A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez

Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz való jogot, ugyanakkor nem volt kötelező erejű. Mintegy harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amely előírja a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételét biztosító jogokat. Ez a nap a gyermekek jogainak világnapja.

Kiemelt védelemben részesíti a gyermekkort Magyarország Alaptörvénye, hiszen leírja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz; a szülőnek joga van megválasztani a gyermekének adandó nevelést amellett, hogy köteles kiskorú gyermekéről gondoskodni, taníttatni; illetve, hogy a nagykorú gyermek köteles rászoruló szüleikről gondoskodni.

A gyermekjogok biztosításának fontosságáról Sarkadi Veronika pszichológust kérdezte a Napló.

Lehet kezelni

A gyermekek bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmére irányuló erőfeszítések a 1800-as években kezdődtek, korábban a gyermekeket szüleik tulajdonának tekintették a nagykorúságuk eléréséig.

– Azzal az illúzióval fel kell számolni, hogy ez a helyzet teljes egészében megszüntethető, azonban úgy gondolom, hogy nem lehetetlen kezelni – kezdte a szakember. Mint mondta, a gyermeket ért erőszak, bántalmazás vagy kizsákmányolás előre teljességgel meg nem jósolható következményekkel járhat.

„Bizonyos, hogy az erőszak, és akárcsak annak a szemlélése, de akár az elhanyagolás is átfogó személyiségbeli változást eredményezhet.”

– Végső soron mindez az egyéni és közösségi életet is érintheti, akár a teljes élethosszra kitekintve. Amennyiben a gyerek azt tanulja meg, hogy nincs joga védekezni egy erőszakos cselekedetben, ha nincs joga szót emelni az érdekeiért, nincs joga a differenciált oktatáshoz, a tiszta, fizikai értelmében vett egészséges környezethez, amennyiben nem tanul meg együttműködni a környezetében élőkkel, akkor talán felnőttkorban sem tudja magát képviselni. Előfordulhat, hogy nem tűz ki életcélokat, nem akar megküzdeni a nehézségekkel, vagy ideje korán feladja azt. További probléma, hogy ezt az kedvezőtlen örökséget tovább viheti generációkon át. A transzgenerációs hatások felderítése a pszichológiában is megjelenik – részletezte Sarkadi Veronika.

Összefogással észlelhető

A pszichológus kiemelte:

a gyermekjogok sérülését időben észlelni kell, mert amennyiben kezeletlen marad a helyzet, vagy nem a megfelelő eszközökkel próbálják meg a gyereket segíteni, ha figyelmen kívül marad az életkori sajátosság és szükséglet, akkor még az áldozatot segítő rendszer is képes az eredeti lelki sérülésre plusz terhet róni.

– Az ember társas lény, és ez hangsúlyosan igaz a gyerekekre is. A kicsiket körülvevő közösségeknek nagy szerepe van abban, hogy észleljék a jeleket. A problémára sok esetben a megváltozott magatartás, a hirtelen erős visszahúzódás, vagy éppen ellenkezően, az agresszív viselkedés hívhatja fel a figyelmet. A kezeléshez óriási összefogásra van szükség, nagyon fontos a szakmák közötti együttműködés. Gyermekjogok sérülésének esetében többek között orvos, házi orvos, védőnő, pedagógus, gyermekvédelmi szakember, pszichológus vagy szociális munkás közös tevékenysége segíthet. Jelentős az edukáció, hiszen, ha a közvetlen környezet nincs tájékoztatva, ha nem kapnak hangot a gyerekjogok, nem beszélünk azok hatásáról, nehéz észrevenni, hogy azok sérülnek – emelte ki a szakember.

Sarkadi Veronika arról is beszélt, hogy a gyerekjogok tekintetében a felelősség megoszlik: a közvetlen környezet része az észlelés rendszerének, de nem követelhető a jogszabályi háttér feltétlen tudása részükről. Mint mondta, éppen ezért fontos, hogy a különféle szakmák együttműködjenek a gyermekek védelmének érdekében.

Lélektani akadályt emel az eredményes élet elé

A gyermekjogok az adaptív élet elérésében mint belső iránytű vannak jelen az egyén számára. Az iránytű segítségével ugyanis az egyén egyrészt képessé válik az önálló életvezetésre, másrészt a segítség, a támogatás kérésére abban az esetben, ha gondjai akadnak.

„A kellő alkalmazkodás mindig függvénye annak, éppen milyen körülmények veszik körbe a gyermeket, hiszen a boldogulási folyamat adott esetben jelentheti a puszta túlélést is”

– hangsúlyozta Sarkadi Veronika. A pszichológus hozzátette: abban az esetben, amikor a gyermeknek nincsen joga ahhoz, hogy megtanulhasson adaptívan élni, akkor nincs alkalma a változó körülmények észlelésére, annak mérlegelésére, megértésére vagy megváltoztatására. Mindez a személyiségfejlődést negatív irányba terelheti, amelynek következtében az egyén felnőtt korban is küzdhet a rugalmas alkalmazkodás követelményeivel.

Kiegyensúlyozottság, boldogság

Paradoxnak tűnhet, de a kiegyensúlyozott személy együtt változik a környezetével, és a változásokban feladatot lát – vélekedett a pszichológus, hozzátéve: természetes, hogy megijedünk a kihívásoktól.

– A haragtól a félelmen keresztül a kitörő örömig, rengeteg érzelmet élünk át, amelyek legyűrnek minket, átzúgnak rajtunk. Az az ember, aki nem tanul meg valamilyen okból változni, a stresszel, mint állandósult tényezővel kénytelen együtt élni. Ez a helyzet egyéni és társas szinten is kibillentheti az egyensúlyából – emelte ki.

Széleskörű törvény írja elő a gyermekekre vonatkozó jogokat, előtérbe kerül egyebek mellett az egyenlő bánásmódhoz, a szólásszabadsághoz, a gondolat-lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, a kultúrához és a tájékozódáshoz való jog, de emellett fókuszt kap az erőszak minden formájától való védelem, a szexuális kizsákmányolástól való, valamint a bántalmazással szembeni megóvás is. A pszichológus szerint, a jogok biztosításával a gyermek képessé válhat a küzdelmes, a megrendítő emberi helyzeteken is úrrá lenni.

Boldog felnőtté válni

A boldog élet eléréséhez a siker nem garantált. Sigmund Freud osztrák neurológus, pszichiáter szerint egészséges az az ember, aki képes dolgozni és szeretni. Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus pedig a flow, vagyis az áramlatélmény leírásával közelített a boldogság állapotának leírásához. – Úgy gondolom, a boldogság a változásokhoz való alkalmazkodás módjában, minőségében, és az így elért eredményekben rejlik – tette hozzá Sarkadi Veronika.

Bucsi Bernadett Ildikó