Hamar letört a lelkesedés: “Januártól 72 ezer forintot hozol majd haza, apu”

Akt.:
Hamar letört a lelkesedés: “Januártól 72 ezer forintot hozol majd haza, apu”
© Illusztráció
Debrecen – A növelt minimálbér nettója (72 ezer forint) is elmarad a 93 ezer forintos létminimumtól.

Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. De mit szólnak a béralkuhoz a leginkább érintettek?

A dolgozó szemszögéből

János 58 éves, egy vágóhídon dolgozik a szalag mellett, és számára a munkabér fogalma hosszú évek óta a mindenkori minimálbér összegével jelent egyet. A „nagyok” által szignált bérmegállapodás hírét felemás érzésekkel fogadta, a kezdeti lelkesedését ugyanis tanult lánya pillanatok alatt lehűtötte: januártól 72 ezer forintot hozol majd haza, apu, miközben az egy főre jutó létminimum összege ennél húszezer forinttal még mindig magasabb…

A munkáltatók körében egyre általánosabb vélekedés, hogy a munkabérek (és itt nemcsak a minimálbérről vagy a garantált bérminimumról van szó) emelése nélkül nem fogják tudni a dolgozóikat meg-, illetve itthon tartani.

Boros József, az ismert vendéglátós például úgy fogalmazott, hogy ő szívesen odaadja azt a plusz ötezer forintot a dolgozóinak, hogy boldoguljanak, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a béremelésnek a munkáltató számára jelentős adó- és járulékköltségei vannak. Szerinte ha ezeket az állam a minimálbérnél részben vagy egészben elengedné, ezzel az árérzékeny területnek számító vendéglátást segítené.

A veszteségeiket nyögik

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél eddig is odafigyeltek arra, hogy a dolgozókat ne minimálbéren foglalkoztassák, a jövő évi bérkérdés azonban komoly fejtörést okoz a cégvezetésnek.

Erdélyi Zoltán vezérigazgató elmondta, hogy idén a tej- és a sertéspiacon keletkezett brutális veszteségek elvitték azt a profitot, amit a szántóföldi növénytermesztésük produkált, így kérdésessé vált a jövő évi béremelés.

– Márciusra általában megkötjük a szerződéseket, és a tervezés fázisában látjuk, hogy mire lesz lehetőségünk és mire nem. Az a helyzet, hogy az állattenyésztésben a következő év sem ígér jobb pozíciókat, ezért bár rajta vagyunk, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy lesz mód emelni a fizetéseken – jelentette ki a cégvezető.

Ábel Szilárd, az ÁSZ Vendéglátó Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy bár náluk a dolgozók nyolcvan százaléka minimálbéres, a piaci lehetőségeik szerencsére megengedik, hogy a minimálbér összegét a bérmegállapodásban foglaltakhoz igazítsák. „Muszáj emelni a béreket, különben a vendéglátós szakemberek veszik a kalapjukat, és külföldön (vagy szezonban a Balatonnál) keresnek maguknak munkát. Jártunk már így, és nem szeretnénk, ha az élet ismételné önmagát” – mondta.

A legfőbb megtartó erő

A mezőgazdaság és a vendéglátás mellett az építőipar a harmadik olyan jelentős ágazat, ahol nagy számban foglalkoztatnak minimálbéreseket. Szűcs Gyula, a Hunép Zrt. vezérigazgatója attól tart, hogy a jövő év első fél- vagy háromnegyed évében az ágazatban nemhogy a béremelés fedezetét nem lehet majd kitermelni, de az építőipari cégek jelentős részének az árbevétele is igencsak szerény lesz.

Hogy miből gondolja ezt? „Az előző uniós fejlesztési ciklus ugye decemberben lezárul, az új projektek pedig még nem indulnak el. Sajnos, a kettő között nincs átfedés, itt egy jelentős finanszírozási gödröt látunk. Ezért aztán sok vállalkozásnál nemhogy béremelés, de talán még bérfizetés sem lesz. Persze, ha elindulnak az új fejlesztési projektek, onnantól kezdve az emelt bérek fedezete gond nélkül finanszírozható lesz. Egyébként szükség is lenne az ágazatban a munkabérek emelésére, hiszen csak ezzel tartható meg a kvalifikált szakembergárda” – véli.

– Petneházi Attila –


A lábukkal szavaznak

Utoljára a világgazdasági válság 2008-as kitörése előtt volt olyan sok üres álláshely Magyarországon a versenyszférában, mint idén július és szeptember között. A hazai vállalatok ebben az időszakban harmincezer embert szerettek volna felvenni, de nem tudtak megfelelő munkaerőt találni az általuk meghirdetett pozíciókra. A statisztikákból kitűnik, hogy immár nemcsak a magasan kvalifikált értelmiségiekből (kutatók, orvosok, mérnökök, stb.), hanem a képzetlenekből (segéd- illetve betanított munkásokból) is komoly hiány mutatkozik. A fiataljaink közül százezrek keresik határainkon túl a boldogulást.








hirdetés