Debreceni anyák mesélnek könnyekig hatódva az első anyák napjáról

Még felnőtt fejjel is jólesnek anya szorító, biztonságot adó ölelései, a bölcs tanácsai, a széles mosolya és a könnyeimet letörlő puha kezei. Egy nőből, amikor édesanya válik, a szíve csordultig megtelik szeretettel és létrejön egy kötelék, mely onnantól elválaszthatatlan. Az anyává válás már kilenc hónappal korábban elkezdődik; ahogy megfogant a kis élet már egyként dobban a szívünk, és adunk biztonságot, nyugalmat, gondoskodást, mérhetetlen szeretetet. Majd ahogy kezünkbe vesszük a gyermekünket, rájövünk, erre a hivatásra születtünk. Később felmerül a kérdés: mit ért az élet eddig nélküle? Négy különböző édesanya osztotta meg a Haonnal, náluk miként telt és telik az anyák napja.

Egész nap együtt

Kaszás-Szilvási Renáta elsőszülött kisfia, Péter 3 és fél hónapos volt, amikor az édesanya először ünnepelte az anyák napját. Aznap egy csokor virággal köszöntötte a férje a kisfiukkal. Ha visszagondol, hogy hosszú várakozás után végre a saját gyermekével a karján ünnepelte azt a napot, még mai napig melegség tölti el a szívét.

– fogalmazott Reni. A 34 éves édesanya úgy véli, bármennyi idősen is válik valaki anyává, a gyerekei által ő is újra kis lurkó lehet. Újra rá tud csodálkozni olyan dolgokra, amelyek felnőttként már természetessé váltak, emellett a gyerekek segítenek lelassítani, és meglátni az élet igazi szépségeit. 

– Ezen az ünnepen a nagymamáknak, dédnagymamának és keresztanyukáknak a virág mellé együtt készítünk valami kisebb ajándékot, és köszöntjük fel őket a gyerekekkel. A nap további részében pedig négyen elmegyünk egy nagy sétára, készítünk egy süteményt, és természetesen virágot én is szoktam kapni. Legjobban annak örülök, amikor a fiúk vadvirágból készítenek csokrot közösen a férjemmel – mosolygott. 

Jó fej főnökök

– Édesanyám egy minta előttem, hogy én milyen anyuka szeretnék lenni – tudtuk meg Kárpáti-Sugár Edittől, akinek gyermekei tavaly szeptember 22-én látták meg a napvilágot: elsőként, 10 óra 30 perckor érkezett Kárpáti Kamilla, másodikként 10 óra 31 perckor Kárpáti Milán Tibor. Tavaly májusban, Edit 4 hónapos várandós volt, amikor a férje meglepte 2 szál tulipánnal a gyerekek nevében, és mindhármukat elvitte ebédelni az ünnep alkalmából. 

– fogalmazott Edit. Kiemelte, hogy az anyaság szerinte a világ legjobb dolga, tele pozitív érzésekkel, de ez bizony sok fáradtsággal és aggodalommal is jár. Úgy véli, megvan annak is az előnye, ha valaki a 20-as éveiben válik anyává, de szerinte meg kell érni erre a hatalmas feladatra: sokkal komolyabb, felelősségteljesebb anyuka lett idősebb fejjel. – Emlékszem, hogy az óvodában és az iskolában is az anyák napi ünnepséget vártam a legjobban. Édesanyám ezeket a rendezvényeket mindig megkönnyezte, akkor még nem értettem, hogy miért, pedig szépen hangsúlyozva mondtam el a verset. Összeszorul a torkom, ha belegondolok, hogy már én is, mint anyuka megyek majd az anyák napi ünnepségre – idézte fel Edit.

Soha nem maradunk egyedül

Földiné Guruczi Viktória fiatalon szeretett volna anya lenni, mivel jó emlékkel gondol vissza azokra az időkre, amikor az iskolában „menő” volt, hogy fiatal anyukája van, akivel később bulizni is együtt járt, és aki a mai napig a legjobb barátnője.  – Óvodapedagógusként dolgozom, így több anyák napi műsort volt már szerencsém szervezni, és bizony nem volt olyan próba, hogy ne sírtam volna el magam egy-egy szép dalon, versen. 

– tudtuk meg Vikitől. Meghatódva mesélt arról, ez lesz az első anyák napja, amit édesanyaként él meg. 

Fiatal szülőként szerencsésnek érzik magukat a férjével, hogy kislányuk születésével nem csak 2 csodálatos nagymama, de négy dédimama is „született”. Júniusban tölti be az egy évet Hédi, akinek születésével megtanulta, hogy az anyaság, mindamellett, hogy felemelő érzés egy fizikálisan és mentálisan is megterhelő munka. – A gyermekem boldogsága mindennél előre valóbb. Az anyai ösztönre szerintem nincsenek szabályok: olyan megmagyarázhatatlan teher és boldogság nehezedett rám egyszerre Hédi születésénél, hogy ott jöttem rá, mekkora feladat is az anyaság. Lesz még idő, amikor elmegy bulizni, és aggódhatok érte otthon, ahogyan az én szüleim is tették, így most csak megélem a jelent – mesélte könnyes szemekkel Viki, a közel egy éves Hédivel eddig eltöltött időről, hozzátette: általa, úgy érzi, hogy soha nem lesz már egyedül.

Minden nap ajándék

Nem minden édesanya élte meg az első anyák napját óriási, őszinte mosollyal arcán, Nagy Enikő 37 évesen lett édesanya, a legelső ünnepet kislányával a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika újszülött szubintenzív osztályán töltötte. Kislánya Zoé 2018. február 16-án született 780 grammal, a várandóság 25. hetében. 

– emlékezett vissza Enikő. Kiemelte, az öt évvel ezelőtti anyák napján az osztályon dolgozó nővérek az inkubátorra minden édesanyának egy kis apró ajándékot készítettek, ami nagyon sokat jelentett, sőt a család többi tagja is ekkor láthatta először Zoét.  

– Ahogy telnek az évek egyre inkább próbálom megélni a napokat és a pillanatokat. Korábban nagyon féltem az anyaságtól: miként fogok helytállni, megfelelni, azonban már hiszek az anyai megérzéseimben – fogalmazott Enikő, majd hangsúlyozta, számára az anyaság kötelék, ragaszkodás és elengedés, melyek megtanítják, mit jelent a feltétel nélkül szeretni és szeretve lenni. Egyáltalán nem bánja, hogy nem fiatalabban lett édesanya, mindennek megvan az oka. – Zoé már 5 éves és általában verssel, valamint műsorral készül erre a napra. De igazából a családunkban hagyomány, hogy május első vasárnapján dédimamánál összegyűlik a család és köszöntjük őt, a nagymamát és a keresztanyukákat. 

 – véli a 41 éves édesanyja. A Haon-nak elmondta, nem volt könnyű a 2018-as év, amit a koraszülött intenzív osztályon töltöttek, ott megtanulták, hogy az élet tényleg a komfortzónán kívül kezdődik, és egy édesanya szeretete a gyermeke iránt végtelen. 

ND