Szükség van a digitális immunerősítésre

Nemcsak a mindennapi élet során nyernek egyre nagyobb teret a digitális eszközök, az oktatásban is egyre hangsúlyosabbá válnak. Amellett, hogy számos tanulást segítő eszköz és alkalmazás érhető el ingyenesen, a tantermi eszközhasználat célja az lenne, hogy a diákok megtanuljanak biztonságosan élni az internet és az okoseszközök adta lehetőségekkel. Fegyverneki Gergő az IKT-eszközökről, s azok oktatásban betöltött szerepéről több könyvet, tanulmányt jelentett már meg, valamint országszerte tart előadásokat, képzéseket többek között a 21. századi iskolai eszközökről és módszerekről.

„A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése a cél, ennek egy nagyon jelentős része a digitális pedagógia, de nyilván nem csak az.”

– Ha figyeljük a világ folyását és Magyarországot, akkor azt látjuk, hogy sokat költenek a digitális pedagógiára, eszközbeszerzésre, mégsem feltétlenül jelenik meg a digitális pedagógia úgy, ahogy kellene – fogalmazott Fegyverneki Gergő, magyar- és médiatanár, a hazai digitális pedagógia egyik úttörője.

Hozzátette: – Továbbra is a pedagógián lenne a hangsúly: hogyan tudjuk a gyerekeket digitális eszközökkel tevékenykedtetni, hogy ne minden információt készen kapjanak, hanem tanuljanak meg információt keresni, kiszűrni, tudást építeni, együttműködni, problémafelvetésekre megoldásokat találni, vagy kidolgozni akár egy pedagógiai projekt keretében. Ehhez egy módszertani váltás szükséges, amely a tanárok eszközismeretén túl arról is szól, hogy nem attól lesz jó egy digitális pedagógus, hogy minden órán 45 percen keresztül használja az eszközöket. Vannak olyan feladatok, amikor öt percig jó az eszköz, s van, amikor egyáltalán nem is szükséges. Ne csak öncélúan használjuk ezeket, hanem nevelési, oktatási cél legyen mögötte – vallja a pedagógus.

A képzések során a Gergő különféle fogadtatásban részesül, sokan érdeklődőek, azonban van, akinek kötelező továbbképzés egy-egy ilyen kurzus.

– Egyrészt azért kell a váltás, mert a Z- és alfa-generációt, a „digitális bennszülötteket” meg kell fogni, motiválni kell őket, másrészt olyan készségeket lehet fejleszteni ismeretátadás közben, amelyek a munkaerőpiacra is hasznosak lesznek a későbbiekben. A tanárok nyitottak, de leterheltek. Kicsiben kell ezt az átváltást kezdeni, azt kell hangsúlyozni, hogy a régen beváltak módszerek – csoportmunka, felelés, előadás – teljesen helytállók ma is, nem kell kidobni a régit, sokkal inkább kiegészíteni újfajta módszerekkel. Nekik is jó lehet egy módszertani frissítés, hátha a kiégést is megelőző, hogy valami újat is tud csinálni, bár ugyanúgy a kovalens kötést, vagy Ady Endre versét tanítja, de másabb az út – véli a digitális pedagógus.

Tanulást segítő alkalmazások

A digitális ismeretek átadásának célja, hogy a megfelelő mobilhasználat mellett a diákok a megismerjék a megfelelő alkalmazásokat, melyek segítséget nyújtanak a tanuláshoz is.

– Természettudományi tantárgyakból olyan applikációk vannak, mint például a Merge Cube mely segítségével 3D-ben meg lehet nézni a Naprendszert, nagyon sok információt lehívható a bolygókról. Végtelen lehetőség van, akár periódusos rendszer segítségével egyenletet rendezni, vagy Shakespeare Globe Színházát is meg lehet nézni – ismertetett néhány igen hasznos alkalmazást Fegyverneki Gergő.

Nagy kihívás azonban az internetbiztonság, amire a szülők, a gyerekek és a pedagógusok figyelmét is fel kell hívni.

– Sok rendkívüli szülői értekezletet kell tartani, digitális szülőképzésnek hívják ezt, ahol arról van szó, mikor, mennyi ideig lehet használni a mobilt, hogy az élet más területe ne sérüljön. Azt szoktam mondani a szülőknek, ha ballagásra veszel a gyereknek egy autót, előtte elküldik KRESZ-tanfolyamra. Ha a gyerek kezébe adják a telefont, akkor előtte miért nem beszélik át, mire használja? Az okoseszköz az okos használattól lesz igazán okos. Az eszköz önmagában se nem jó, se nem rossz. Egy egészséges online-offline egyensúly kellene, s tényleg megismerni néhány applikációt a SnapChaten, Facebookon, Tinderen túl, s megnézni, mik vannak még, amik hasznosak lehetnek az élet bármely területén. Gondolok itt például a vízivásra emlékeztető alkalmazásra, vagy letölthető edzésprogramokra, egészségtámogató applikációkra – vallja a pedagógus.

Online önvédelem

A diákoknak lehetnek olyan ismereteik a digitális világban, mely a szülő, vagy a pedagógus számára is hasznos lehet.

– Miért ne taníthatna a gyerek? Nekem például az egyik diákom mutatta meg 3D makett tervezést. Vannak területek, ahol kikérhetjük a segítségüket, azonban fel kell hívni a figyelmüket az online biztonságra, a megfontoltságra. Gyakran a vérprofik sem tudják, mit posztolhatnak, milyen képet küldhetnek el. Ez az online önvédelem, vagy digitális immunerősítés, aminek lényege rámutatni arra, hogyan szolgáltatom ki magam az interneten, akár akaratom ellenére. Az IQ, EQ mellett már beszélhetünk DQ-ról, az az a digitális intelligenciáról. Ebbe minden beletartozik, például a szerzői jogok ismerete, kiről posztolhatok, hogyan és mennyire vagyok online kreatív, hogyan védhetem ki az online ártalmakat. Ezt az intelligenciát fejleszteni nem csak informatika órán kell – hangsúlyozta Fegyverneki Gergő.

Deep fake és manipuláció

Fegyverneki Gergő családi napok szervezésében látja a megoldás egy részét, ahol tanár, diák szülő közösen beszélgetnek erről a témakörről.

– A gyerek tudná legjobban elmondani, miért jó neki a TikTok, közben mi pedig el tudnánk mondani, milyen veszélyek leselkednek rá az interneten. Most jelennek meg olyan furcsa dolgok, mint például a deep fake, a médiamanipuláció legújabb formája: felkelhetek reggel úgy, hogy megjelenik rólam egy videó, ahol olyan mondatokat adnak a számba, amiket soha nem mondtam el. Kellene egy normális párbeszéd a generációk között, elismerni, ki, miben jó. Az lenne a lényeg, hogy együtt rakjuk össze a puzzle-darabokat. Kivel osztok meg információt, vagy ha zaklatnak, hogyan tudom gyorsan lezárni, hogy mentálisan ne sérüljek? Hogyan tudom az álhíreket kiszűrni? A koronavírus kapcsán is nézzük is a média reprezentációt, a különböző felületek hogyan tálalják, próbáljuk visszabogozni az eredeti forrást – osztotta meg a módszertani tanácsadó.

Kiss Dóra