Lelki egészséggel tehetünk a betegségek ellen

– A stresszről rengeteg tévhit kering a világon, és a daganatos betegségek kialakulásában való szerepét eléggé elnagyoltan értelmezik – mutatott rá dr. Mailáth Mónika pszichiáter egy, a mellrák elleni küzdelem jegyében nemrég tartott rendezvényen Debrecenben. A szervező Holnapom Egyesület egyik alapítója előadásában főleg fiatalokból álló hallgatóságát igyekezett megszólítani, ezért arról is beszélt, hogyan kezelhetik szüleikkel kapcsolatos generációs ellentéteiket.

– A daganattal diagnosztizált személyek gyakran összekapcsolják a betegséget valamilyen lelki tényezővel: rossz házasság, egy munkahely, ahol kizsigerelik őket, vagy más problémák jelenlétével. Bár kétségtelenül, orvosi vizsgálatok szerint is van összefüggés a stressz és a daganat kialakulása között, nem szabad ezt a folyamatot leegyszerűsítve nézni – hangsúlyozta. – Mindenekelőtt, a stressz nem feltétlenül káros: van olyan stressz, ami segít minket, hozzájárul, hogy összegyűjtsük az erőnket a jobb teljesítmény érdekében, ez az úgynevezett eustressz, például egy vizsgára készülés esetén. Ilyenkor rövid időn belül ott az eredmény, ami lehetőleg pozitív;

„ez a stressz hamar lecseng és abban segít, hogy megküzdjünk valamivel, ráadásul kellemes lelkiállapotba hoz, sokáig optimálisan tartja az immunrendszerünket is.”

Egyenesen hasznos számunkra – magyarázta az előadó.

Elhúzódó stressz

– Ha azonban a csúcsszint után még további erőbedobásra kényszerülünk, vagy nagyon hosszú ideig fennáll az adott stressz, akkor jön a distressz, ami viszont már káros számunkra. Ugyanis az immunrendszerünk működésének van egy időbeli lefolyása. Amikor megjelenik egy stresszor (lényegében minden az, ami a szervezetünket alkalmazkodásra készteti), először egy rövid negatív szakasz után az immunsejtek száma magasra emelkedik a vérkeringésben; ezek azok, melyek nem csak fertőző ágensek ellen dolgoznak, hanem például a daganatos sejteket is felismerik és küzdenek ellene – magyarázta az orvos.

Megjegyezte: a daganatos sejt saját sejt volt, de úgy megváltozott a szerkezete, viselkedése, hogy gyakorlatilag nem mutatja a szervezet tulajdonságait, ezért az immunrendszer fellép ellene. Továbbá, az általunk nem kontrollálható stresszhelyzetek azok, amik különösen kitesznek minket a betegségeknek. – Ha nagyon sokáig áll fenn egy stresszhelyzet, elhúzódik, akkor egy ideig tartja magát az immunsejtek magas aránya (plató fázis), majd az immunrendszer elkezd kimerülni. Az immunműködésünk meredeken lefele ível, és ha a stresszforrás még mindig jelen van, elkezdődik a szervezetünk károsodása. Egy darabig elvégzi az immunrendszer a működését, de aztán nincs elég ereje és katonája ehhez, és a daganatképzés előretör, mert nem tartóztatja fel a védelmi rendszerünk.

Generációk közt

Nagyon sokféle stressz van, a lelki tényezők közül a kapcsolatrendszert emelte ki Mailáth Mónika, mert azok mindenki életében ott vannak. Mint mondta, kapcsolataink határoznak meg minket leginkább, és ezek azok, melyek a legtöbb fejtörést, konfliktust, fájdalmat tudják nekünk okozni, és így stresszforrásként szerepelnek az életünkben. Ezen belül is kitért a családok generációk közti kapcsolataira.

– Ma a generációk egymástól való elidegenedéséről beszélhetünk, arról,

„hogy nem nagyon találjuk a hangot a szüleinkkel vagy nagyszüleinkkel, ahogyan korábban.”

Én megélem, hogy teljesen más viszonyban voltam annak idején a saját szüleimmel, mint most a huszonéves gyerekeim velem. Úgy gondolom, a mai tizen-huszonéves generáció problémáinak egy jó része abból fakad, hogy ez a különbség nagyon látványos, szinte nem is követhető, hiszen ekkorát a világ sem változott! – hangsúlyozta a szakember. – Az apámtól, aki szintén orvos, nagyon sok mindent tanultam, hatalmas tiszteletnek örvendett előttem, és már régen dolgoztam, amikor még mindig elmondhattam, hogy ő jóval többet tudott abból, amit már én is gyakoroltam, sokszor hozzá fordultam szakmai kérdésekben. A mai generáció fiataljai nagyon sokszor meghaladják a szüleiket, például 25 évesen segítenek nekik számítógépet kezelni vagy angolra fordítani. Tehát egy olyan sajátos folyamat zajlik, amiben a hagyományos tisztelet, vagy a tudásnak, tapasztalatnak a tisztelete már nem kap akkora szerepet – mondta.

Beszélgetések

Egy másik óriási problémának az idő- és energiahiányt nevezte, mert minden szülő dolgozik, akár több állásban is, és nem töltünk elég minőségi időt együtt. Szerinte a „fontosabb dolgom van”, vagy a „nincs elég időm” nagyon álságos mondat. – Mostanában jellemző, hogy a szülők, tudatosan vagy nem, de anyagiakat használnak pótlásként, azt mondják, én mindent megadok annak a gyereknek, de annak a gyereknek lehet, hogy inkább egy együtt töltött estére vagy egy beszélgetésre lenne szüksége! – hangsúlyozta.

Arra figyelmeztetett, hogy ha a családnak nincs egy olyan rendszeres „fóruma” (például közös étkezés), ahol folyamatosan, biztosan van találkozásra és beszélgetésre lehetőség, akkor egy idő után a fiatal is kiábrándul, inkább választja a barátait vagy a telefonját, mert „apámnak minek mondjam, úgysincs rá válasz”, vagy mert „úgysem hallgattak meg a múltkor se”. – A gyerekpszichiátrián találkozok olyan esetekkel, ahol elmondják, felviszik még az ételt is a szobájukba a gyerekek, és hogy hetekig, hónapokig nincs alkalma a családnak együttlétre. Mindig legyen időtök a családotokra! Az idő rajtatok is múlik, és ha kéritek és jelen vagytok, akkor előbb-utóbb lesz belőle beszélgetés, találkozás, meghallgatás, tapasztalatcsere; ti is felelős résztvevői vagytok ennek a helyzetnek! – mondta fiatal közönségének.

SzT