Megkérdeztük, milyen praktikákkal vészelik át a debreceniek a brutális hőhullámot

Mint arról beszámoltunk, másodfokú hőségriadót rendelt el hétfő délutántól csütörtökig a tisztifőorvos. A várhatóan tartósan magas hőmérséklet a debrecenieket sem kíméli, de mint korai körutunkból kiderült, a hűsítő praktikák mellett a legtöbben elsősorban a gondosan megtervezett napirenddel operálnak.  

Klimatizált üzletekben

A friss kiflik a helyükre kerültek, 6 órakor kikerült a nyitva felirat az egyik Csapó utcai pékség ajtajára, mely kánikula idején nem ritkán nyílik meg a puszta hűsölés céljából. Míg a közeli buszmegállóban napközben 34, bent csak 24 fok van, az üzletvezető pedig elnézi, ha valaki pár perc enyhülésre tér be az üzletbe, mielőtt elperecelne a hőguta miatt. A belvárosi bevásárlóközpontok pénztárgépei sem kattognak gyakrabban, pedig sokan térnek be a nagy meleg elől. Nézelődünk, fagyizunk – válaszolta két középiskolás lány, akik gyakran választják a klimatizált üzletet a hőség ellen védelmet nyújtó oázisként akkor is, ha különösképpen nem is vásárolnak semmit.

Köztéri mencshelyeken

Az ügyintézést nem hatja meg sem a vészjósló meteorológiai előjelzés, sem az agyonkoptatott „kevés cukor – sok víz – még több árnyék” hármasa. A kabai vályogházból egyenesen a Bethlen utcai rendelőbe érkezett kora reggeli vérvételre anya és lánya, Ildikó és Vivi. A vizsgálati eredményekre az otthon behűtött vízzel a Déri tér fáinak árnyékában várnak, aztán indulnak is haza, ahol a nyakukra vizes törölköző kerül, az ablak mögé sötétítő függöny, így várják az éjszakát, amikor végre át lehet szellőztetni a házat.

Földhivatal, bank, logopédia – vízzel és naptejjel felszerelve több időpont is jut mára Szántai Lackónak és anyukájának, a szükséges jövés-menésben a köztéri ivókút és a párakapu megunhatatlan enyhülést biztosít. Volt, aki kora reggel a piacon kezdett, és reggel nyolcra már a postán is végzett, hogy minél hamarabb hazaérjen, az egyik legleleményesebb válaszadónk viszont az a nő volt, aki a hajdúsámsoni buszra várva az árnyék nélküli megállóban jégakkuval hűsítette a tarkóját és a dekoltázsát. 

Az apukája is sapkát hord, így anya nagy örömére a kétéves Dani is szívesen felveszi, míg a reggeli sétakört letudják, és estig behúzódhatnak a hűvös lakásba. A kisfiú és újdonsült 11 hónapos barátja, Áron szülei hasonlóan gondolkodnak a meleg elleni védelemmel kapcsolatban: naptej, pamutfelső és reggeli-esti szabadtéri program.

Bodza kétéves golden retriever, közeledésünket pacsival méltányolja, sőt, a fotózás (és persze a gazdi) kedvéért iszik is a praktikusan összehajtható itatótálból. Még reggel 9 előtt letudták a szokásos egészségügyi sétát, aztán együtt ők is otthon pihegnek, míg a kutyameleg elvonul.    

A legkisebbeket kínálni kell

Nagy Katalin debreceni gyermekorvos több félreértést tisztázott, amikor arról kérdeztük, mi a legjobb ilyenkor a kisbabáknak és a gyerekeknek.

A leglényegesebb ebben a korosztályban is a megfelelő folyadékpótlás, és sokan nem tudják, de egy kisgyermek napi folyadékszükséglete kánikula idején elérheti a 1,5-2 litert.

– javasolta. Mivel a szakember szerint normál körülmények között a folyadékszükségletünk 70 százalékát  italokból, a többit ételekből vesszük fel, ne felejtsük el beszámítani a folyadékfogyasztásba a lédús gyümölcsöket. A víz mellett 2:1, 3:1 arányban vízzel hígított gyümölcsleveket, almalevet, limonádét is adhatunk.

Az aranyszabályokról se feledkezzünk meg

Kiemelte, hogy a 6 hónap alatti, csak anyatejes csecsemőnek elég, ha gyakran szoptatják, de a 6 hónapnál idősebb babákat a gyakori szoptatás mellett mindenképpen kínáljuk meg vízzel is.
Az étkezést kevésbé erőltessük, ilyenkor a gyerekek étvágya is csökkenhet. Figyeljünk az élelmiszerek tárolására, és külön figyeljünk arra, hogy a tápszeres babáknak mindig frissen készítsük el a tápszert, a maradékot pedig öntsük ki. 

 – Ha lehet, 11 és 15 óra között ne tartózkodjon a napon a gyermek, maradjon fedett, árnyékos helyen, vagy a hűvösebb lakásban – fűzte hozzá.

Hőguta, hőkimerülés, napszúrás

Napszúrás esetén fejfájás, rossz közérzet, szédülés, hányinger, hányás lép fel – sorolta Nagy Katalin. Elmondta, hogy érdemes figyelni a hőkimerülés jeleire is: ekkor a szervezet vízraktárai kimerülnek, izomfájdalom, szapora légzés és szívverés, fejfájás, hányinger, erős izzadás és zavartság léphet fel.

– fejtette ki.
A hőguta már életveszélyes állapot, ekkor a testhőmérséklet 40-41 Celsius-fokos, a bőr meleg, száraz, kipirult. – Figyelmeztető jel, hogy nem jelentkezik izzadás, ellentétben a hőkimerüléssel, mely túlzott izzadással jár. Rohamosan romló tudatzavart okozhat, és ilyenkor mentőt kell hívni – hívta fel a figyelmet a szakember.