Foci, bográcsos és elképesztő motorok: megnéztük a tiszagyulaházi Gólyafesztivált – fotókkal

A 115 éves Tiszagyulaházán 16. alkalommal rendezték meg szombaton a Gólyafesztivált. A falu mézeskalács-birodalmat idéző központjának füves területén már a Haon délelőtti érkeztekor tétre ment a futballtorna, a pályán a tiszagyulaházi és az újszentmargitai focisták mérkőztek meg egymással.

A község le sem tagadhatná az önnön születésnapjára tizenhat éve életre hívott Gólyafesztivál nevét, mivel a faluközpont szinte bármelyik szegletére pillantva feltűnik a költöző madár szimbóluma. Mint minden valamirevaló falunap, ez is istentisztelettel, majd motorosfelvonulással kezdődött, a nyíregyházi csapat több mint harminc vasparipával szelte át a főutat.

A tiszagyulaháziak megadják a módját szülőföldjük ünnepének – összegeztük, amikor a fesztivál területére érkeztünk. Míg a gigászi bográcsokban az ünnepi ebéd rotyogott, a helyi közösséget színpadi produkciók szórakoztatták.

Évszázados nyugalomban

Hogy mennyi előnnyel is jár, ha az ember egy ezer lélekszám alatti kistelepülésen él, többek között az is szemléletesen mutatja, hogy mindenki gyalog érkezett a mulatságra. Köztük Gáborék is, akik hat éve választották otthonuknak a települést.

Mint megtudtuk, felesége itt született, sokáig egy negyven négyzetméteres tiszaújvárosi panellakásban éltek, végül úgy döntöttek, hogy Tiszagyulaházán építik fel családi otthonukat. – Nagy terünk lett, nyugalom, jók a szomszédok, és mivel a kisfiam szereti az állatokat, itt már ezt is meg tudtuk oldani a kedvéért – magyarázta az édesapa. Dávidnak így birkái, nyuszija is lett. Kislányuk, Dorka az ünnepségen szavalt is, a helyi általános iskolába jár majd ősztől.

Három vármegyéé is volt

Tiszagyulaháza területének jóval több mint száztizenöt éves történetét idézte fel köszöntőbeszédében Mikó Zoltán polgármester.

– mutatott rá. Mint elhangzott, 1890-ben 349-en laktak a tanyaközpontban, az uradalom gazdasági központjából kialakult település földjét az állam megváltotta, felparcelláztatta és az igénybenyújtó nincsteleneknek átadta törlesztésre. 1903-ban az új község benépesítésében elsősorban polgári családok vettek részt, ott nagy létszámú zsellérrétegnek az önálló lakás és földterület biztosítása kulcsfontosságú volt. Abban bízva, hogy saját földjükön gazdálkodnak, az évenkénti törlesztés anyagi súlyát is vállalták.

Borsod Vármegyéhez csatolták, és a mezőcsáti járás községe lett, 1945 után pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez csatolták. Aztán 1950-ben közigazgatási határmódosítások kezdődtek meg, ekkor az újonnan szervezett Hajdú-Bihar vármegye községe lett. 1950 és 1970 között önálló község volt a polgári járásban, majd 1990-ig a debreceni járáshoz tartozott, mint Polgár társközsége. Megalakult a település, új, demokratikusan megválasztott önkormányzata is, első polgármestere Katona Ferencné volt, majd Kapus József, 2005-től pedig a jelenlegi Mikó Zoltán dolgozik a település élén.

Tiba István honatya szintén köszöntötte az ünneplő sokaságot. Elmondta, hogy mivel 2005 óta dolgozik képviselőként, végig tudta kísérni azt a fejlődést is, ami Tiszagyulaházát jellemzi. Példaértékűnek nevezte azt a munkát, amit a polgármester a falu közösségével közösen végez. Hangsúlyozta, hogy a közmunkaprogramból kinövő növénytermesztés országos hírűvé fejődött.

Szó szerint virágzóban a falu

Hogy mi Tiszagyulaháza erőssége, Mikó Zoltántól kérdeztük meg, aki csaknem tizennyolc éve dolgozik polgármesterként a helyiekért. – Összetartó település a miénk. A falu vonzereje a csöndessége, és az, hogy a munkahelyek itt vannak a közelünkben, a tíz kilométerre fekvő Tiszaújvároson – összegzett. Elmondta, hogy a szomszéd településekkel olyan kapcsolatot alakítottak ki, hogy szívesen jönnek át akár ünnepelni is. Jól működik a helyi óvoda, az iskola és a művelődési ház is, szívesen látogatják sportpályát és játszóteret. A közmunkaprogramban virágot nevelnek, ez már országos jelentőségűvé nőtte ki magát, volt olyan évük, hogy negyven településnek szállítottak. Példaértékűen működnek a négy vármegyébe átnyúló barterkapcsolatok is: a településektől a virágért cserébe burgonyát, hagymát, savanyú káposztát kapnak. Működik a csilitermesztés is, az itt készült szószok mára az egész országot bejárják.

Még nem késő elindulni a Gólyafesztiválra, ahol az este 10 órás kapuzárásig zene, tánc és tombola várja mindazokat, akik együtt kívánnak ünnepelni az összetartó tiszagyulaházi közösséggel.