Egy tallér minden levágott fejért

Akt.:
Kamarakiállítással emlékeznek a Szejdi-dúlásra Hajdúszoboszlón
Kamarakiállítással emlékeznek a Szejdi-dúlásra Hajdúszoboszlón - © Fotó: Matey István
Debrecen, Hajdúszoboszló – A török dúlás idejébe enged bepillantást a hajdúszoboszlói tárlat.

A Magyar Nemzeti Levéltár budapesti, debreceni és nyíregyházi tagintézménye iratain kívül a Déri Múzeum fegyvergyűjteményének korabeli darabjai is láthatóak a Szejdi-dúlás történetét bemutató hajdúszoboszlói kulturális központban látható tárlaton, aminek anyagát dr. Szálkai Tamás levéltáros állította össze. A kiállításon korabeli krónikaírók – Szalárdi János fejedelmi levéltáros, Bartha Boldizsár későbbi debreceni főbíró, valamint a török utazó, Evlia Cselebi – feljegyzéseinek részletei segítenek megeleveníteni a korabeli eseményeket.

Szejdi-járás, vagy -dúlás néven vonult be a köztudatba az a hadjárat, melynek során Debrecen és környéke szörnyű pusztulást élt át. 1660-at írtak, amikor Európa Lengyelország svéd megszállásával volt elfoglalva azért, mert új hatalmi erőviszonyok kialakulásában bízva számos állam aktív szerepet vállalt az eseményekben. Erdély a lengyelek ellenében, a törökök támogatása nélkül vett részt a háborúban, aminek eredménye II. Rákóczi György fejedelem és seregének bukása lett. Szejdi Ahmed pasa hadjáratának célja Rákóczi és támogatóinak megbüntetése volt – mesélte a levéltáros.

300 ember maradt

Tatár segédhadak már az előző évben is pusztították a környéket, Nagykárolytól Derecskéig üszkös romok jelezték útjukat. A hajdúk 1658-ban Rákóczi fejedelem oldalán kisebb ütközetekben megverték Kenán pasa seregeit, ezért Szejdi követek útján parancsolta meg, hogy hódoljanak neki. A megadott határidőt azonban a – hajdúk katonai megszervezésével megbízott – váradi kapitány késlekedése miatt elmulasztották. A törökök érkezésének hírére a lakosság a közeli várakba és – a pasa jóindulatát ezüst tallérokon elnyerő – Debrecenbe menekült. Kaba porig égetése után Szoboszló következett, ahol mindössze 300 ember maradt az egykori Kis-Szoboszlón lévő templomerődben. A város felgyújtását követően az utolsó erejükig védekező hajdúkat lemészárolták. A pasa egy-egy tallér jutalmat adott minden levágott fejért. Ezeket hódolata jeléül Konstantinápolyba küldte a szultánnak.


Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

​Megsarcolták

Hiába ígérte Szejdi pasa a városnak, hogy akár csak két „tyukmony”, azaz tojás értékű káráért is felelősséget vállal, egészen más történt. A nagy prédára számító törökök feldühödve azon, hogy útjuk során szinte üres településeket találtak – sejtve azt is, hogy sokan Debrecenbe húzódtak – megsarcolták a várost. A bírót és a tanácstagokat megkínozták, valamint hatalmas váltságdíjat követeltek a település épségének biztosításáért. A törökök egyfajta „részletfizetés” kialkudása után álltak csak tovább.

Pocsaj várának feldúlása után a székelyhídi mészárlás következett: mintegy 4000 embert koncoltak fel, vagy fűztek rabigára. Kolozsvár megsarcolása után Szejdi Szászfenesnél legyőzte Rákóczi seregeit, aki maga is halálos sebet kapott az ütközetben. Ezután már csak Várad elfoglalása volt hátra. Az események véres mivoltát jelzi, hogy Szejdi erre az „alkalomra” Debrecen városától száz nagy kést kért a fejek megnyúzásához és húsz szekeret az elszállításukhoz. Várad védőinek hősies helytállása még a törököket is lenyűgözte, ezért a kapituláció egyik pontja értelmében a védőket török csapatok kísérték épségben Debrecenbe. A vár elfoglalása után új korszak kezdődött a vidék életében. Várad középkori emlékei – köztük a híres királyszobrok – elpusztultak, Bihar vármegye török megszállás alá került, a török adószedők pedig még közelebb kerültek. Maga Szejdi nem élvezhette sokáig munkája „gyümölcsét”, a nagyvezír parancsára a következő év májusában megfojtották. A szörnyű kor emléke már nem szerepel Debrecen város jegyzőkönyvében, hiszen olykor a tények egyszerű lejegyzése is veszélyes lehet. Az 1660. év bejegyzéseit kardlappal vágták ki – mondta el Szálkai Tamás.

HBN








hirdetés