2018.11.22. 16:18

Létezik jó akció, de a Black Friday egy marketingfogás

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Itt a Black Friday! Holnap elképesztő kedvezmények várnak ránk az üzletekben és online is. Állítólag. A nagy karácsonyi „bevásárlási ünnepkört” mintegy felvezető Black Friday, azaz a minden akciók napjaként számon tartott fekete péntek, amely az idén november 23-ra esik. Nagy kérdés azonban, hogy valóban kedvező árú-e az akciós címkével ellátott termék – vagy ha az, mennyire az?

A Black Friday régóta a hálaadást követő péntek elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor (gyakran egyedinek feltüntetett), rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Évről évre egyre több üzlet csatlakozik Magyarországon is fekete péntekhez, és egyre több fogyasztó időzíti a vásárlását erre az időszakra.

A Black Friday-akciókkal az egyik legnagyobb probléma az, hogy óriási keresletet szabadítanak rá egy olyan kereskedelmi struktúrára, amely nem arra van felállítva, hogy rövid idő alatt tömeges tranzakciókat bonyolítson le. Ennek egyik jellemző megnyilvánulása az, amikor a webáruházas kiszállítási határidők a végtelenségig tolódnak. Ennek elsődleges oka az, hogy a webshopok nálunk főként kirakatok és csak másodsorban áruházak. Legtöbbjük – nagyon okos gazdasági megfontolásból – nem tart készleten sok árut, éppen csak annyit, amennyit a folyamatos kereslet kiszolgálása indokolttá tesz. Ezek az üzletek csak amikor beérkezik a megrendelés, akkor próbálják a lehető leggyorsabban – akár Kínából, esetleg külföldi, európai vámraktárakból – beszerezni az igényelt árut. A Black Friday jelszavával kreált fogyasztói rohammal tehát olyan kereslet szabadul ezekre az üzletekre, amit nem tudnak kiszolgálni, és hiába írják azt az oldalukon, hogy a szállítási határidő 3 nap, a karácsonyi ajándéknak rendelt holmi könnyen odalesz.

Nem árt óvatosnak lenni, mert a Black Friday-t hazánkban egyes kereskedelmi cégek egyfajta hívószóként alkalmazzák, miután tudják, hogy milyen jelentéstartalom tapad hozzá: az, hogy „egy napig nagyon olcsón vásárolhatok”. A kereskedelmi kommunikációban és gyakorlatban mindennapos, hogy akár hosszabb ideig is a fogyasztók ingerküszöbénél magasabb árakat alkalmaznak, pusztán abból a megfontolásból, hogy később majd annál jóval alacsonyabb áron, akciósként feltüntetve el tudják adni a terméket. (Az akciózás egyik jogszabályba foglalt feltétele is az, hogy a címkén az üzlet feltüntesse, hogy milyen, korábban ténylegesen alkalmazott árhoz képest tett engedményt.)

A Black Friday hazánkban jogilag még nincs definiálva, ezért megeshet, hogy egyes árusítóhelyek úgy hirdetnek Black Friday-t, hogy ahhoz semmilyen valós akció nem kapcsolódik. Mint amikor last minute jelszóval utazásokat értékesítenek, amivel kapcsolatban az ember azt gondolja, hogy valamilyen utolsó pillanatos, lemondott foglalás indokolja a kedvező árat.

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda fogyasztóvédelmi és versenyjogi szakemberei összegyűjtötték a legfontosabbakat, amelyeket érdemes átgondolni vásárlás előtt.

Ne kattintsunk, ne pakoljunk a kosárba átgondolatlanul. Az egyik legfontosabb szabály a Black Friday kapcsán: tilos impulzusból rákattintani a kosár ikonra, vagy rögtön leemelni az árut a polcról, csak mert azt írja a kereskedő, hogy akciós termékről van szó. Vásárlás előtt minden esetben hasonlítsuk össze a kedvezőnek tűnő árat más áruházakéval és a termék korábbi árával. Erre a célra már több internetes ár-összehasonlító portál is rendelkezésünkre áll.

Önmagában attól, hogy egy árat piros háttéren tüntetnek fel, vagy odaírják mellé, hogy akció, az még nem jelenti azt, hogy egy jó vételről beszélhetünk. Javasoljuk, hogy a vásárló két fontos kérdést tegyen fel magának annak érdekében, hogy ne vezessék meg az akciós árcédulák. Ez a két kérdés: „Megéri?”, illetve „Nem éri meg?”.

Többéves tapasztalat, hogy rengeteg akciós hirdetés vagy reklám megtévesztő lehet, a 60-80%-os leárazások valójában csak virtuálisak, rövid ideig mesterségesen magasan tartott árakból adnak engedményt, vagy egyáltalán nem adnak annyi engedményt, amekkora akciós címkét ragasztanak rá.

HYPE - így mondják angolul, ha valamit túlzottan reklámoznak. A cégek százmilliókat költenek azért, hogy a fogyasztókban kialakuljon a meggyőződés: ilyenkor KELL vásárolni. Valójában semmi sem garantálja, hogy tényleg jobb ár/érték arányú vásárlásokra kerül sor ilyenkor.

Szintén régi tapasztalat, hogy az ilyen akciók során tömegesen jelentkeznek a fogyasztói jogsértések, elsősorban az árukészlettel kapcsolatos téves tájékoztatásból, vagy a téves kiszállításból, esetleg téves árfeltüntetésből következően.

Érdemes leellenőrizni azt, hogy a honlap üzemeltetője (akivel a szerződést megkötjük) ténylegesen létezik, valamint feltünteti a nevét, címét, adószámát, mivel a honlapok mögött megbúvó vállalkozások gyakran kérészéletűek. Sokszor előfordul, hogy amikor a termékkel probléma adódik, a vállalkozást már nem találja a vevő. Vásároljunk régóta működő, megbízható webshopoktól!

A szállításra érzékenyebb műszaki termékeket (pl. LED TV) lehetőleg személyesen hozzuk el a boltból, ahol ki is tudjuk próbálni azokat, ugyanis kiszállításkor legfeljebb a csomagolás külső sérüléseit tudjuk ellenőrizni.

Összességében elmondható, hogy a Black Friday egy szimpla marketingfogás. Nem állítjuk, hogy nincsenek jó akciók. Ugyanakkor azt javasoljuk, hogy bármilyen gigantikus akcióval is találkoznak a vásárlók, mindig a termék ár/érték arányára koncentráljanak. Kérdéseikkel bátran forduljanak a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda szakembereihez, a tanácsadás díjmentes!

- Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda -