„Az állatkínzás kicsit olyan, mint a családon belüli erőszak”

Debrecen - Az eljárások egyszerűek, de kevés eset jut el a bíróságra.

Az elmúlt 5 évben (2013-tól mostanáig) összesen 13 állatkínzásos ügyet tárgyaltak a Debreceni Járásbíróságon. Ebből egyet galamb(!), 12-t kutyák „sérelmére” követtek el – tudtuk meg dr. Vágó Zsolttól, a járásbíróság elnökétől.

– Valamennyi ügy jellemzője, hogy gyorsított eljárásban tárgyalták, első fokon jogerőre emelkedett az ítélet, és beismerő vallomást tettek a vádlottak, akikre 1-2 év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést, vagy jóvátételi munka valamelyikét szabták ki – részletezte a bíró.

Az ilyen ügyekben általában három helyről érkezhet feljelentés. A hatóságok munkatársainak tereptapasztalata, az állatvédő szervezetek jelzései, illetve a szomszédok közlése alapján. A bizonyítás viszonylag egyszerű, mert ott van az elpusztult, vagy a legyengült, sérült állat”

– mondta Vágó Zsolt, majd a konkrét esetekről is beszélt.

Lövik, befogják

Így például egy férfi fakockával dobta meg saját kutyája fejét, és az állat szemét csak gyors műtéttel lehetett megmenteni. Egy másik ember úgy szabadult meg feleslegesség vált ebétől, hogy elvitte valahova, és kirakta. Mivel azonban lakott területen tette ezt, többen látták, szóltak is neki, majd felírták autója rendszámát – így került a bíróság elé. Egy esetben a vádlott négy, héthetes kiskutyát vízbe fojtott, két ügyben pedig azért született elmarasztaló ítéletet, mert a gazdák nem gondoskodtak megfelelően kutyájuk etetéséről, itatásáról. Egy vádlottat zavarta a szomszéd négy kiskutyája, ezért átment, és egy éles eszközzel felvágta azok hasát – az állatok elpusztultak. Idén januárban egy férfi a kertjébe tévedt kóbor ebet saját staffordshire kutyáival tépette szét; ezt a szomszédai jól látták, hallották. Mint a Debreceni Járásbíróság elnöke megjegyezte, viszonylag gyakori, hogy kóbor kutyákra légpuskával lőnek, vagy hurokkal befogják őket, ami szintén az állat pusztulásához vezethet.

Rejtve marad

– Egy esetben a vádlottat bosszantották az erkélyére szálló galambok. Fogott egy zsineget, a végére horgot tett, arra pedig kukoricát. A madár száját feltépte a horog, végül elpusztult. Ezt a személyt 80 óra jóvátételi munkával büntette a bíróság – idézte fel Vágó Zsolt.

Haszonállattal kapcsolatban nem tudott bírósági tapasztalatot mondani.

Az állatkínzás kicsit olyan, mint a családon belüli erőszak: nagyon nagy a látencia.”

Akik rosszul tartják állatukat, gyakran igen elmaradott vidékeken, rossz szociális környezetben élnek, valószínűleg nem is érzik helytelennek, amit tesznek. A szomszédjuk pedig hasonlóan gondolkodik, és csak egy fokkal bánik jobban az állataival – mutatott rá a bíró.

Kialakult gyakorlat

Az állatok védelméről Magyarországon egy 1998. évi törvény rendelkezik, mely az általános emberiességi szempontok alapján készült. A törvény szerint tilos az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni; vagy amennyiben szükséges, életét kioltani a legkisebb szenvedés okozásával, szakszerűen és gyorsan kell.

– Mostanra a bírói gyakorlat nagyjából kialakította, mi számít kínzásnak és mi nem. Így például a tyúk fejét éles eszközzel lecsapni kíméletes megoldás – mondta Vágó Zsolt. – Egyébként a legsúlyosabb esetben három év szabadságvesztéssel büntethető az állatkínzás. Az ilyen vádakat gyorsított eljárásban szoktuk tárgyalni, nemcsak azért, mert egyszerű az ügy, hanem mert elrettentő ereje lehet, hogy egyik nap elköveti valaki, néhány nap múlva pedig már ítélet is van – hangsúlyozta a bíró.

- Szőke Tímea -

A törvénybe írtak szerint

Az követ el állatkínzást, „aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.” A bűncselekmény minősített esete, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A Fővárosi Törvényszék közlése szerint az új Btk. hatálybalépése, 2013 óta a hozzájuk tartozó kerületi bíróságokon indult büntetőeljárásokban a kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák voltak, de szerepel köztük nyúl, kakas, és egy csüngőhasú vietnami anyakoca is tíz kismalacával.

A bírók végrehajtandó szabadságvesztést jellemzően akkor alkalmaznak, amikor különösen kegyetlen, brutális módon kínoz meg az elkövető egy állatot, nincs enyhítő körülmény, illetve már felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt követte el a bűncselekményt vagy visszaeső.

A rendőrség nyomoz