tapasztaltam, hogy a kovászolt kenyér jellegzetes íze, savanykás illata felhozta a fiatalkori emlékeket, élményeket. Hallgatóimat ösztönzöm arra, hogy próbálják meg a kenyérsütést, és ezt az élményt adják át az unokáiknak. Ezt teszem én is. A két nagyobbik unokámat magam mellé szoktam venni, és sütünk. De nem kenyeret, hanem kovászból készített gofrit, mert azt azonnal meg tudják kóstolni.

Fontos, hogy a lisztes dolgokat, ha lehet, helyettesítsük a kovásszal, mert az már egy lebomlott, egészséges tészta. A fiatalok pedig megtanulják a készítését, hozzászoknak, és hiányozni fog nekik az az ízharmónia. A fiatal korosztálynak is meg tudom mutatni, hogy a kenyereknek van egy más ízvilága, amit én tudok, és hogy az egészséges.

Lehet, hogy erre a tudásra most még nincs szükségük, de ha eljön az ideje, emlékezni fognak rá, és meg fogják próbálni a kovászos kenyér készítését. Ugyanez vonatkozik a kertművelésre is. Abba is vonjuk be a fiatalokat! Az őseink tudását így tudjuk továbbadni a következő generációknak – hangsúlyozta.

A gyógyszerésznő egy trendet szeretne kialakítani. Mostanában divatosak a leánybúcsúk, amikor különböző feladatokat adnak a leendő asszonynak. Azt szeretné elérni, hogy őt minél több leánybúcsúra hívják megtanítani a leendő asszonyt a kovász, a kovászos kenyér készítésére. És miután férjhez ment a leány, a leánybúcsú résztvevői igenis kérjék számon rajta, hogy megmaradt-e a kovásza. Régen ugyanis szégyen volt, hogyha egy kovász bedöglött, vagy egy lány nem tudott kenyeret sütni. – Tapasztalatom szerint a kovászos kenyér sütésére, a kertészkedésre az idősek igencsak fogékonyak, a fiataloknak pedig körülbelül tíz százaléka. Ők könnyen elmennek e lehetőségek mellett, azt gondolják, hogy a kenyérkészítés tudása nem fontos. Nagyon örülök, hogyha előadásaimon egy-két fiatal anyuka megjelenik, mert ez azt jelenti, hogy akkor már az ő családjuk egészségesebben él majd, legalábbis ezen a területen – mondta Borsos Gizella szakgyógyszerész.