Rettegnek a vállalkozók – külföldre tart a magyar adózatlan vagyon?

Az utóbbi időben a szokásosnál jóval többen keresték meg offshore cégalapítási, illetve vásárlási szándékkal az ügyvédi irodákat és a nemzetközi adóelőnyök kiaknázására szakosodott társaságokat.

A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek jellemzően olyan offshore-helyszínt választanak, ahol személyes adataikat nem kell nyilvánosságra hozni, így az APEH bottal ütheti a nyomukat, illetve az adózatlan milliókat.

Korábban az ügyfelek akkor keresték fel irodánkat, ha az adóhivatal már megindította ellenük az eljárást, de amióta híre ment az idei tízezer vizsgálatnak, inkább felkészülési, megelőzési céllal érkeznek – mondta lapunknak Kocsis Zoltán. A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a revizorok az év eleje óta bekeményítettek: ha 10 millió forintnál nagyobb adóhiányt állapítanak meg, több esetben fel is jelentik a magánszemélyeket és bevonják az útlevelüket.

Problémát jelent az is, hogy az APEH nem fogadja el kölcsönszerződésként a közokiratban tett nyilatkozatot, csak abban az esetben, ha az ügylethez kapcsolódó pénzmozgás bankszámlán történt. Az adóhivatal álláspontja szerint ugyanis a teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közokirat nem a benne foglaltak valóságtartalmát igazolja, csak azt, hogy annak kiállítója a nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta. Pusztán egy kölcsönszerződés nem alkalmas annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy az ügylet ténylegesen megvalósult, ezért a revizorok minden esetben megvizsgálják a körülményeket, a pénzmozgás módját, a kölcsönadó vagyoni helyzetét, és a bizonyítékok mérlegelésével hozzák meg a döntést – mondta lapunknak az APEH illetékese.

A vagyongyarapodási vizsgálat a revizorok megbízólevélének kézbesítésével vagy átadásával indul, ezzel egyidejűleg nyilatkozatot is kérnek a magánszemélytől. A 20-30 kérdést tartalmazó kérdőívet ügyvéd jelenlétében ajánlott kitölteni, mivel a revizor határozott fellépése és keresztkérdései, valamint az adózó felkészületlensége miatt egymásnak ellentmondó válaszok születhetnek, ami az ügy kimenetelére negatív hatással lehet – tanácsolja az ügyvéd.

Bár a vagyonosodási vizsgálatok a felső tízezret célozzák meg, kérdés azonban, hogy végül kit érnek el. A 200–300 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezők eddig is figyeltek arra, hogy ne bukkanjon nyomukra az adóhatóság, vagy az elmúlt félévben intézkedtek az ügyben – mondja Kocsis Zoltán. Az ügyvéd szerint ezért a vizsgálatok végső „áldozatai” az 50 millió forint feletti vagyonnal rendelkező cégtulajdonosok lehetnek.