Együtt, boldogan, távol a világtól: négyes ikrekkel a karanténidőszakban

Szülőnek lenni, szülővé válni ajándék, viszont nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy életre szól. Sokszor egyetlen gyermek felnevelése is nehéz feladat, bizonyára a legtöbben bele sem mernek gondolni, milyen lehet négy gyerkőccel az élet. Kozák Anita négyes ikreknek adott életet, és nem is akármilyen időszakban. Az emberek többsége nehezen viselte a karantént, a bezártság miatt sokan depresszióba estek, viszont Anita, a négygyermekes édesanya kitartott a végsőkig. Ha valaki, akkor ő biztosan tudja, mi az igazi megpróbáltatás: világjárvány alatt néhány hónapos csöppségeket nevelni úgy, hogy a segítséget is csak félve (egyéb óvintézkedéseknek eleget téve) fogadhatjuk el.

A gyerekeket az elmúlt napokban keresztelték meg, hamarosan egyévesek lesznek, viszont nem lehetetlen, hogy nagy családi összejövetel helyett egyedül szüleik társaságában „fújják el” az első gyertyájukat.

A fiatal édesanya megosztotta a Naplóval, hogyan viselték a karantént, továbbá azt, hogy a csöppségek életét, a világhoz való viszonyulását mennyire borították fel a nem mindennapi körülmények.

– Olyan időszakban kellett megismerkednem az anyaság örömeivel, nehézségeivel, amilyen talán még soha nem volt. Hónapokig voltunk bezárva egy szobába, nem mentünk sehová. Mindenki nagyon szerette volna látni a kicsiket, de próbáltuk szűkíteni a kört: minél kevesebb emberrel érintkezzenek. Voltaképpen teljesen magamra voltam utalva; persze segített a párom, és a nagyszülők is készségesek voltak, de mindig úgy próbáltuk megoldani, hogy ne legyenek sokan körülöttük. Mondhatni, a picik életük első hónapjaiban maszkos emberek között léteztek, akik a kesztyűk miatt még óvatosan meg sem tudták simogatni a kicsik orcáját – ez nagyon nehéz volt – idézte fel elöljáróban, majd azt is megosztotta lapunkkal, mit gondol az esetleges újbóli szigorításokról, illetve milyen tanáccsal látná el az újdonsült édesanyákat a jelenlegi helyzetben.

Félénkek, visszahúzódóak

Miután a korlátozások széles körű enyhítését bejelentették, akkor Anitáék is fellélegezhettek egy kicsit. A gyerekek végre közelebbről megismerhették a világot, ugyanis hónapokon át csak az udvarra vitték le őket, nem találkoztak ismeretlen emberekkel, igencsak ingerszegények voltak a hétköznapjaik – ami egy gyermek fejlődésére nincs pozitív hatással.

„A picik csak akkor kerültek kapcsolatba idegenekkel, amikor Debrecenbe vittük őket kötelező kontrollra. Ezeken az alkalmakon észrevettük rajtuk, hogy nagyon félénkek, visszahúzódóak. Ismeretlen légkörben nagyon nem érezték jól magukat, majd az enyhítések után már elmentünk velük a közeli parkba sétálni, és rövid időn belül láttunk változásokat: mosolyogtak, kacagtak, ha szépen szóltak hozzájuk”

– fűzte hozzá, ezután részletesen taglalta, mi lehetett a legnehezebb az ikreknek: – Mindenki maszkban volt a picik körül, csak én nem, ez pedig iszonyatosan megnehezítette a kapcsolatfelvételt, ápolást, illetve a kötődést. Nem látták a nagyszüleik, rokonaik arcát, hónapokig csak hangokhoz kötődtek, és csak az édesanyjuk mosolyát észlelhették. Az anyukák tudják, hogy a kicsik mennyire ragaszkodóak, nos, jómagam ezt többszörösen érzékeltem, szó szerint csak én léteztem számukra. Persze a párom is fontos nekik, de mivel eljárt dolgozni, így ő is óvatosabb volt a picikkel – avatott be a mindennapokba.

Nem lehetetlen küldetés

A család kicsit tart az esetleges újabb szigorításoktól, nem tudják, mi vár rájuk, de biztosak benne, hogy legyőzik az akadályokat. Jelenleg költözés alatt állnak, az új lakásban pedig teljesen magukra lesznek utalva, de az édesanya úgy véli, biztosan megbirkóznak a feladattal. – Nem egyszerű négy kisbabával, főleg úgy, hogy már jóformán négyen képesek egyszerre hatfelé menni, szóval egy percig sem unatkozunk. Annak nagyon örülök, hogy jól kijönnek egymással, bizonyára ez azért is van így, mert tényleg csak egymásra számíthatnak, nem igazán van más baba a közelükben.

„Figyelik egymást, főleg azt, aki az adott pillanatban kicsit ügyesebben mozog, próbálják el­lesni a technikákat, imádni való apróságok”

– mondta.

Kozák Anita azt tanácsolja az újdonsült édesanyáknak, hogy legyenek erősek, egy pillanatra se engedjék el magukat, mindig pozitívan álljanak a dolgokhoz. Egy pillanatra sem szabad elkeseredni, arra gondoljanak: édesanyának lenni a legnagyobb ajándék!

Nagy Emese