Bátor, előremutató és jól átgondolt stratégiával értük el a sikereket

Debrecen - Debrecen nemzetközi ismertsége és elismertsége is egyre jobb, erről tanúskodnak a tavaly kiérdemelt elismerések.

Papp László nem elégedett meg azzal, hogy a város rendkívül sikeres gazdasági évet produkált tavaly; ambícióval felvértezve vágott neki idei célkitűzéseinek. Debrecen polgármestere a Hajdú-bihari Naplónak adott interjújában összegezte az elmúlt esztendő tapasztalatait: a beruházásoktól kezdve a belváros egyirányúsításán át a kulturális ügyekig, majd az előttük álló feladatokat is górcső alá vette. Külön említést érdemel: a cívisváros első emberének egyik különleges terve, hogy a Nagytemplom szomszédságában jelenleg üresen álló egykori Kereskedelmi Akadémia épülete régi pompájában szolgálja a debrecenieket.

Hogyan összegezné az elmúlt évet?

Sikeres évnek tartom 2017-et. Számos olyan kérdésben – elsősorban stratégiai célokban, melyeket a város megfogalmazott – jelentős előrelépéseket tettünk. Maga az Új Főnix Terv is ennek a komplex célkitűzésnek a szolgálatában áll, és az előrehaladás ezen keresztül is mérhető és látható. Az Új Főnix Terv keretében elindultak azok a fejlesztések, amelyeket fontosnak tartottunk az egészségügy és az oktatásügy területén. A gazdaságra fókuszálva is kijelenthető, hogy sikeres évet zártunk. Több mint négyezer új munkahely létesült a városban 2014 óta. Ez volt az egyik vállalásom a polgármesteri kampányomban. Nem elsősorban a nagy beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre koncentráltunk, hanem a korábbinál sokkal nagyobb lendületet, erőt akarunk adni a debreceni gazdaságnak. Az új munkahelyek létrejöttével verseny alakult ki a munkavállalókért a munkaerőpiacon, így a bérek is javulnak, növekednek. 200 milliárd forintnál nagyobb összegű működő tőke áramlott a városba az elmúlt három év alatt, s ennek egy jelentős része 2017-ben.

Olyan iparágak bukkantak fel, amelyek eddig nem voltak jelen. Ilyen például az jármű- vagy az autóbuszgyártás, s ez hatalmas fegyvertény.”

Emellett erősödik a gyógyszer-, az élelmiszeripari, az elektronikai szektor és az informatika. Az oktatás területén is jelentős haladást értünk el: 2015-ben hirdettük meg azt a programot, amelynek célja növelni a debreceni középiskolákban tanulók létszámát. A tényleges adatok szerint két év alatt mind a tankerület, mind a szakképzési centrum iskoláiban jelentős diáklétszám-növekedés tapasztalható. Kiemelendő, hogy a szakképzési centrum intézményeiben 20 százalék fölötti az emelkedés. Ezzel a növekedéssel bizonyítani tudjuk befektetőinknek, hogy a város képes a szakember-utánpótlást biztosítani. Ezt szeretnénk továbbfejleszteni – összhangban a Debreceni Egyetem vezetőivel –, s új alapokra helyezni egyetem műszaki képzését. Ennek érdekében Debrecenbe hívtuk az Óbudai Egyetemről Vajda István professzor urat, akinek feladata az új műszaki képzés feltételeinek kialakítása. Ezen a területen is hasonló diáklétszám-emelkedésben bízunk, mint a középiskolák esetében.

Mindenképpen a kiemelkedő eredmények kategóriába sorolom a kulturális stratégia elfogadását és az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat összeállítását, amelyek távlati célokat szolgálnak.

A város nemzetközi ismertsége és elismertsége is egyre jobb. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az év feltörekvő városa lettünk a szolgáltatóipar tekintetében. Az erről szóló elismerést egy varsói nemzetközi konferencián vehettük át. A Világbank felmérése alapján 22 jelölt közül Debrecen lett a régió legversenyképesebb városa, olyan riválisokat megelőzve, mint például Győr, Kecskemét, Budapest, Bukarest, Temesvár, Kolozsvár. Abban bízom, hogy elismeréseket idén is kap majd Debrecen.

Fotó: Derencsényi István

Összességében azt tudom mondani, hogy 2014-ben meghirdetett programunknak, illetve e program prioritásainak megfelelően, hitelesen teljesítjük vállalásainkat. A 2018-as költségvetés elfogadása előtt állunk, s ebben a büdzsében is megjelennek majd azok a szempontok, amelyek megerősítik a négy éve meghirdetett választási programot.

