A főváros reális alternatívája – Debrecen

Debrecen – A korábbi mezőváros helyett a jövőt illetően Debrecenről immár a magas hozzáadott értékű iparágak és a járműipar egyik leendő centrumaként beszélhetünk – hangsúlyozta dr. Papp László polgármester az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott beszédében, a Kölcsey Központban.

Az 1990-es évek végére a debreceni gazdaság romokban hevert. Az élelmiszeripar is (amely addig a város gazdaságának gerincét alkotta) szinte teljesen leépült, s akkor el kellett dönteni, hogy milyen irányt vesz a debreceni gazdaság – idézte fel a városvezető. Az a veszély fenyegetett ugyanis, hogy eljelentéktelenedik a város. Mivel itt van az ország egyik legnagyobb egyeteme (amelynek vétek lenne az oktatási potenciáljára nem támaszkodni, amikor a város jövőjét, stratégiáját tervezik), a 2000-es évek elején azt a döntést hozták, hogy Debrecen a magas technológiai, magas tudású iparágak felé fog fordulni. Tudták, hogy ez egy hosszú, meglehetősen küzdelmes folyamat lesz.

Új időszámítás

– 1998 és 2014 között elsősorban azokra a városi infrastrukturális fejlesztésekre támaszkodtunk, amelyek tudták akár az oktatás, akár az élet más területén biztosítani azt, hogy Debrecen regionális pozíciói erősödjenek. Idetartozik az oktatás, közlekedés, kultúra és a gazdaság is – sorolta Papp László.

Fel kellett mérni a város valós képességeit, és azok alapján határozták meg a stratégiai célokat. Azt, hogy Budapestnek egy reális alternatíváját képezzük itt az ország keleti részében. És olyan régiót definiáljunk magunknak, amely az ország határain is túlnyúlik.

2014 után főként arra törekedtek, hogy a városfejlesztési munkák mellett elsődlegesen a gazdaságfejlesztési folyamatokra helyezzék a hangsúlyt. Ekkor egy új időszámítás kezdődött, és egy másik gazdaságfejlesztési tartományba lépett át a város. Papp László 2010 és 14 között gazdaságfejlesztésért felelős alpolgármester volt, és mint elmondta, nem volt tapasztalható akkor az a befektetői érdeklődés, befektetési hullám, amely ma jellemzi Debrecent.

Néhány évi kínlódás után arra jöttem rá, hogy nincsenek meg a szervezeti feltételei annak, hogy Debrecen kellően, hatékonyan és professzionálisan ki tudjon szolgálni befektetői igényeket, törekvéseket"

– vallotta meg beszédében a polgármester. Szervezeti hátteret kellett építeni, s ehhez létrehozták az EDC Város- és Gazdaságfejlesztési Szervezetet.

Helyi ösztönzők

Ez egy három divízióból álló, városi nonprofit kft., amelynek feladata a külföldi befektetők befektetési igényeinek kiszolgálására, a befektetési tárgyalások koordinálására, a városban működő vállalatok fejlődésének támogatása, a helyi kis- és közepes vállalatok pályázati információkkal való kiszolgálása, menedzselése. Feladat lesz az is, hogy be tudjanak kapcsolódni a nagy cégek letelepülésével létrejövő termelési láncokba. Mindemellett a városfejlesztési projektek menedzselésével foglalkozik, EU-s pályázatokat készít elő, és segíti azok végrehajtását is.

A fentieken túl nagyon fontos volt a helyi ösztönzők alkalmazása. A városi közgyűlés 2016 októberében fogadta el, hogy évente félmilliárd forint befektetés-ösztönzési alapot hoz létre 2020-ig. Addig Debrecen mintegy kétmilliárd forintot fektet be a gazdaságba. Akkor hirdette meg Debrecen a középtávú gazdaságfejlesztési programját is, az Új Főnix Tervet. Ennek hat fő fejlesztési területe van: gazdaság-, közlekedés, oktatás-, kultúra-, egyéb városfejlesztések, valamint szociális és egészségügyi fejlesztések.

A költségvetési oldalának pedig három fő eleme van: EU-s TOP-os források, a Modern Városok Program és egyéb állami és önkormányzati források – melyek révén összességében ez egy 200 milliárdos fejlesztési program. Igyekeztek úgy összeállítani, hogy segítse Debrecen városfejlesztési törekvéseit és a város régiós versenyképeségének növelését.

