A higiénia fontossága a világban

Mivel a vezetékes víz adott a legtöbb háztartásban, a fürdés vagy zuhanyzás könnyedén megoldható. Régen teljesen más volt a helyzet, többnyire kiváltságokhoz kötött dolog volt, de ez nem járt együtt a rendszeres tisztálkodással.

A görögöknél és a erős vallású népeknél a tisztálkodás viszonylag rendszeres volt, ezalatt értjük a szőrtelenítést is, főleg a római férfiak körében (persze a nőknél egyértelműen). A rendszeres fürdőzés közösen, esetleg az uralkodó fürdőzése az ágyasai jelenlétében. A sötét középkori emberek a bujaság melegágyát látták meg a fürdőkben, a betegségektől is féltek, azt hitték, a vízben ücsörögve megbetegszenek. Hogy ez mekkora butaság volt, azt jól mutatta a pestisjárvány, amely tizedelte a lakosságot világszerte. A pestis okozója a tisztálkodás hiánya is volt, illetve a terjedését segítette elő. Azt hitték, hogy a víz terjeszti a járványt, de miután rájöttek a víz tisztító hatására, a fürdés elterjedté vált, de nem napi rendszerességgel. Például I. Erzsébet havonta egyszer fürdött, a Napkirály, XVI. László pedig életében kétszer fürdött. A szegény családok is ritkán tisztálkodtak, de amikor igen, akkor egy kád vízen osztozott mindenki. A nők sokkal higiénikusabbnak és igényesebbnek tűnhettek, ez pedig a szagokat elnyomó parfümnek volt köszönhető. A magyaroknak fürdősátraik voltak, de a fürdőktől ők sem zárkóztak el. A franciák évente csupán egyszer fürödtek, ez mindenkire vonatkozott, kivéve a királynőt, aki ugyanis havonta egyszer megtette, ez volt az előbb említett Erzsébet királynő. Az ürítés is eléggé nagymértékben okozott gondot a higiénia értelmében, mivel sokszor az utcára öntötték ki éjjeli edényeik tartalmát. Ez rengeteg betegséghez és kellemetlenséghez, illetve rettentő bűzhöz vezetett.

A vízöblítéses vécét már 1500 körül feltalálták, de mégsem terjedt el az emberek között. Nagy előrelépés volt a fehér neműk viselése a férfiaknál, amelyet néha még váltottak is. Az ipari forradalom hozta meg az angolvécék forradalmát is, már egyre több embernek volt vécéje. Az intim tisztaság fontosságára is későn jöttek rá, pedig a nők menstruációja igazán kedvező a fertőzések kialakulásának számukra, a közösülés igénytelensége pedig a nemi betegségek egyik fő okozója volt. A fogmosás is nagyon későn, a 19. században kezdett elterjedni, addig a fogtisztálkodást hamuporral, agyagporral, a kellemetlen leheletet pedig növények, gyógynövények rágcsálásával igyekeztek megoldani. Ijesztő, hogy az első fogorvosok a borbélyok voltak.

A mai világban kifejezetten népszerű a napi rendszerességgel végzett tisztálkodás, de a szakorvosok azt állítják, ez többet árt, mint használ. Van, aki naponta többször is fürdik, de ezzel a bőr felszínéről a jó baktériumokat és az egészséges réteget is lemossák, amely több betegséghez és allergiához, ekcémához vezethet. A csecsemőket óvják a baktériumoktól, de csak később jönnek rá, hogy ezzel legyengül az immunrendszere. Gyakran kerülnek a kórházba az emberek addig nem mutatkozó allergiás reakciókkal, amelyeket szakszerűen kell megvizsgálnia az orvosoknak, és kideríteni, mire allergiás az illető. A kórházi higiénia elsődleges, az orvosoknak is szigorú szabályokat kell betartaniuk. Zalaegerszegben a Szent Rafael kórházban nagyon higiénikus környezetben kezelik a betegeket, kár, hogy az állam az egészségügy ezen törekvését sem támogatja. A dolgozók alul vannak fizetve, ez országos probléma. Más munkákat kell vállalniuk néhány esetben, hogy megélhetést biztosítsanak, a  Zalaegerszeg állás weboldalon keresztül tekinthetjük meg. A mérnököknek továbbra is jövedelmező szakmájuk van, egy biomérnök például nem kevés keresettel tér haza.

- PR cikk -