Igazi sikertörténetnek tűnik az elmúlt esztendő. Ezek szerint minden elképzelésük a tervek szerint alakult?

Nem teljes mértékben. A főpályaudvar építését – amely állami beruházás – például jó lett volna már 2017-ben megkezdeni. Ennél a projektnél nem mi vagyunk a beruházók, ugyanis állami beruházásról van szó. Kósa Lajos miniszter úr egy, az elmúlt napokban tartott sajtótájékoztatóján vázolta az új forgatókönyvet: a kormány tervezői értékbecslést készíttet, majd változatlan műszaki tartalom mellett következik a kivitelezői közbeszerzés. Ez indokolt lépés a kormány részéről, hiszen először 2014-ben készültek kiviteli tervek, s azóta sokat emelkedtek az építőipari árak. Nagyon bízom benne, hogy 2018 lesz az az év, amikor elindulhat ez a nagy horderejű fejlesztés.

A végrehajtott gazdaságélénkítő és -fejlesztő beruházásoknak mi az a hozadéka, amit egy debreceni polgár a saját bőrén érezhet?

Erre a kérdésre nehéz röviden válaszolni. Természetesen ebbe a felsorolásba tartoznak a város- és közlekedésfejlesztésből fakadó előnyök, az utak építése, az útfelújítási munkálatok, az orvosi rendelők felújítása. Ezek a fejlesztések az emberek hétköznapi életét befolyásolják. Az Új Főnix Tervben vannak nagyon nagy léptékű dolgok, és olyanok, melyek a mindennapokra gyakorolnak hatást. Ez utóbbiak közé sorolom a munkahelyteremtést. Napjainkban Debrecenben 4,7 százalékos arányú a munkanélküliség. Való igaz, ez még mindig magasabb, mint az ország nyugati részében, de 2012-ben és 2013-ban, a gazdasági válság utolsó éveiben ez a mutató 8-9 százalék körüli volt. Gyakorlatilag megfeleztük a munkanélküliséget. Ez azt jelenti, hogy a gyarapodó munkahelyek „begyűjtik” a munkaerőt, s a munkavállalókért zajló versenyben a bérek növekedése jótékony hatással van a debreceniek életére.

A 2017-es karácsony előtti időszak kereskedelmi forgalmi adataiból az látszik, hogy növekszik a város polgárainak vásárlóereje. Debrecen helyi adóbevételei is növekedtek, pedig arra számítottunk, hogy a legjobb esetben is csak szinten maradnak. A kutatási-fejlesztési (K+F) adókedvezménynek köszönhetően ugyanis 2017-ben 800 milliárd forintnyi helyi iparűzési adó maradt azoknál a cégeknél, melyek kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek. Az adókedvezmények ellenére több mint 400 millió forinttal nőtt az iparűzési adóbevételünk.

Ez is azt mutatja, hogy a város gazdasága erősödik, s ezáltal a polgárai is erősödnek.”

Az Új Főnix Terv egyik fajsúlyos pontja volt a belváros fő kelet-nyugati útvonalainak egyirányúsítása. A változtatások óta eltelt két hónap. Mik a tapasztalatok?

Belevágtunk egy olyan dologba, amitől korábban mindig ódzkodott a város vezetése. Szerintem erre nagy szükség volt, ráadásul hosszú távon is hasznos.

A decemberi hatalmas forgalomterhelés után – amikor voltak neuralgikus szituációk, torlódások – normalizálódott a helyzet, s most már mindenki láthatja, volt értelme az egyirányúsításnak.”

Azt látni kell, hogy az egyirányúsításnak is van egy folyamata: átépítések, forgalomba helyezések után következhetett a körúti lámpák hozzáhangolása az új forgalmi rendhez. Ezt sikeresen végrehajtottuk, hiszen megszűntek a nagy torlódások a forgalmasabb útszakaszokon, mivel jelentősen felgyorsult a forgalom. A munka ebben az évben is folytatódik, az első negyedév végére kell elkészülni a szakembereknek a 4-es, 47-es, 33-as utak jelzőlámpáinak összehangolásával. A zöldhullámnak is vannak bizonyos hátrányai, mert igazán a fő irányban lehet dinamikusan haladni, a keresztirányú közlekedés kevésbé preferált, de így tudjuk gyosítani a forgalmat.

