Megelőzhető-e az érelmeszesedés?

Magyarországon minden második halálozást szív- és érrendszeri betegségek okoznak, ezek közül is kiemelkedik az érelmeszesedés. – Az érelmeszesedés alapja az erekben lerakódó koleszterin okozta érfali elváltozás, ami az érpálya beszűkítésével gátolja a létfontosságú szervek megfelelő vér-, oxigén- és táp­anyagellátását. Ez a jelenség a szervezet bármely ütőerét érintheti, a legkomolyabb szövődményeket azonban a szív és az agy ereinek, illetve a végtagi ereknek a meszesedése okozza – nyilatkozta a Naplónak dr. Czuriga Dániel, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézetének adjunktusa.

A szív példájánál maradva elmondta, ez a folyamat hosszú távon a szív pumpafunkciójának leromlását, úgynevezett szívelégtelenséget okozhat, ha pedig az érelmeszesedés talaján hirtelen alakul ki teljes érelzáródás, az szívizomelhaláshoz, infarktushoz vezet. Ma már tényként állíthatjuk, hogy a befolyásolható rizikótényezők optimumon tartása bizonyosan lassítja az érelmeszesedést.

Mindannyiunkat érint

A szakértőtől megtudhattuk, az érelmeszesedésnek számos rizikófaktora van, melyek között találhatunk nem befolyásolható tényezőket is. Ilyenek például az életkor vagy a genetikai hajlam. – Ugyanakkor sok módosítható tényező is ismert, például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás vagy a cukorbetegség. Ebből következik, hogy az érel­meszesedés leggyakrabban azon egyénekben fordul elő, akik erre nézve halmozott rizikófaktorokkal rendelkeznek, és ezen rizikótényezők nincsenek megfelelően kontrollálva, illetve kezelve – tette hozzá dr. Czuriga Dániel.

Hangsúlyozta: az érel­meszesedés egy mindannyiunkban jelen lévő folyamat, mely már a születésünkkor elkezdődik, nem mindegy ugyanakkor, hogy mekkora sebességgel zajlik. – Ez főként attól függ, hogy az adott egyén hány rizikófaktorral rendelkezik. Az érelmeszesedés lassításában az életmódbeli tényezőknek kiemelt szerepe van. Ez igaz mind az egészséges, rizikómentes egyénekre, mind azokra, akiknél már jelen vannak a rizikófaktorok, de igazolt érbetegség még nem alakult ki – hangsúlyozta. Megtudhattuk azt is, az egészséges életmód alapja a megfelelő étkezés. A legelőnyösebb az úgynevezett mediterrán, telített zsírokban szegény, növényi rostokban gazdag étrend, valamint az optimális testsúly elérése és fenntartása, a rendszeres dinamikus sporttevékenység, illetve a káros szenvedélyektől, különösen a dohányzástól mentes életvitel.

A szakember kiemelte: a kialakult érbetegség és a fennálló rizikófaktorok esetén szintén nagy szerepe van az egészséges életmódnak, de önmagában ez már nem elegendő az érelmeszesedés folyamatának feltartóztatására, ilyenkor már az esetek döntő részében gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Kezelni kell

– A rizikófaktorok kontrollálására alkalmazott gyógyszeres terápia főként a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint célértéken tartását célozza, de egyéb jótékony hatása is ismert. Rendkívül nagy szerepe van a másodlagos megelőzésben az aszpirinnek, a koleszterincsökkentő gyógyszereknek, valamint további, részben a vérnyomást és pulzusértéket egyaránt szabályozó készítményeknek – mondta dr. Czuriga Dániel, bezárólag hozzátéve: fontosnak tartja hangsúlyozni a beteg nyugati orvoslásba vetett bizalmát, hiszen a rendszeres orvosi vizitek, a gyógyszerek megfelelő szedése elengedhetetlen a kívánt eredmény eléréséhez és egy esetleges érelzáródás elkerüléséhez.

Berecz Dorina