Van-e jövője a kapcsolatnak?

Sokan úgy vélik, a tavasz a szerelmesek évszaka, télen pedig inkább begubóznak az emberek, azonban Lindák Linda párkapcsolati tanácsadó szerint ezek csak sztereotípiák.

– Nemcsak tavasszal, nyáron kezdődnek szerelmek, hanem ősszel, télen is. Ahogy bármely évszakban véget is érhetnek. A ránk váró időszakban is rengeteg örömet, boldogságot élhetünk meg a párkapcsolatban: kirándulhatunk a pompás színekben játszó természetben, beülhetünk egy forró csokira vagy teára, ami mellett jókat beszélgethetünk, egy puha takaró alatt összebújva filmezhetünk, készülhetünk együtt a karácsonyra és még sorolhatnám a minőségi időtöltés számtalan formáját – fogalmazott.

Arról is beszélt, az évszakok, évszakváltások hatással vannak-e a párkapcsolatokra. – A környezetünk bizonyos mértékig mindig befolyásol bennünket, így hatással lehet ránk az időjárás változása is. Nem magát a párkapcsolatot befolyásolja, hanem inkább az emberek közérzetét, hangulatát és azon keresztül a kapcsolatot. Nem vagyunk egyformák, így a kiváltott hatás sem lesz ugyanaz. Van, aki enyhe depressziót él meg az őszi-téli hideg, nyálkás, sötét idő hatására. Mások viszont imádják az ősz hangulatát, a téli bekuckózós időszakot és az ünnepeket – fűzte hozzá.

A téli időszak sokakban felerősíti a depressziót: feszültebbek és kiábrándultak az emberek. Ennek okán rákérdeztünk: hogyan orvosoljuk a párkapcsolatban hirtelen fellépő gondokat? – Ahol már eleve problémás a kapcsolat, a feszültség fokozódhat a több együtt töltött idő hatására, főleg, ha valaki már az időjárással kapcsolatos kellemetlenségeket is eleve nehezen viseli. A hosszú esték jó lehetőséget teremthetnek számukra, hogy megpróbáljanak egymással beszélni, a problémáikra – akár szakember segítségével is – megoldást keresni. A jól működő párkapcsolatokban viszont inkább lehetőségként élik meg az otthon töltött estéket. Sütőtököt vagy gesztenyét sütnek, gyertyákat, mécseseket gyújtanak, jókat beszélgetnek, játszanak – válaszolta.

Már van tapasztalat

A szakember kihangsúlyozta, a karantén alatt sok területen kellett egyszerre megfelelni: home office-ban dolgozni, a gyerekeket tanítani, lekötni, a háztartást ellátni. Senkinek nem volt könnyű megélni a bezártságot. Külföldi adatok szerint 10–30 százalékkal megnőtt a szorongásoldók és a depresszióra felírt szerek mennyisége, 20 százalékkal nőtt a családon belüli erőszak, több alkohol fogyott. Egy idő után volt, ahol elfogytak a közös témák, idegesítővé vált az eseménytelenség, az intim tér hiánya. – Érdekes módon a kapcsolat szempontjából mégis több pozitív tapasztalatról számoltak be a párok az első hullám kapcsán, mint amire a szakemberek számítottak. Az otthoni együtt töltött idő sok pozitívumot is kihozott: több idő jutott a kapcsolat ápolására is. Egyelőre a második hullám még nem jár olyan mértékű korlátozásokkal, mint az első, kevésbé borult fel a megszokott életünk. Ha hasonló intézkedéseket vezetnének be, már vannak tapasztalataink, hogy mit hogyan lehet vagy érdemes csinálni, mire kell jobban odafigyelni – tájékoztatott.

Lindák Linda elmondta, fontos, hogy mindenki felismerje azt, milyen módon tudja kezelni a stresszt, oldani a saját feszültségét. Higgadtabb állapotban ugyanis a társunkkal is türelmesebbek tudunk lenni. – A toleranciaszintünket az is fokozza, ha szeretettnek érezzük magunkat, így fontos, hogy mindennap kifejezzük egymás felé érzéseinket. Karantén esetén érdemes arra is figyelni, hogy az együtt töltött idő mellett legyen lehetőségünk kicsit félrevonulni, egyedül is lenni. Használjuk ki az évszak nyújtotta lehetőségeket: a korán beálló sötétben gyújtsunk gyertyát, használjuk ki az ebben rejlő romantikát! Piknikezni akár a szoba egyik sarkában is lehet, és még fázni sem fogunk. Menjünk sétálni, korcsolyázni, élvezzük a friss levegőt, amikor csak lehet! Süssünk-főzzünk közösen! – hívta fel a figyelmet végezetül.

Nagy Emese