Nagyon fontos volt a 481-es főút, azaz Debrecen déli elkerülő útjának átadása is, aminek jótékony hatása máris érzékelhető: a Magyar Közút Zrt. mérései alapján a december közepétől január közepéig tartó időszakban naponta több mint 2600 járművel érkezett kevesebb a Rakovszky utcára mint korábban. Ha figyelembe vesszük azt a harminc kereszteződést is, amelyeket 2018-ban és kisebb részben 2019-ben fogunk átépíteni, akkor egészen más lesz a debreceni közlekedés képe, mint 2-3 évvel ezelőtt volt. Ez egy merész és nagy költségigényű beavatkozás, azonban Debrecen egy olyan növekvő város, ahol egyre többen vannak az utakon, ezért szükséges ilyen drasztikusan hozzányúlni a közlekedéshez.

Vannak olyan nagyértékű ingatlanok a városban, melyek kihasználatlanul állnak. Milyen terveik vannak ezekkel kapcsolatban?

Már a 2013-ig tartó gazdasági válság időszakában is sokan érdeklődtek például az Apafi utcai, volt Váci Mihály Kollégium megvásárlása iránt. Azért sem akartuk értékesíteni, mert ha a jövőben növekvő diáklétszámra számítunk a városban, akkor szükség lesz erre az épületre. Most még ki tudjuk szolgálni a diákok kollégiumi igényét, de rövidesen változhat a helyzet. A felújítása több mint 800 millió forintos költséggel járna, amire jelenleg nincs forrásunk, de ettől függetlenül nem adjuk el. A kollégiumhoz hasonlóan évek óta üresen áll a hajdani Kereskedelmi Akadémia, azaz a régi megyei könyvtárként ismert épület is. Bevallom, az egyik legszebb, - a város építészeti értékei előtt tisztelgő - tervünk, hogy ezt az épületet rendbe tegyük, többek között azért is, mert Debrecen egyik legszebb részén található és méltatlan az, ami ezzel az épülettel a rendszerváltás előtt történt. Van egy 100 évvel ezelőtti fotósorozatunk a régi akadémiáról, melyből kiderült, hogy gyönyörű falfestményekkel rendelkező épület volt, amelyet a szocializmus időszakában teljesen tönkretettek. A 19. század végén épült, és az a tervem, hogy eredeti állapotában legyen újra látható. Pályázati forrásból tervezzük a felújítását, amelyhez biztosan lesz szükség saját forrásra is. Valószínűleg nem tudjuk egy év alatt befejezni majd a felújítást a magas restaurációs költségek miatt, de ha öt esztendő szükséges hozzá, akkor is véghez visszük!

Sokszor szó volt róla, hogy az ÁNTSZ Dósa nádor téri székháza is az önkormányzathoz kerül. Van előrelépés az ügyben?

Több alkalommal próbáltuk térítésmentesen megszerezni az államtól, de valamilyen oknál fogva ragaszkodnak hozzá. Pedig úgy is kértük, hogy ne városi célra adják tulajdonba, mivel szeretnénk felújítani és visszaadni használatra a tankerületnek, hogy az Ady-gimnázium helyigényét ki tudjuk szolgálni. Egyszerűen nem sikerült átütni a falat ebben az ügyben. Lehet, ennek ahhoz van köze, hogy a közeljövőben megkezdődik a Dósa nádor tér átépítése, s így felértékelődik ez a terület, más lesz a környékbeli ingatlanok ára. Ettől függetlenül tovább fogunk próbálkozni!

A város és az egyetem szinte szimbiózisban él. Mit profitáltak ebből az együttműködésből tavaly?

Rendkívül fontos, hogy fiatalos a város, itt tanul csaknem 30 ezer egyetemista, akik közül több mint ötezer külföldi diák. Ők a város jó hírét viszik szerte a világban. Debrecen számára értéket képviselnek az itt tanulók. Az itt tanuló diákok számát növelni kell, mivel az egyetemen zajló oktatás a város gazdasági fejlődésének egyik záloga. Ha nem rendelkezünk ilyen széles képzési spektrumú egyetemmel, és nem lenne jó a kapcsolatunk, akkor fele ennyire vagy akár egyáltalán nem tudtunk volna sikeresek lenni a beruházásokért folyó versenyekben.

