Százhúsz éves lenne a debreceni Nagyállomás régi palotája

A város egyik legimpozánsabb épületegyütteseként pompázott anno a Nagyállomás előző palotája. A csodálatos alkotást 120 éve, 1902. július 14-én nyitotta meg az utazóközönség előtt Boczán Elemér állomásfőnök.

Az első vonat, mely kiindult (11 óra 20 perckor) az új állomásból a büdszentmihályi (tiszavasvári) volt. Alig fél órával később, az első érkező szerelvény pedig a budapesti gyors.

Helyi mesterek alkották

Ez a gyönyörű létesítmény (mely akkor már a második indóház volt ugyanott) sajnos csak néhány évtizedig szolgálhatta a tömegközlekedést és a városkép pompájának fokozását: 1961. augusztus 20. óta már a mai, modern stílusú főépület áll a helyén. A palota terveit – akárcsak több más, ma is álló indóházét – Pfaff Ferenc műegyetemi tanár, a MÁV főépítésze alkotta meg 1899-ben, a kivitelezést pedig Berger Jenő és Tóth István debreceni építészek nyerték el. Szűcs Ernő 1992 júliusi Napló-cikke szerint a lenyűgöző szépségű létesítmény tégláit az Első Debreceni Gőztéglagyár szállította, a díszes festéseket pedig a szintén helyi Thieszen Artúr készíthette el.

Népkert, majd Petőfi tér

Az új tégla-üveg palota főkapuja körül kétszintes, íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. A gyönyörű épületegyüttes tehát méltóképpen megfelelt a városba érkező és onnan távozó utazók köszöntésének, így a Debrecenről szerezhető kedvező benyomások mélyítésében is nagy szerepet játszott.

A régi képeslapok, fotók tanúsága szerint a főépület előtti, mediterrán jellegű kis park is igen festői volt. Ennek a területnek 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve, s majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet.

A tér a mai Wesselényi és Erzsébet utcák vonaláig tartott, s majd csak a II. világháború után növelték meg a mai nagyságúra

azáltal, hogy hozzákapcsolták a korábbi Hunyadi és Deák utcák területeit (a mai Holló János utca vonaláig), amelyek a bombázások, illetve a térrendezéshez szükséges szanálások miatt semmisültek meg.

Ma is gyönyörködhetnénk benne

A II. világháborúban, az 1944-es légitámadás-sorozatok következtében a Nagyállomást is bombatalálat érte. Sokak szerint a palota nem sérült meg helyrehozhatatlanul (ezt a korabeli fényképek is egyértelműen alátámasztják), ám végül mégis lebontották. Ugyanígy a lebombázott Deák és Hunyadi utcák házai közül se pusztult el mindegyik, s ez szintén látható a világháború utáni felvételeken.

A Kelemen László és Sajó István tervezte, ma is használatos új főépületet a régi palota elé építették, és 1961. augusztus 20-án adták át. Az akkor 59 éves, régi épületegyüttes maradványait ezt követően távolították el.

Vass Attila