Ne feledjük: az élővíz még a kiépített strandoknál is ismeretlen

A nyári meleg elviselésének talán az egyik legjobb módja, ha a strandokon vagy a természetes vizekben hűsítjük magunkat. Nem árt azonban elővigyázatosnak lennünk, hiszen a fürdőzés veszélyeket is rejt magában.

– Az egyik legfontosabb, amire figyelnünk kell, az a bőr védelme. Érdemes magas faktorszámú napvédőt használni, főleg a gyerekeknek, illetve azoknak, akiknek világosabb a bőre, így hajlamosabbak a leégésre. Ráadásul a napégés a vízpartok mellett fokozottan érvényesül – mondta el lapunknak dr. Késmárky András, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport (DEKOM) vezetője.

„Gyakran előforduló hiba, amit az emberek elkövetnek a vízpartokon, hogy nem isznak elegendő folyadékot, vagy olyan frissítőket választanak, amiket érdemes kerülni.”

Ilyenek például az alkohol- és a koffeintartalmú italok, melyek fokozzák a vegetatív idegrendszer működését. Ennek hatására pedig még jobban beindul az izzadás, illetve a vizeletkiválasztás, ami még több folyadék- és sóvesztéssel jár a szervezet szempontjából – tette hozzá.

Megfontoltan fürdőzzünk!

A szakembertől megtudtuk, a túlzott sóvesztés akár életveszélyes ritmuszavarokhoz, a végtagok izmainak görcsöléséhez is vezethet, ami szintén gondot okozhat úszás közben. Napszúrás esetén jót tehet, ha enyhén cukros üdítőket kortyolunk, ám fokozott figyelemmel legyünk cukorbetegség esetén.

Figyeljünk arra is, hogy lehetőleg teli gyomorral ne menjünk fürdőzni! A nehezebb, klasszikus strandételek – lángos, kolbász, lacipecsenye – helyett érdemes a könnyebb fogásokat keresni, hogy ne terheljük túl a gyomrunkat.

Alapszabály, hogy felhevült testtel nem szabad a vízbe ugrani, előtte hűtsük le a végtagjainkat és a mellkasunkat is, hiszen a hideg víztől súlyos esetben légzés-, illetve keringésleállás is bekövetkezhet, különösen azoknál, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek. A DEKOM vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a hirtelen mélyülő vizek – mint például a bányatavak – is veszélyt jelenthetnek ugyanilyen okból, hiszen a hőmérséklet-különbség a víz egyes rétegeiben akár 10 Celsius-fok is lehet. – Az is nagyon gyakran előfordul, hogy a fiatalok nem mérik fel kellő körültekintéssel a vízmélységet, ami végtag, rosszabb esetben pedig a nyaki gerinc csigolyáinak töréséhez, a gerincvelő sérüléséhez vezethet – mondta Késmárky András.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a természetes vizeknél – tavaknál, folyóknál – lokálisan kialakuló (bőr, szem, hallójárat stb.) vagy az egész szervezetet érintő fertőzést is elkaphatunk, ha nem vigyázunk eléggé. A sulyom vagy a kagyló, esetleg kövek és kavicsok felsérthetik a bőrt, súlyos esetben pedig akár orvosi ellátásra is szükség lehet. Hányás, hasmenés léphet fel azoknál, akik beleisznak a vizekbe, hiszen habár mérik azok szennyezettségét, számtalan baktérium és kórokozó megtalálható bennük. Valamint valós veszélyt jelentenek a szúnyogok, kullancsok és a darazsak is.

Akkor segítsünk, ha tudunk!

A folyóknál az örvények és az erős sodrás, a vízben élő növények, hordalék jelenti a legnagyobb veszélyt. – Azok, akik nem jól úsznak, könnyen bajba juthatnak. Ráadásul a pánik és a stressz csak tovább ronthat a helyzeten, s akár fulladáshoz is vezethet. A fuldoklót egyébiránt arról ismerhetjük fel, ha kapálózik, segítségért kiált vagy (jobb esetben) eszméletlenül lebeg a víz felszínén.

„Mindig tartsuk szem előtt, hogy az élővíz ismeretlen, még a ki­épített strandoknál is”

– mondta, hozzátéve, ezeken a területeken kötelező a vízimentő jelenléte, így érdemes előre feltérképezni, hova forduljunk baj esetén. Megtudtuk, a legfontosabb mindig a mentőszemélyzet épsége. Éppen ezért mentésre csak az vállalkozzon, aki százszázalékosan biztos a saját képességeiben, ellenkező esetben előfordulhat, hogy akár még őt is meg kell menteni.

Vass Kata

Borítókép: Mindig tartsuk be a szabályokat, és csak kijelölt helyeken fürdőzzünk!