Fotó: Derencsényi István

Azt, hogy mennyire szoros az együttműködés, jól mutatja, hogy a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonosa az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központnak, amely rendkívül fontos szerepet tölt be a munkahelyteremtési programokban. 2017 decemberében döntött a város közgyűlése arról, hogy 25 százalékos részesedést átad az egyetemnek az Agóra Tudományos Élményközpontot működtető cégben, illetve 25 százalékos részesedést szerez az egyetem a nemzetközi iskolát működtető non profit társaságban is. Ezek az együttműködések tehát a mindennapi életben is funkcionálnak.

Debrecen pályázott a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Mi az a „debrecenikum”, amivel megnyerhetjük a versenyt a riválisokkal, Győrrel, Szombathellyel, Veszprémmel, Székesfehérvárral, Gödöllővel és Egerrel szemben?

Maga Debrecen! Az első forduló lezárásához közeledünk, február közepén lesz egy prezentáció, ahol bemutatjuk a bírálóknak, döntéshozóknak a pályázatunkat. Azt gondolom, Debrecen esélyes a továbbjutásra! Nagyon színvonalas művészeti tartalmat állítottak össze a szakértők, s magának a pályázatnak a szellemisége, és az a célrendszer, amit szolgál, szintén figyelemre méltó. Mi itt, a régióban kulturális központtá szeretnénk válni. Támaszkodunk a hagyományokra, de ahogy a város életét mindig is jellemezte a többet akarás, a megújulni vágyás, ez a kettősség is jelentős eleme a pályázatnak. Fontos a múlt tisztelete, de kiemeltük az igényt a modernizációra. Hiszem, ha megkapjuk a lehetőséget, akkor tudunk vele élni! Voltak kulturális fővárosok az elmúlt időszakban, amelyeknek nem sikerült jól megvalósítani törekvéseiket, s nem a sikerről, hanem a teherről szólt az az időszak, amikor a címet birtokolták. A debreceni pályázat egyik fő erénye, hogy nem akartuk „becsomagolva” eladni a fejlesztéseinket, nem kívántunk olyan pályázatot írni, amivel azt akartuk volna elérni, hogy adjanak nekünk néhány tízmilliárd forintot jövőbeni elképzelések megvalósítására.

Mi már eddig is úgy állítottuk össze a városfejlesztési programjainkat – így az Új Főnix Tervet is –, hogy készültünk erre a megmérettetésre, és a Debrecent a kulturális fővárosi cím elnyerésére alkalmassá tevő fejlesztéseket más forrásokból már megvalósítottuk, illetve tervezzük megvalósítani az előttünk álló években.”

Sportnyelven szólva egy bajnoki címet könnyebb megszerezni, mint megvédeni. Összességében szemlélve a város tavalyi sikereit túl lehet szárnyalni? Milyen célokat fogalmaz meg erre az esztendőre?

Határozottan mondom, hogy igen, a múlt év eredményei túlszárnyalhatók! Egyrészt azért, mert sosem vagyunk elégedettek, másrészt látom a lehetőségeinket. Küzdünk azért, hogy még több új munkahely legyen, még több fejlesztési forrás érkezzen a városba, több sportlétesítményünk álljon rendelkezésre, tudjuk fejleszteni a közúthálózatunkat. Azt gondolom, ambíció nélkül ezt a munkát nem lehet végezni, éppen ezért ambícióval jól fel vagyunk vértezve! 2018 sokkal sikeresebb év lehet, mint a tavalyi!

Debrecen nagy dolgokra hivatott és nagyszerű lehetőségek előtt áll. Munkahelyteremtés szempontjából, ha lehetőségünk volt valamilyen téren megmérettetni magunkat – és külső körülmények nem szóltak közbe –, akkor tudtunk élni a lehetőségekkel. Ennek eredményeképp 2017-ben három nagy német vállalat létesített üzemet, illetve irodát Debrecenben, s a már jelenlévők is hatékonyan fejlesztenek. Az EDC-vel együttműködve létrehoztunk egy olyan egyedi struktúrát, amelyet más város nem alkalmaz. A sikerességünkre egy példa: 2016-ban és 2017-ben Magyarországon, a fővárost nem számítva a legtöbb külföldi befektető Debrecent választotta. Amennyiben az oktatási rendszerünk továbbra is hatékony lesz, a város megfelelő életminőséget és biztonságot tud nyújtani mind saját polgárai, mind az ide érkező befektetők számára, úgy ez a sikerszéria tovább folytatódhat!

- Boros Norbert -