Katasztrófák idején számítanak a behívottakra

Debrecen - A polgármester olyan helyben élő, elsősorban fiatal embereket jelöl ki, akik képesek a település védelméért tenni.

Újabb információkat kaptunk a katasztrófavédelemtől annak kapcsán, hogy a legnagyobb közösségi oldal Debrecenben Hallottam csoportjában egy olyan levelet osztottak meg, mely szerint Debrecen polgármestere arra kötelezett egy helyi lakost, hogy november 29-én, 17 órakor jelenjen meg a debreceni Kölcsey Központban, ahol polgári védelmi mozgósítási gyakorlatot és továbbképzést tartanak.

Természeti csapás esetén

Ezzel kapcsolatban csaknem tucatnyi kérdést küldtünk kedden a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, melyek nagy részét még aznap megválaszolták, néhány kérdés azonban nyitva maradt. Szerdán ezekre is válaszoltak.

Eszerint az alaptörvény értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok részére polgári védelmi kötelezettség írható elő. Az állampolgárok katasztrófavédelmi tevékenységbe történő bevonására leginkább olyan súlyos természeti csapás esetén kerülhet sor, amely elleni védekezéshez nem elegendő a katasztrófavédelem csaknem 12 ezer fős létszáma. Ilyen volt legutóbb a 2013-as nagy dunai árvíz. Akkor a rendvédelmi szervek mellett állampolgárok tízezrei segítették az áradó folyó elleni védekezést.

Védelmi kötelezettség

Kifejtették, Magyarországon minden települést veszélyeztetettség szerint katasztrófavédelmi osztályba sorolnak. Erre épül a polgári védelmi kötelezettség rendszere. A településeknek a lélekszám és a katasztrófavédelmi osztályba sorolás szerint meghatározott létszámú polgári védelmi szervezetet kell készenlétben tartani. Ez azt jelenti, hogy a település polgármestere olyan helyben élő, elsősorban fiatal embereket jelöl ki erre, akik képesek a település védelméért tenni. Ha valaki nem életvitelszerűen él a településen, (mert például külföldön dolgozik, vagy tanul) akkor őt nem jelölik polgári védelmi szervezetbe. Annak érdekében, hogy valós veszélyhelyzetben ezek az emberek felkészülten tudják segíteni a rendvédelmi szervek munkáját, felkészítésben kell részesíteni őket. Ennek során szerzik meg a különböző munkavédelmi és egészségügyi ismeretek mellett azt a szakmai tudást, amelyet például egy esetleges árvíz idején a védekezés során alkalmazhatnak - írta a katasztrófavédelem szóvivője.

Segíthetnek a profiknak

A válaszból az is kiderül, ez nem azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár ténylegesen polgári védelmi szolgálatot lát el. Egyszerre egy időben a lakosságnak csak nem egész 1 százalékát jelölik a polgári védelmi szervezetbe. Ezek a szervezetek tehát arra szolgálnak, hogy ha szükséges, akkor ki tudják egészíteni egy esetleges katasztrófahelyzetben a védekezők létszámát.

Annak érdekében, hogy ne mindig ugyanazok legyenek a feladatra kijelölve, vagy mert egyesek időközben lakóhelyet, munkahelyet váltottak, esetleg elértek egy bizonyos életkort, időről időre frissíteni, aktualizálni kell a polgári védelmi szervezetbe való beosztást. Az állampolgárokat csak szükséges és arányos mértékben, illetve létszámban jelöli az önkormányzat ilyen szervezetbe.

Munkajogi védelem alatt

A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgárokat a képzés, a gyakorlat és a tényleges védekezés idejére is felmentik a munkavégzés alól. Ők ezalatt az idő alatt munkajogi védelem alatt állnak, nem lehet őket például elbocsátani. Ha katasztrófa esetén valódi munkavégzésre, például homokzsákos védekezésre osztják be őket, a védekezés időszaka alatt kiesett keresetüket a szolgálatot elrendelő megtéríti. Munkanélküliek esetén a minimálbér időarányos részére jogosultak a polgári védelmi szolgálatot teljesítők.

Ha valaki polgári védelmi szervezetbe beosztó határozatot kap, ám valamilyen oknál fogva nem tud részt venni a felkészítéseken, a megyei kormányhivatalnál fellebbezhet a határozat ellen - ismertette Papp-Kunkli Nóra, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

OCs

[related-post post_id="4063425"]