HPV: időben észlelve gyógyítható!

Debrecen - Rendszeres méhnyakszűréssel nemcsak a daganat, hanem a rákmegelőző állapot is felismerhető.

A méhnyakrák leggyakrabban 35-45 éves nőknél alakul ki, de a menopausa (utolsó menstruációs vérzés) után is előfordulhat, ám egyre gyakrabban figyelhető meg fiatalabb korban, 35 éves kor előtt is.

Évekig lappanghat

A rák kialakulásáért felelős humán papillomavírus (HPV) jellemzően szexuális úton terjed. A vírusnak több mint száz típusa van, tizenhárom ezek közül méhnyakrákot okozhat. A Nemzeti Rákregiszterben rögzített, legutolsó adatok szerint a 2010–2014. évre vonatkozóan megyénkben méhnyakrákot 322 nőnél diagnosztizáltak, akik túlnyomórészt 35-70 évesek voltak, tájékoztatta lapunkat dr. Fodor Mária megyei tisztifőorvos. – A szexuális életet élő nők mintegy 80 százaléka átesik a nemi szerveket érintő HPV-fertőzésen, mely a nemi élet megkezdése után, leg­gyakrabban 15-24 éves kor között következik be. A fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször egy-két év alatt magától eltűnik a szervezetből – mondta dr. Fodor Mária, hangsúlyozva: az erősen rákkeltő, például a 16-os vagy 18-as típusú HPV-vel történő fertőződés átlagosan tíz ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad a szervezetben, ami magas kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulásánál.

Daganattá fajulhat

– A vírus egy idő után a sejtekben kóros átalakulásokat idézhet elő. Ezt nevezzük rákmegelőző állapotnak. Ezen kóros elváltozásból rossz­indulatú daganat alakulhat ki, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet – tette hozzá a szakember.

Fodor Mária elmondta, a HPV-fertőzések 90 százaléka az immunrendszer segítségével magától meggyógyul. A fertőzöttek mintegy tíz százalékánál azonban tartós fertőzés alakul ki, mely több év alatt rosszindulatú daganattá fajulhat. A méhnyakrákos esetek közel 100 százalékának hátterében valamelyik HPV-típus áll; 70 százalékának kialakulásáért pedig a HPV 16-os és 18-as típusa felel. A kezelési lehetőségeket illetően megtudtuk, a rendszeresen elvégzett méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú daganat kialakulásáig akár öt-tíz év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben felfedezhető. A részletes kezelésről nőgyógyász szakorvosok tudnak felvilágosítást adni.

Elérhető a védőoltás

A HPV-vel való fertőződés, így a méhnyakrák kockázata csökkenthető a HPV elleni védőoltással, továbbá a nem túl korai életkorban megkezdett, felelősségteljes nemi élettel. Fontos tudni, hogy a HPV-re a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV-típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is – hangsúlyozta a szakértő.

A védőoltást 2014 őszétől minden évben, az általános iskola 7. évfolyamát végző, 12. életévüket betöltött lányok kaphatják meg önkéntesen és térítésmentesen, iskolai kampányoltás keretében. Ez a vakcina a 16-os és 18-as HPV-típusokkal szemben nyújt védelmet. Ezen vakcinán kívül még két vényköteles készítmény áll rendelkezésre, melyek térítés ellenében beszerezhetőek a patikákból. Az egyik a HPV négy típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as), a másik további kilenc típus (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) ellen véd.

Életmentő lehet a szűrés

Fodor Mária kiemelte, a vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is alkalmazhatók. Vizsgálatok szerint az idősebb korban is jelentősen csökkentik a HPV okozta rákos vagy rákmegelőző állapotok kialakulását. Javasolt minden 25-65 éves korú nő számára, hogy rendszeresen keresse fel nőgyógyászát, vagy a területi védőnőt, és vegyen részt méhnyakszűrésen akkor is, ha HPV elleni védőoltásban részesült. A védőoltás ugyanis a HPV csak bizonyos típusai által előidézett fertőzések ellen nyújt védelmet. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás.

VK