Hazánkban kevésbé terjedt el a teaivás kultúrája: a gyógyteák fogyasztásának rendje van

A tavaszi gyógynövények klinikai terápiák kiegészítő módszereként, kúraszerűen alkalmazhatóak. Nagy részük erős tisztító, vizelethajtó hatású, ezért gyermekeknek, várandós vagy szoptatós kismamáknak nem ajánlott a fogyasztásuk, a krónikus betegek pedig feltétlenül kérjék ki kezelőorvosuk véleményét egy-egy kúra megkezdése előtt – erre hívta fel a figyelmet Nagyné Halász Anna természetgyógyász.

– Szinte minden gyógynövénytea elkészítése egyező: két-három deciliter forró vizet öntsünk rá egy evőkanálnyi teafűre, majd leszűrés előtt 10-15 percig hagyjuk állni. A gyógyteát kortyonként fo­gyasszuk, és tartsuk kis ideig a szájban, hiszen ott tudnak felszívódni az értékes táp­anyagok – mondta a szakember, hozzátéve, a legtöbb gyógy­teát nem szokás ízesíteni.

A csalán az egyik legszélesebb körben ismert és alkalmazott gyógynövény. – Szélsőséges problémák esetén is csodaszerként emlegetjük. Már a római korban is ismerték a csalán jótékony hatásait. Az északi országokban szaunahasználat után alkalmazzák, csapkodják magukat a levelekkel, ezzel javítják a keringést, és beindítják a méregtelenítés, salaktalanítás folyamatait. A magas C-vitamin-tartalmú csalán képes a szövetközti térben megrekedt méreggel teli folyadékot kivezetni a szervezetből, és az ízületi fájdalmat is csökkenti. A levelét a virágzás előtt szedjük le. Vér- és nyáktisztító, alkalmas a menstruáció szabályozására, hajnövesztő szerként is ismert, de gyakori orrvérzés esetén is érdemes a teáját fogyasztani – ismertette a természetgyógyász.

Nem gaz!

Szintén a római korban vált ismertté az illatos ibolya, amit borba téve másnaposság megelőzésére, illetve kölni és parfüm készítésére is használtak. Nemcsak illatos, hanem ízes is: Sissi hercegnőnek a kandírozott ibolya volt a kedvenc édessége. – Magas C-, E-vitamin-tartalma van, és értékes flavonoidok vannak benne. Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, vesetisztító, méregtelenítő, emellett támogatja a belek munkáját, enyhíti a megfázás tüneteit, és segíti a sebgyógyulást. Külsőleg a babák koszmójának kezelésére alkalmazható. A körömvirágnak a szárított virágát használják, gyakran krémet készítenek belőle, és elsősorban bőrpanaszokra alkalmazzák. Emésztési problémákra, bélrendszeri fekélyre, májgyulladásra alkalmas, emellett vértisztító, gombaölő, szív­erősítő és nyugtató hatású gyógynövény. Öblögetni érdemes vele szájnyálkahártya-regenerálás, fogínygyulladás esetén – osztotta meg.

Hozzátette, akadnak olyan jótékony növények is a természetben, amikről negatív ítéletek terjedtek el a közhiedelemben. – A zsíroldó és koleszterincsökkentő hatású tyúkhúrról sokan azt gondolják, hogy gaz. Aki csak tudja, irtja a kertjéből, pedig jótékony növény ez is. Apró fehér virágainak megjelenésétől gyűjthetőek a föld feletti hajtásai. A gyengélkedőknek javallott, mert nagyon magas az A- és a C-vitamin-, valamint a magnéziumtartalma, frissítő és tápláló, májtisztító hatású és anyagcsere-javító. Ízletes, így teaként, fűszerként fogyaszthatjuk, de salátákhoz vagy szárított formában szendvicsek, pástétomok ízesítésére is alkalmas. Teáját csak éhgyomorra igyuk, zsenge leveleiből pedig készíthetünk turmixot is egy kis olívaolajjal, tejjel, sóval, vízzel, fokhagymával vegyítve – mondta.

Nagyné Halász Anna kiemelte: tavasszal előnyben vannak azok, akiknek kertjében van nyírfa, ugyanis egy egészséges példány naponta egy liter méregtelenítő hatású nyírfavizet ajándékozhat. Külsőleg fejbőrbe dörzsölve hasznos a korpásodás vagy hajhullás ellen, belső alkalmazása pedig salaktalanító, vértisztító, gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatást fejt ki a szervezetben. A teáját rügyekből és levelekből készítik. Láz, korlátozott vesefunkció, magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén nem alkalmazható.

Szabálya van a gyűjtésnek

Ha a természetben szeretnénk gyógynövényeket gyűjteni, akkor vannak szabályok, amiket be kell tartanunk. – Nagyon fontos szempont, ha saját részre gyűjtünk, akkor mindig csak annyi gyógynövényt szedjünk le, amennyire szükségünk lehet, és figyeljünk arra, hogy poros, szemetes, forgalmas utak mentén soha ne szedjünk. A szabadban, az erdő közepén semmilyen szennyezőanyaggal nem érintkezik a növény, innen érdemes gyűjteni. Vannak napszakokhoz kötődő szabályok, amelyeket érdemes megismerni. Többek között levelet délelőtt a legjobb gyűjteni, de azt várjuk meg, hogy a harmat felszáradjon róla. A virágot – csak kinyílt állapotában – napsütésben, termést és magokat pedig egész nap szedhetünk. Fontos továbbá, hogy a szárításra szánt gyógynövényt, illetve a csalánt mindig fogyó hold napjain gyűjtsük, hiszen a gyógynövények ekkor tudják leginkább kifejteni a méregtelenítő, vértisztító hatásukat – javasolta Nagyné Halász Anna.

Bucsi Bernadett Ildikó