Liliputi remekművek otthona a Csokonai

Debrecen - Méltóbb helyet kaphatott a gyűjtemény a Csokonai-gimnázium új épületében. A korábbinál szellősebb elrendezésű terem jobban megfelel a funkciónak, elsősorban Éles Bulcsú művészeti tárgyat oktató tanár elképzelései alapján.

A gyűjtemény darabjai nem dísztárgyak, mind hű mása a valódi történelmi helyszíneken, múzeumokban látható eredetiknek. Megcsodálhatjuk többek között a diósgyőri várat, az athéni Akropoliszt, Csüllög Mária tanárnő mozaikmásolatait, Tutanhamon halotti maszkját, görög vázákat, a párizsi Diadalívet és Stonehenge-et is. Az apró csodák között Nagy Miklós, az intézmény tanára kalauzolta a Naplót.

Már több mint fél évszázados a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium iskolamúzeuma. A szándék eredetileg az építészettörténeti makettek elkészítése volt, s az alapító dr. Porcsalmy János tanár úr fél évszázadon át bővítette és gondozta gyűjteményt. – Az „Iskolamúzeum” feliratú terem színes üvegablakai, a továbbra is itt tárolt kortörténeti vázák, nagyszabású hiteles ókori mozaikmásolatok mellett a kezdet kezdetétől fogva kialakított építészeti maketteket tartalmazza – mondta Nagy Miklós, a múzeumot a beiratkozott diákoknak rendre bemutató pedagógus, s hozzátette: más, főként kisebb darabok még várják a megfelelő végső bemutatás lehetőségét.

– Nem sok helyen látható makett a Református Kollégiumról. Ma ez az épület városunk központjában egészen más arculatot mutat, mint ami a múzeumbeli makettünkön látható. Hiszen ez az úgynevezett Ókollégiumot ábrázolja, ahová Csokonai járt. Akkor volt például még egy kissé nyitott bejárórész, alacsonyabb volt a teljes épület, híre-nyoma sem volt még a hozzáépült szárnynak, amely a művelődési központ felőli oldalon áll, és ahol a közelmúltig a Református Gimnázium diákjai tanultak. Csokonai életének vége előtt pár esztendővel tört ki Debrecenben a híres tűzvész, amelynek annak idején a Szent András-templom (a város egykori gótikus Nagytemploma) is áldozatul esett. A tűzvész utáni időkben jelentős újítások, átépítések vártak a Kollégiumra is, a déli szárnynak teljes egészében meg kellett újulnia, a klasszicizmus stílusjegyeivel immár inkább jellemezhető végső arculatát csak ekkor nyerte el. Az egyszerűbb kivitelű, nálunk makett formájában látható, szép régi épület főként udvara felől, „belülről” szemlélve hasonlít arra, amit ma is láthat a szemlélő, illetve az épület lakója, diákja – magyarázta a pedagógus.

Több, mint a helyszínen

– Büszkeségeink között szerepel a magyar középkor egy rekvizituma is: a diósgyőri lovagvár, amelyről szintén elmondható, hogy nálunk sokkal több látható belőle, mint a helyszínen! Vagyis valóságos történelmi utazásban vehet részt, aki körülnéz a múzeumban – hangsúlyozta Nagy Miklós.

PtkI