Korszakváltás tanúi vagyunk

A kép illusztráció
A kép illusztráció - © Fotó: AFP / Jean-Francois Monier
Hajdúböszörmény – Az idősebb korosztály számára is szükséges az új technológiai eszközök kihasználása.

– Nekem mint szentesi embernek Hajdúböszörmény egy olyan város volt, ami felkeltette az érdeklődésemet, de sosem jutottam el ide. Jóleső érzéssel tekintettem ki az autó ablakán: gyönyörű növényeket, szép, zöld kukoricát, szépen fejlődő napraforgókat, csemegekukoricát, nagyszerű eredményeket láttam jövetben. Mégis azért vagyok itt, hogy beszéljünk róla, hogyan tudunk megfelelni, megélni, fejlődni az elkövetkezendő években, évtizedekben azokban a megváltozott körülményekben, amit szó szerint sajnos a bőrünkön is érzünk. Milyen időjárási anomáliák, változások között kell ma a magyar mezőgazdaságban gazdálkodni? – kezdte előadását Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Portfolio által a Hajdúsági Expón szervezett Kelet-magyarországi Agrárfórumon a múlt hétvégén.

Kihívások előtt

Jelenleg korszakváltás tanúi vagyunk – emelte ki a miniszterhelyettes. Egyre inkább teret nyer a precíziós gazdálkodás, amely jelentős változást hoz a termelésben, de komoly kihívás elé állítja a gazdákat is, hiszen új ismeretek elsajátítását és szakmai felkészültséget igényel.

– A digitalizáció az élet minden területéhez hasonlóan a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelés területén is megjelent, jelentős hatást gyakorol a technológiai folyamatokra, kommunikációra, adatgazdálkodásra. Elengedhetetlen ezért, hogy a gazdálkodókat is „becsatornázzuk” a digitális világba. Személyes tapasztalatom, hogy tájidegen, szokatlan. Viszont kötelességünk, hogy mégis megfeleljünk neki. Azért, mert ez a jövő. Megkerülhetetlen, nem lehet elodázni ezen ismeretek megszerzését – mondta.

Rengeteg munkagép kelt el

Hozzátette, ezzel szoros összefüggésben a mezőgazdasági gépek iránti kereslet az első negyedévben nőtt. A gazdálkodók idén közel 32 milliárd forint értékben vásároltak erőgépet, és az ehhez tartozó munkagépeket. 709 darab traktor, 27 darab kombájn talált gazdára, amihez hozzászámíthatunk 150 gabonakombájnt, ami a nyári időszakban lett megvásárolva.

k1Fotó: Derencsényi István

A munkagépek terén jelentősen nőtt a bálázók, a száraztakarmány-betakarítók, a gyümölcs- és szőlőápolás gépei, ez utóbbiak forgalma közel a hétszeresére emelkedett – köszönhető a pályázati kiírásoknak.

A miniszterhelyettes kiemelte, mivel ezek a gépek mind a legmodernebb technikát képviselik, és nagyban hozzájárulnak a termelés hatékonyságához, növeléséhez, fontos, hogy azok a fiatal szakemberek, akik az ország közel 50 agráriskolájában agrárképzésre adják a fejüket, tudják használni ezeket. Sokkal több technikai újdonságok, lehetőség van ezekben a gépekben, mi pedig a tudásuknak csak a felét használjuk ki. Jó lenne, ha a fiatalok elsajátítanák a gépek valamennyi, technológia adta lehetőségét.

Istenadta termőhely, de ez önmagában kevés

– Önök, ezen az istenadta jó termőhelyen, a gyönyörű löszhátakon, a 40 aranykorona fölötti termőterületeken gazdálkodók ebből a szempontból jobb helyzetben vannak, mint az ország számos más területén élők. Ez itt egy kivételes helyzet és lehetőség, ami önmagában még mindig kevés, hiszen a kérdés az, hogyan tudjuk kihasználni azokat a potenciális lehetőségeinket, amelyekkel bírunk – fogalmazott Farkas Sándor.

A miniszterhelyettes maga is agrárszakember, így sokszor a maga tapasztalatairól szólva is kiemelte, a magyar mezőgazdaság hatékonyságának növelése elengedhetetlen. – Nemcsak a műszaki színvonalban, a gyermekek oktatásában, a majdani továbbképzésben, hanem egyéb olyan feltételek biztosításában is előre kell lépnünk, mint például az öntözésfejlesztés. (A hajdúságiak a csatornáknak köszönhetően egy kiépítettebb rendszer lehetőségeivel tudnak élni – jegyezte meg.) Ebben szeretne a kormány segíteni, szeretnénk elérni a ciklusunk végére, 2022-23-ra, hogy mintegy 100 ezer hektárral nagyobb területen tudjunk öntözni. Elszomorító, hogy nem érjük el ezt, hiszen tudjuk, hogy vannak olyan növények, amelyek öntözés nélkül nem termeszthetők. Ilyen a csemegekukorica, a cukorrépa (sajnos visszaszorulóban van), de mondhatnánk a zöldség-, a zöldborsótermelést, ami szintén vízigényes, sőt a szójatermesztést is. A szántóföldi kertészeti kultúrákról nem is beszélve – tette hozzá a miniszterhelyettes.

BB



Hajdúböszörmény.
HAON.HU






hirdetés