Sok előnnyel jár a vegán életmód: az egyik debreceni csoport vezetőjével beszélgettünk

Kétségkívül egyre nagyobb tömegeket hódítanak meg napjainkban a különböző, speciálisabb étrendek és életmódok.

Ezek közül az egyik legismertebb a veganizmus, amiről sokan azt hiszik, hogy csak az ételekre vonatkozik, ám a fogalomhoz kapcsolódó filozófia elutasítja az állatok árucikk státuszát, amely a táplálkozás mellett a szórakozás, ruházkodás és higiéniai termékek választásában is megnyilvánul.

A Napló egy közösségi oldalon található debreceni vegán csoport vezetőjével, Ács Jánossal beszélgetett a veganizmushoz vezető útról és arról, hogy vidéken mennyire vannak könnyű helyzetben azok, akik ezt az életmódot választják.

– Én már elég régóta állatvédő vagyok. Régen még csak egy állatmenhely volt Debrecenben, oda jártam önkénteskedni, ott hallottam először a veganizmusról. Kiderült, hogy a dolgozók közül több állatmentő és önkéntes is vegán, ráadásul az egyikük orvos is volt – kezdte történetének elmesélését. – Otthon utánanéztem, hogy mi is ez. Könyveket olvastam, videókat néztem a témáról, és semmi olyan dolgot nem találtam, ami ne azt támasztaná alá, hogy ez az életmód a legjobb döntés az állatok, a környezet és a saját egészségem érdekében – fogalmazott Ács János. – Nem volt nehéz váltani, mert húst egyébként sem ettem. Egyébként mellette edző voltam, de a komoly fizikai igénybevétel mellett se éreztem semmi hátrányt. Annyira nekem nincs kötődésem az ételekhez. Vannak kedvenceim, de ha nem jutok hozzá, nem dől össze a világ számomra.

„Azért eszek, hogy éljek, nem azért élek, hogy egyek.”

Kevés az étterem, de a boltok egyre nagyobb kínálattal készülnek. – Ahhoz képest, hogy Debrecen elég nagy megyeszékhely, csak 3 helyet tudnék mondani, ahova be lehet ülni vegánként étkezni. Pest ebből a szempontból maga a paradicsom – fogalmazott. – Azért a nagyobb üzletek próbálnak felzárkózni a fővároshoz, így, ha otthon főzünk, akkor minden adott – tette hozzá. Kiemelte, a mindennapi életben szerencsésnek érzi magát, ugyanis a környezete teljesen elfogadja az életmódját, a munkahelyére pedig tud vinni otthon készített ételt. – Hátrányt például a kórházakban érzek. Ott nincsenek felkészülve a növényi étrendre – mondta Ács János.

A tévhitekkel ellentétben nem káros az egészségre. – Most már tudom, hogy vannak olyanok, akik egészségesen tudnak élni, anélkül, hogy ártanának az állatoknak. Így nem tenne jót a lelkiismeretemnek megenni egy rántott húst, tejet vagy tojást – osztotta meg gondolatait. – A vérképem jobb lett, mióta növényi étrenden vagyok. Nehéz fizikai munkát végzek, és emellett edzek, úgyhogy jó tesztalany vagyok. Az pedig, hogy a karbonlábnyomom is minimálisra redukálódott, még egy plusz pont a veganizmusnak – tette hozzá. Sok hasonló gondolkodású emberrel találkozik, aki ezt az utat követi. – Sokat tanultam másoktól. Nyitottabb lettem a világra, és sok olyan dolog foglalkoztat, ami előtte fel sem merült bennem – nyilatkozta lapunknak.

„Persze azért én is látok 1-2 jól kinéző bőrdzsekit meg cipőt, de számomra nem érnek annyit, hogy fenntartsam miattuk az állathasználat keresletét”

– tette hozzá.

A sok esetben egzotikus gyümölcsöket is fogyasztó vegánokat sokan támadják amiatt, hogy amit a húsmentességgel megspórolnak a bolygó számára, azt az importálás során el is veszik, ám a kutatások nem ezt támasztják alá. – Van egy 2006-os ENSZ-jelentés, miszerint a tehenek tenyésztésével több üvegházhatású gáz termelődik, mint amennyit az összes kocsi, vonat, hajó, repülő együttvéve kibocsát. A tanulmány szerint az üvegházhatású gázok 13 százalékát a közlekedés, míg 51 százalékát az állattartás teszi ki – érvelt Ács János. – Ami egzotikus hozzávalót beszállítanak az országba, azt nem a vegánok miatt hozzák be, hanem a teljes lakosság miatt. Mivel a vegánok a magyar lakosság 0,3 százalékát teszik ki, akiknek jó, ha a fele eszik egzotikus alapanyagokat, de ők sem minden nap, így szinte jelentéktelen a fogyasztásuk ebből a szempontból – foglalta össze. – Emellett azt tapasztalom, hogy a vegánok általában odafigyelnek a környezetre, sokan a „zero waste”, azaz a nulla hulladék elvét követik, komposztálnak, hazai termékeket vásárolnak – tette hozzá.

Debreczeni-Kondás Eszter