2007. január 23., K 08:28 ( Utolsó módosítás: 2007. január 23., K 12:03 )

Rettegnek a vállalkozók - külföldre tart a magyar adózatlan vagyon?

Budapest - A vagyonosodási vizsgálatok hírére megrettent a magyarországi vállalkozói réteg és belekezdett az "adótervezésbe".

Az utóbbi időben a szokásosnál jóval többen keresték meg offshore cégalapítási, illetve vásárlási szándékkal az ügyvédi irodákat és a nemzetközi adóelőnyök kiaknázására szakosodott társaságokat.

A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek jellemzően olyan offshore-helyszínt választanak, ahol személyes adataikat nem kell nyilvánosságra hozni, így az APEH bottal ütheti a nyomukat, illetve az adózatlan milliókat.

Az APEH főbb kérdései

- Fő-, illetve mellékállásban dolgozott-e? Milyen jövedelemmel rendelkezett?
- Végzett önálló vállalkozói tevékenységet? Milyen jövedelmet ért el?
- Tulajdonos gazdasági társaságban? Nyújtott a társaság részére tagi hitelt vagy kölcsönt?
- Alapított új gazdasági társaságot vagy szerzett tulajdont más társaságban?
- Jelenleg milyen ingatlanok vannak a tulajdonában, azokat mikor, milyen jogcímen szerezte?
- Volt bevétele ingóvagyon vagy ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből vagy nyereményből?
- Kapott jelentősebb összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől, illetve magánszemélytől?
- Részesült örökségben?
- Volt adómentes bevétele?
- Vásárolt gépjárművet, vízi-, illetve légi járművet?
- Milyen további, jelentősebb kiadásai voltak?
- Hány kereső személy és eltartott volt a családjában, mennyi volt a megélhetésükre fordított összeg?

Korábban az ügyfelek akkor keresték fel irodánkat, ha az adóhivatal már megindította ellenük az eljárást, de amióta híre ment az idei tízezer vizsgálatnak, inkább felkészülési, megelőzési céllal érkeznek – mondta lapunknak Kocsis Zoltán. A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a revizorok az év eleje óta bekeményítettek: ha 10 millió forintnál nagyobb adóhiányt állapítanak meg, több esetben fel is jelentik a magánszemélyeket és bevonják az útlevelüket.

Problémát jelent az is, hogy az APEH nem fogadja el kölcsönszerződésként a közokiratban tett nyilatkozatot, csak abban az esetben, ha az ügylethez kapcsolódó pénzmozgás bankszámlán történt. Az adóhivatal álláspontja szerint ugyanis a teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közokirat nem a benne foglaltak valóságtartalmát igazolja, csak azt, hogy annak kiállítója a nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta. Pusztán egy kölcsönszerződés nem alkalmas annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy az ügylet ténylegesen megvalósult, ezért a revizorok minden esetben megvizsgálják a körülményeket, a pénzmozgás módját, a kölcsönadó vagyoni helyzetét, és a bizonyítékok mérlegelésével hozzák meg a döntést – mondta lapunknak az APEH illetékese.

A vagyongyarapodási vizsgálat a revizorok megbízólevélének kézbesítésével vagy átadásával indul, ezzel egyidejűleg nyilatkozatot is kérnek a magánszemélytől. A 20-30 kérdést tartalmazó kérdőívet ügyvéd jelenlétében ajánlott kitölteni, mivel a revizor határozott fellépése és keresztkérdései, valamint az adózó felkészületlensége miatt egymásnak ellentmondó válaszok születhetnek, ami az ügy kimenetelére negatív hatással lehet – tanácsolja az ügyvéd.

Bár a vagyonosodási vizsgálatok a felső tízezret célozzák meg, kérdés azonban, hogy végül kit érnek el. A 200–300 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezők eddig is figyeltek arra, hogy ne bukkanjon nyomukra az adóhatóság, vagy az elmúlt félévben intézkedtek az ügyben – mondja Kocsis Zoltán. Az ügyvéd szerint ezért a vizsgálatok végső „áldozatai” az 50 millió forint feletti vagyonnal rendelkező cégtulajdonosok lehetnek.

Felszámol(hat)nak, ha nincs mérlegbeszámoló

A cégbíróság nem bírja a hajtást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évről évre számtalan vállalkozás nem tartja be a pénzügyi beszámolóik közzétételére vonatkozó határidőket - írja a Világgazdaság. A cégbíróság e vállalkozások ellen törvényességi felügyeleti eljárásban léphet fel. A mulasztót először felszólítja a hiány pótlására, és eredménytelenség esetén bírság kiszabásával készteti a törvényes lépések megtételére. A pénzbírság akár tízmillió forint is lehet, és mód van arra is, hogy a cégbíróság a vállalkozás vezető tisztségviselőjét büntesse, ha az ő magatartása adott okot a törvényességi felügyeleti eljárásra. Alaptalanok azok a feltevések, miszerint a gazdag vállalatok könnyedén kifizetik a bírságot, de nem adnak le mérleget. Ilyenkor ugyanis a bíróságnak tovább kell lépnie, és a procedúra adott esetben akár a cég megszűntté nyilvánításával végződhet. A cégek azonban jó eséllyel kikerülhetik a felszólítást, bírságolást, törvényességi felügyeleti eljárást, a cégbíróságnak ugyanis nincs kapacitása az ilyen irányú ellenőrzésekre. Havonta 9-10 ezer – szoros határidős – cégbejegyzési- változásbejegyzési beadványt kapnak, ezek elintézése az elsődleges. Így csak esetlegesen kerül látókörükbe egy-egy kötelezettségszegő vállalkozás, pedig tavaly a csaknem 200 ezer nyilvántartott budapesti cég közül mintegy 40 ezer nem nyújtott be mérleget. Idén azonban szigorodik a mérlegleadási nyilvántartás, az igazságügyi tárca céginformációs szolgálata – ahol ugyancsak el kell helyezni közzététel céljából a mérleg egy példányát – jelezni fogja a dokumentum hiányát a cégbíróságoknak, kezdeményezve a törvényességi felügyeleti eljárást az érintettel szemben. Romániában éppen most elégelte meg a tömeges mulasztásokat a céglajstromozási hivatal: az országban bejegyzett 584 ezer vállalat egyharmada még a 2005-ös beszámolóval is adós, és ellenük most a hivatal felszámolási eljárást kíván indítani. A fejlett országokban nem ennyire kampányszerű az ellenőrzés. Az Egyesült Államokban például rendszeresen előfordul, hogy egyes vállalkozásokat - vagy akár iskolákat is - megbüntetnek az éves, illetve negyedéves beszámolók beadásának elmulasztásáért.