2019.08.02. 20:00
Hulladék jó úton: a komposztálóba
Egy kis elszántsággal könnyedén termőfölddé alakíthatjuk zöldhulladékunkat.
Fotó: illusztráció, AFP
Háztartásunkban, kertünkben rengeteg zöldhulladék keletkezik, amelynek egy jelentős része sajnálatos módon a lerakóban végzi. Hazánkban az éves szinten képződő települési szilárd hulladék akár 30 százalékát is kiteheti a zöldhulladék. Ez igen nagy mennyiség.
Kertes házban él?
2014 nyarától az Észak-Hajdúságban lehetőség van a biohulladékok szervezett gyűjtésére – a barna fedelű kukákat bizonyos időközönként elviszi a szolgáltató –, ami jó megoldás, de rengeteg pluszenergiát és -ráfordítást igényel a szolgáltatótól.
– Ha igazán környezetbarát módon akarjuk kezelni a keletkező biohulladékunkat, és kertes házban lakunk, akkor legjobb, ha helyben kezeljük. Természetesen ez társasházaknál is megoldható, de ott némiképp körülményesebb annak kivitelezése. Így nem kell a zöldhulladékunkat kukába tömni, elégetni vagy elszállíttatni, egy kis elszántsággal könnyedén termőfölddé alakíthatjuk a különféle szerves anyagokat. De mik is tartoznak ide pontosan, mit lehet komposztálni? Zöldségek, szárak, levelek, olajos magvak, csonthéjak, kávé, tea, fűszer- és gyógynövények, tojáshéj, vágott virágok, szobanövények, festetlen, fehérítetlen natúr papír, lomb, levágott fű, gally, növénynyesedék, forgács, szalma, faapríték, fahamu – mondta a Napló kérdésére Molnár Antal, a hajdúböszörményi Zöld Kör elnöke.
Irányított humuszgyártás
Minél kedvezőbb élethelyzetet kell teremtenünk azoknak a mikroorganizmusoknak, gombáknak, férgeknek és gilisztáknak, amelyek nagy szakértelemmel végzik el feladatukat.
– Azért érdemes komposztálnunk, mert így csökkenthetjük a lerakóba kerülő szerves, hasznosítható hulladék mennyiségét. Mert így módunkban áll a kerti és konyhai hulladékokat visszajuttatni a természetbe. A kertünk termékenyebb lesz a kihelyezett komposzt általi talajjavítással, és több, egészségesebb növényünk fog teremni. Nem kell avart és kerti hulladékot égetni, ezáltal csökkenthetjük a légszennyezést. És nem utolsósorban, azáltal, hogy kevesebb szemetet teszünk a gyűjtőedénybe, ritkábban kell elvinni a kukát, és nem kell többé a gazdaboltból beszerezni virágföldet, komposztot, hanem a kiskertünkben előállított anyagot használhatjuk – sorolta a komposztálás melletti érveket a szakember.
Az eljárással kapcsolatosan hangsúlyozta, fontos a minőség: csak szennyeződésektől mentes szerves anyag kerüljön a tárolóba.
– A komposztálás időigényes feladat. Bár három hónap alatt friss komposzt keletkezik, sokszor 12 hónapot is várni kell arra, hogy érett komposztot kapjunk. Akkor kész, ha morzsalékos, földszerű az anyag. Ügyelni kell a komposztra kerülő anyagok szerkezetére: minél vegyesebb, annál jobb. Figyelni kell annak nedvességtartalmát, legjobb, ha csak nedves az anyag és néha meg kell forgatni.
Ha a zöldhulladék nem a lerakóban, hanem másodnyersanyagként végzi, nem terhet jelent, hanem hasznosul és hasznot hoz. Mint Molnár Antal tanácsolta, legyünk a környezet barátai, legyünk „válogatósok”.
Barak Beáta
Hogyan kell?
1. Gyűjtés
A konyhai zöldhulladékaink gyűjtéséhez használjunk megfelelő nagyságú tárolóedényt lehetőleg fedővel; nyáron ajánlatos naponta, télen elegendő hetente a komposztálóba üríteni. A könnyen lebomló anyagok bomlása már a tárolóedényben elkezdődik, a hőmérséklet kezd emelkedni. Kerti hulladékoknál a fűnyesedék, kaszálék kezelése okoz egy kevés pluszfeladatot, mert ezek hajlamosak összetömörödni, befülledni. Célszerű ezért napos helyen szétterítve pár napig szárítani vagy száraz anyaggal (szalma, törek, fűrészpor) keverni.
2. Aprítás
A gyorsabb lebomlás végett ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani.
3. A komposztáló feltöltése
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, például faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre – ha már korábban készítettünk – rakjunk egy kevés komposztot, a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat.
Borítókép: Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minőségét