Itt van a nyelvemen, mégsem jut eszembe

Bizonyára olvasóinkkal is megesett már, hogy hirtelen valami nem jutott eszükbe, elfelejtették hova tették a lakáskulcsot, vagy elindultak otthon egyik szobából a másikba, de útközben megfeledkeztek arról, mit is akartak pontosan csinálni. Természetes, ha néha kimegy valami az eszünkből, a kérdés az, mikortól beszélünk memóriazavarról? A témában dr. Rab Tibort, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ szakorvosát kerestük, aki először a rövid és hosszú távú memória fogalmát tisztázta. – A rövid távú emlékezés csak pár másodpercig tart egészségeseknél is, amint például újonnan megismert számok, betűsorok, szavak, tárgyak felidézéséből tapasztalhatjuk – mondta a szakember.

Dr. Rab Tibor elmondta, az úgynevezett munkamemória is a rövid távú memóriához tartozik, ám ez pár perctől akár több óráig is eltarthat. Ez az emlékezés lehetővé teszi új adatok rögzítését korábbi ismereteink alapján, az új információk szabályokba rendezését, kapcsolatok kialakítását. Arra szolgál, hogy összetett feladatokat is meg tudjunk oldani részinformációk alapján. A hosszú távú memória az emléknyomokat évekig megőrzi.

Explicit és implicit

Megkülönböztetünk úgynevezett explicit és implicit tartalmakat. Leegyszerűsítve az explicit a megtanult fogalmakat, tényeket, eseményeket jelenti. Az implicit pedig a szóbeli közlés nélkül érthető tudást jelenti, úgymint mozgásminták, például járás megtanulása, érzelmi reakciók, reflexek, ügyességet igénylő feladatok (sportok, tánc) elsajátítása. De vajon mikor beszélhetünk memóriazavarról, és mi állhat ennek a háttérében?

„Memóriazavarról akkor beszélünk, ha a közel és/vagy a régmúlt felidézésének zavara fennáll.”

– Előfordulhat, hogy új információk megjegyzésére képtelen a beteg. Lehet átmeneti (pár óráig, napig) vagy tartós probléma. Átmeneti memóriazavart okozhat egy kisebb fejsérülés, agyrázkódás, epilepsziás rosszullét, vagy például egy speciális agyterületet érintő, de ritka agyi keringészavar-típus is. Tartós probléma hátterében súlyosabb betegségek állhatnak, a teljesség igénye nélkül pl.: B1-, B12-vitamin-hiány, nagyobb fejsérülés, oxigénhiányos állapotok, agyvérzés vagy agylágyulás után, degeneratív betegségek, agyvelőgyulladás. Memóriazavart okozhatnak pszichiátriai gondok is: például hangulati problémák, kimerültség, nyugtató, altató gyógyszerek – fogalmazott a szakorvos.

A memóriazavar nem kifejezetten az idősebb embereknél fordulhat elő, bármely korosztályt érintheti. A fiataloknál is okozhat átmeneti vagy akár tartós memóriazavart a teljesség igénye nélkül, például a már említett kimerültség, hangulati problémák, B1-, B12-vitamin-hiányos állapotok, gyógyszerek mellékhatásai, krónikus belgyógyászati betegségek, prionbetegség. Azonban elmondható, hogy a memória romlása az öregedéssel együtt jár, az agy méretének csökkenése vagy kóros elfajulása, illetve keringészavar okozta sérülése eredményezheti. A szakembernél arra is rákérdeztünk, mivel magyarázható az, hogy az idős emberek könnyebben visszaemlékeznek az évtizedekkel korábban történt dolgokra, mint ami a közelmúltban történt. Megtudtuk, az öregedéssel megfigyelhető normálisan és degeneratív (pl. Alzheimer-betegség) kór­állapotokban kifejezetten, a halánték- és homloklebeny sorvadása több más agyi régió mellett. Ezek az agyterületek részt vesznek az új információk feldolgozásában, ahol a rövid távú memória központja található. Ebből érthető, hogy a már hosszú távú memóriaként kezelt fentebb említett explicit tartalmakat az idősek könnyebben vissza tudják idézni.

Használjuk az agyunkat!

Dr. Rab Tibor azt is megosztotta velünk, mit tehetünk azért, hogy frissen tartsuk a memóriánkat. – Rendszeresen olvassunk, próbáljunk új ismereteket megtanulni (versek, idegen nyelvek). Járjunk társaságba, kommunikáljunk!

„Végezzünk gondolkodtató, logikai feladatokat, például fejtsünk rejtvényt! Fiataloknak, de időseknek is ajánlom a stratégiai társasjátékokat, akár számítógépes, akár klasszikus táblajáték formájában.”

És mit tehetünk azért, hogy könnyebben menjen a tanulás? Dr. Rab Tibortól megtudtuk, új ismeretanyagot szinte végtelen mennyiségben tud az agyunk tárolni, becslések szerint mindössze 1 százalékát használjuk a memória kapacitásainknak életünk során.

– A korábban említett munkamemóriát folyamatosan használni kell, el kell érnünk, hogy a megtanultak a hosszú távú memóriaközpontokban is rögzüljenek. Ahhoz, hogy a rövid távú ismeretből maradandó, hosszú távon is felidézhető ismeret legyen, többször ismételni kell a megtanultakat, akár napokkal később is megpróbálni visszaidézni, megérteni a tartalmi hátterét. Erre utal az is, ha az életben úgymond szükségből rendszeresen hasznosítjuk a megtanultakat, akkor nagyon könnyű felidézni azokat. Nem tanácsos „magolni’’, inkább érteni kell a megtanultakat, az összefüggéseket, és az életben megpróbálni hasznosítani. Érdemes kipihenten tanulni, a zavaró, figyelmet elterelő dolgokat félrerakni. Memóriánkat fejleszthetjük rendszeres olvasással, versek tanulásával, idegen nyelvek megtanulásával – mondta.

Vass Kata

Segítenek a vitaminok?

Dr. Rab Tibor arról is beszélt, hogy nem létezik, egy „csoda, univerzális’’ vitaminkészítmény vagy kapszula, amely egyértelműen javítja a memóriánkat. Azonban a B1- (tiamin), a B12- (ciano-kobalamin) és az E-vitaminok fogyasztása hasznosak lehetnek. Súlyos B1- vagy B12-vitamin-hiányállapotok átmeneti vagy akár maradandó idegrendszeri károsodást (pl.: Wernicke–Korsakoff-szindróma, pszeudodemencia) okozhatnak, amelynek része a memóriazavar, elbutulás.

Ajánlott egészségesen étkezni, úgynevezett „mediterrán diétát’’ (kevesebb vörös húst, több halat, olívaolajat, növényi alapú ételeket fogyasztani) követni, ebből következik, hogy az ómega-3 bevitel is védhet a memóriaromlás ellen. A népszerű Ginkgo biloba fokozott fogyasztásának memóriára gyakorolt pozitív hatása szintén nem egyértelmű.