Százötven éves a debreceni agrár-felsőoktatás

Debrecen - Az agrárminiszter szerint a klímaválság miatt növekvő igény mutatkozik az élelmiszerekre.

Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a 150 éves debreceni agrár-felsőoktatás tiszteletére rendezett konferencián arról beszélt, hogy a művelt világban elsőként Magyarországon indult el a felsőoktatásban az agrárképzés, 1818-ban Magyaróváron. A debreceni iparkamara 1858-ban javasolta, hogy a világ talán legjobb termőföldjein, Debrecenben is kezdjenek ilyenbe. Ebből a kiegyezés után, 1868-ban lett valóság – ismertette. Hangsúlyozta, már kezdetben is olyan sikeres volt ez a képzés, hogy Európa szinte minden zugából jöttek ide diákok. Az intézmény nagyban hozzájárult az ország GDP-jének 1914-ig tartó gyors növekedéséhez.

Kulturális és szellemi központ is

Dr. Szilvássy Zoltán kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem mostanság 160 milliárd forintos éves költségvetéséből igen jelentős részt képviselnek a piacról származó bevételek, melyekből az agrárkar is kiveszi a részét. Hozzátette: az egyetemet a piac arra szorította rá, hogy olyan diákokat képezzenek, akik egymással együttműködve képesek a problémákat megoldani. A rektor annak a vélekedésének adott hangot, hogy a debreceni agrárképzés manapság nemcsak oktatási, hanem kulturális, szellemi központként is funkcionál.

A XIX. századra világossá vált, hogy az az országrész ahol nincs agrár-felsőoktatás, gazdaságilag elmaradott – jelentette ki dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja. Elmondta: a debreceni magyar nyelvű agrárképzés létrejöttét a király 138 ezer ezüst forinttal támogatta. A város a Bem téren átadott egy lovardát és Pallagon 400 hold földet, tangazdasági célokra. A debreceniek és a környék településeinek lakói több ezer nap közmunkával járultak hozzá az építkezésekhez. Neves közéleti személyiségek adományokkal segítették a tanszék és a könyvtár berendezését. Gazdálkodók gépeket adtak. A Bem térről a helyhiány miatt 1883-ban elköltöztek a református egyház által felajánlott, Füvészkert utcai házba, majd 1901-től 1949-ig Pallagon folytatták a működést. A Böszörményi úti épületek zöme az 1950-es, 60-as években épült. A konferenciának is otthont adó aulát 1960-ben vették birtokba.

Jó döntés volt ebbe fektetni

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt a konferencián, hogy Debrecen annak idején nemcsak a város, hanem az egész Tiszántúl mezőgazdaságának felvirágoztatása érdekében támogatta az intézmény létrejöttét. Az adottságokat figyelembe véve racionális lépés volt az agrárképzésbe fektetni. Akkoriban ez az ágazat képezte ugyanis a város gazdaságának az alapját – mondta. – Akkor, amikor 150 éve létrejött a debreceni agrár-felsőoktatás, elődeink a kor kihívásaira korszerű gondolkodással igyekeztek választ adni – jelentette ki a polgármester.

Ezután arról beszélt, hogy az intézmény tudományos eredmények sokaságát és agrárszakemberek tízezreit adta. Az itt felhalmozódott tudás, az agrárium és a hozzá kapcsolódott iparágak az 1990-es évek válságát követően újra erőre kapva segítik jelenleg a város gazdaságát. Példamutató az, ahogyan a kar a régió valamennyi meghatározó mezőgazdasági vállalatát összefogja – fogalmazott Papp László, Debrecen polgármestere.

A vidék megmaradásáért

Dr. Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy egy ilyen kisebb országnak a tudás és a kultúra ápolása, fejlesztése elemi érdeke. Ennek az egyetemnek és a karnak óriási szerepe van abban, hogy a vidék megmaradjon, a vidéki értelmiség helyben maradjon – mondta.

Magvak is voltak náluk

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azt elevenítette fel, hogy a Református Kollégium régi, Debrecenben földdel rendelkező professzorai amikor külföldről hazatértek nemcsak teológiai könyveket hoztak, hanem vetőmagvakat, palántákat is. Németországban, Hollandiában öntözéses mezőgazdasági kultúrákat, üvegházakat láttak és az ott szerzett tapasztalataikat megosztották itthon. Hatvani professzor a fizika mellett a szikes talajokkal, a hidraulikával, a vízvezetékekkel, a malmokkal is foglalkozott. Kerekes Ferenc professzor pedig közreműködött a Füvészkert létrehozásában. Ő a cukorrépa termesztés, a répacukor előállítás, a pálinka-, a szappanfőzés és a borkészítés tudósa is volt.

OCs