Angolna az ünnepi asztalon

Olaszországban a karácsonyvárás már december 8-án elkezdődik, sőt már egyes észak-itáliai családokban a karácsonyfát is elkezdik díszíteni, továbbá aznap munkaszüneti nap van az országban. Ezt a hagyományt a XIX. század végétől követik, de csak a huszadik század második felében terjedt el igazán. Itáliában azonban nem a karácsonyfa a hangsúlyos, sőt nagyon ritka az igazi fenyő is, az otthonokban legtöbbször műfenyőt díszítenek. Inkább a jászolállítás a fontosabb, s ezt mutatja a karácsony olasz neve is, a „natale”, vagyis a „születés”, a kis Jézus megszületése.

Sztárok a betlehemben

1223-ban a közép-itáliai Greccióban Assisi Szent Ferenc állított fel először jászolt, melynek a különlegessége abban rejlett, hogy az általa bemutatott képben élő szereplők jelentek meg.

– Nápoly központjában van egy utca, ahol kizárólag betlehem készítésével foglalkozó műhelyek, s ahhoz kapcsolódó alkatrészeket gyártanak. Az utca különlegessége, hogy egész évben a betlehemről szól, az adventi időszakban közel 800 ezer ember fordul meg ott. Ilyenkor kitiltják onnan az autós- és motorosforgalmat, sőt a gyalogosoknak is egyirányúvá teszik a haladást. Az érdekesség, hogy mindig megpróbálják aktualizálni a betlehemet – tudtuk meg dr. Pete Lászlótól, a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének vezetőjétől, hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy az éppen aktuálisan ismert közéleti szereplők, énekesek, politikusok, valamint sztárok is felbukkanhatnak a betlehemi környezetben.

Régiónként eltérő ünneplés

Észak-Olaszországban szent­este összegyűlik a család, vacsorát készítenek, ami általában hal, azaz nőstény angolna. – A hagyomány szerint azért fogyasztják a különleges halat, mert az angolna kígyóra emlékeztet, mely a paradicsomi Ádám és Éva történetéből ismert, s a kísértést szimbolizálja. Továbbá a formája is hasonlít a hüllőjére – mutatott rá a tanszékvezető, majd a déli tájakról is említést tett. – Dél-Olaszországban karácsony első napján ebéd­időben gyűlnek össze a nagy olasz családok, ahol az asztalt több generáció, a rokonság apraja-nagyja öleli körbe. S itt is elképesztő mennyiségű fogással ünneplik a karácsonyt – emelte ki dr. Pete László, aki az ünnepi asztal tipikus olasz ételeire tért át.

– Előétel mindig van, amik lehetnek különféle sajtok, szalámik vagy zöldségek, majd ezután következik az első fogás, mely mindig a tészta. Ínycsiklandozó szószokkal, sőt akár lóraguval is tálalva. Viszont két olyan édesség szerepel a karácsonyi „étlapjukon”, ami régiótól függetlenül ott van a megterített asztalukon. A milánói panettone, ami már itthon is igen közismert mazsolás kalács, valamint a Veronából származó pandoro, azaz aranykenyér. Ez egy nyolcszög alakú csillagot formáló kuglóf, ami a sütőben szépen aranybarnára sül – innen a neve is. S az édes ízét vaníliás porcukor adja meg, de a kuglófot ma már megtöltik csokidarabokkal, csokiszósszal, sőt citromlikőrrel is ízesítik – fogalmazott a tanszékvezető, majd hozzátette, az asztal elmaradhatatlan itókája természetesen a bor, amit mindig ásványvízzel isznak. Elmondta, hogy minimum két pohár van a terítésnél, az egyik a bornak, a másik a víznek. S felváltva isznak belőle, ezzel elkerülve a túlzott alkoholfogyasztást.

Nincs Télapó

Míg nálunk a Mikulás december hatodikán megajándékozza a gyermekeket, addig Olaszországban nem ismert ünnep, az ott élő gyerekeknek egy jóságos boszorkány hoz édességeket januárban. – Az ünnepi időszakot január 6-án „Befana” látogatása zárja. A jóságos boszorkány, aki édességet hoz a jó gyerekek zoknijába, a rosszakéba pedig szenet. A legenda szerint a Jézushoz igyekvő háromkirályok útbaigazítást kértek tőle, ám ő mogorván elutasította őket. Később megbánta, s megpróbálta felkutatni a kis Jézust, de hiába. Végül arra jutott, ha minden gyermeket megajándékoz, biztosan köztük lesz a kis Jézus is – fogalmazott a tanszékvezető.

Szilveszterkor gépeket is dobálnak

– Lencsével megtömött pénztárcát ajándékoznak egymásnak az olaszok szilveszterkor, azt kívánva, hogy a következő év merően gazdag legyen. Emellett tizenkét darab szőlőszemet esznek az éjfél előtti 12 másodpercben, mely a következő évi bőséget jelképezi. Éjféli koccintás alatt pedig belemártják a pezsgőbe az ujjbegyüket, s akinek szerencsét akarnak kívánni, annak megérintik a pezsgős ujjukkal a fültövét – sorolta a hagyományokat dr. Pete László.

Mint mondta, a déli tájakon vannak érdekes szokások a szilvesztert illetően. – Éjfélkor megpróbálnak megszabadulni régebbi dolgaiktól, hogy ne vigyék magukkal a rossz szellemeket a következő évre. Régi tányérokat, poharakat dobálnak a padlóra, valamint előfordul, hogy háztartási gépektől is megszabadulnak, s azokat dobálják ki az ablakon – mesélte a tanszékvezető, aki hangsúlyozta, hogy az olaszok rendszeresen figyelnek az újévi aláöltözetre is. – Olyan fehérneműben kell eltölteni az újévet, mely vörös színű, új, ajándékba kapott és aznap vette fel az illető először. A vörös szín az erőnek, a szenvedélynek, a szerelemnek a jelképe; az új évtől ily módon várják a pozitív áldást.

ND