Debrecen egy több mint 200 hektáros ipari területet is létrehozott a város déli oldalán. Az egykor teljesen szűz területen immár megjelentek az első befektetők röpke 3 év leforgása alatt: a Krones, a Continental.

Hihetetlen növekedés

– Stratégiánk a régióban példa nélküli, s a számok tekintetében rendkívül impozánsak vagyunk, hiszen az elmúlt három évben a BMW-beruházással együtt 2015 nyara óta a megvalósuló, bejelentett munkahelyteremtő beruházások összértéke meghaladja az 500 milliárd forintot, amely több mint 6 ezer új munkahelyet hozott létre a városban – hangsúlyozta Papp László.

A polgármester úgy véli, hogy versenyképességi szempontból kifejezetten nagy jelentőségük van az oktatási fejlesztéseknek is. Ezért 2015-ban azt a célt is megfogalmazta az önkormányzat, hogy 30 százalékkal kell növelni a városban tanulók számát. Az Új Főnix Terv egyik legkiemeltebb fejlesztési csomagja is az oktatás fejlesztésére koncentrál, s a cívisváros egy nagyon egyedi oktatási elemet is elindít: a Debreceni Nemzetközi Iskolát, amelynek a minap volt az alapkőletétele, és 2019. szeptember elsején nyitja meg a kapuit.

Ez részben gazdaságfejlesztési okokból jött létre, de természetesen nemcsak az idetelepülő cégek vezetőinek gyerekeire koncentrál majd, hanem bárki számára nyitva áll. A teljes állami beruházásban, 3,8 milliárd forintért megvalósuló új oktatási központ 7200 négyzetméteren 500 gyermek számára az óvodától az érettségi-diploma programig.

– Ennek beemelése a Modern Városok Programba szintén egy helyes döntés volt, hiszen minden befektetési tárgyaláson nagyon komolyan éreztük annak a versenyképességi előnyét, hogy Debrecen egy ilyen programban gondolkodik. Ez egy nagyon fontos kapaszkodó volt a befektetők számára is – fogalmazott Papp László.

Kitért a közlekedésfejlesztés fontosságára is. Mint elmondta, Debrecen a főváros mellett szintén rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, mely dinamikusan fejlődik. 2012-ben indult az első menetrend szerinti járat. Előtte volt olyan pillanat, amikor azt gondolták, hogy szélmalomharcot vívnak, és lehet, hogy be kell zárni a repülőteret.

– És itt is egy hihetetlen növekedést vagyunk képesek produkálni: 2011-ben 18 ezer utasa volt a Debreceni Repülőtérnek, idén csaknem 400 ezer utasa lesz, jövőre megközelítjük a 700 ezres utaslétszámot, a 2020-as évek elején pedig már az 1 és 1,5 millió közötti utaslétszámot produkáló reptér lesz a miénk – vetítette előre a polgármester.

Ki lesz a régióközpont?

Szerinte, mivel a régióban három város (Kassa, Nagyvárad és Debrecen) rendelkezik repülőtérrel, a régiónak az lesz a központja, amelyik a legnagyobb forgalmú és a legdinamikusabb, leghatékonyabban működő közlekedési rendszert tudja felmutatni. Tehát a repülőtér fejlesztése ugyancsak kiemelt versenyképességi szempont Debrecen esetében.

De nemcsak a légi-, hanem a vasúti és a közúti közlekedésé is. Reményeik szerint az ősz folyamán elkezdődik a régió legnagyobb közlekedési központjának, a Debreceni Főpályaudvarnak, azaz az intermodeális központnak a fejlesztése. Idetartozik a Debrecen és a 60 kilométerre lévő Nagyvárad közötti vasút újbóli megépítése is, melynek a gazdasági és más előnyei vitathatatlanok.

Papp László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az se mindegy, van-e a városnak nemzetközi ismertsége, és ennek érdekében is komoly erőfeszítéseket tesznek. Ezt a Világbank 2017-es felmérése is igazolta, amely 22 régióbeli várost vizsgált. Közülük – befektetési szempontból – Debrecen végzett az élen Székesfehérvár mellett.

Befektetési stratégiánkat illetően óriási elismerés számunkra az is, hogy a Financial Times fDI Strategy magazinjának megítélése szerint Debrecené a legjobb befektetési stratégia. Ezt az elismerést magyar város még nem kapta meg.

- Vass Attila -

[related-post post_id="3794646"]

[related-post post_id="3977820"]

[related-post post_id="3976530"]