Állatira fontos tudnivalók

Nyíregyháza - Az adott önkormányzat dönt arról, akar-e a lakosságtól ebadót szedni vagy sem.Január elsejétől fontos változások léptek életbe a kedvtelésből tartott állatok tartási körülményeivel kapcsolatban. A legfontosabb követelmény, amiről az állattartóknak gondoskodni kell az ebek transzponderrel, azaz mikrochippel való megjelölése, de nem mindegy például, hogy a megkötött kutya lánca milyen hosszú, és az sem, kinek kell fizetni ebadót...

– A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet szerint kistestű ebnek számít az a kutya, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot, közepes testűnek számít 20–40 kg között, nagytestű pedig a 40 kg feletti állat. Ez azért fontos, mert a törvény rendelkezik az állatok tartási körülményeiről is – közölte Kocsis Kinga, a Kisherceg Állatmentő Egyesület jószolgálati nagykövete.

Tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testűt 15 m2-nél, nagytestűt pedig 20 m2-nél kisebb területen tartósan; kistestű ebet 4 m-nél, közepes testűt 6 m-nél, nagytestűt pedig 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve tartani! Tilos továbbá gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani!

A kutyák, macskák és görények esetében a kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani – a korábban meghatározott hat héttel szemben.

Bár egy átlagos háztartásban nem feltétlen találkozhatunk velük, mégis fontos követelmény: a hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák!

Fontos változás, hogy megtiltották a kutyák fülének csonkítását, ugyanakkor a farok kurtítás elvégezhető a kölyök hét napos koráig!

2013. január elsejétől minden négy hónapnál idősebb kutyát transzponderrel kell megjelölni. A rizsszem nagyságú azonosító „berendezést” az állatorvos juttatja az állat bőre alá, majd adatait nyilvántartásba veszi. Az adatbázisba történő regisztrációt a beültetést követő 8 napon belül el kell végezni! Fontos, hogy az eb transzponderrel történő megjelöléséért maximum 3500 Ft kérhető az állat tartójától, ami magában foglalja a chip árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját is!

Ez egyszeri díj, a chipezésnek további, illetve havonta megfizetendő költségei nincsenek!

Regisztráció nélkül azonban a gazdi még nem tett eleget a jogszabályban rögzített kötelességének! A regisztráció megtörténte ellenőrizhető a petvetdata.hu oldalon.

Az ebtartás helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. Lényeges tehát, hogy adott önkormányzat dönt arról, akar-e a lakosságtól ebadót szedni vagy sem!

Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét jogszabály nem szabályozza – az illetékes önkormányzat az eb tartási céljának, tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek, az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg -, de az összeget veszélyes eb (az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb) vonatkozásában húszezer, más eb esetében hatezer forintban maximálja.

Vannak azonban kivételek!

Nem kell ebadót fizetni többek között az őshonos magyar fajtákba (pl. puli, pumi, mudi, komondor) tartozó törzskönyvezett kutyák, a vizsgázott munkakutyák (pl. mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás), a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, valamint az ivartalanított és ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák után sem!

Aki tehát örökbefogadással választ házi kedvencet, mentesül az ebadó alól, segíti az állatvédő szervezetek munkáját, és az kiválasztott állat helyére újabb mentvény érkezhet!

Ellenben aki „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”, illetve „állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő” (Btk. 266/B. § (1) ).

A Büntető törvénykönyv értelmében tehát büntetendő cselekménynek számít, ha valaki bántalmazza, kínozza az állatokat, de az is, ha elzavarja, elhagyja vagy kiteszi a kutyáját/macskáját, egyéb állatát!

KM