Hazatér az utókornak szánt emlékirat

Debrecen - Advent első vasárnapján, a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Dr. Papp László, Debrecen polgármestere ünnepélyes keretek között adta át Vad Zsigmond esperes-lelkipásztornak a Diószegi Sámuel emlékiratát, hogy visszakerüljön eredeti otthonába, a Református Nagytemplomba.

Az 1806-ból származó emlékiratot a Nagytemplom építésekor a keleti toronyban rejtették el, hogy az utókor számára pontos leírást adjon a korábbi András-templom épületéről és a gyülekezet életéről. Az emlékirat elhelyezéséről több mint kétszáz évvel ezelőtt a debreceni református gyülekezet presbitériuma döntött, s azt Diószegi Sámuel lelkész fogalmazta meg. A korabeli jegyzőkönyvben így olvasható: „Valami helyet hagytak a kőművesek a Péterfia felől lévő torony fundamentumában, hova emlékeztető írást tehetni a Templom fátumáról és egyéb emlékezetrevalókról…” Az iratot a Nagytemplom keleti tornyának kupolájában helyezték el, s létezését és helyét nagy titokban kezelték: „Vigye oda Curator Úr, de úgy, hogy észre ne vegyék, tétesse be, tsináltassa be a helyet.”

Fotók: Derencsényi István

Évszázadokkal később, egy felújítás során az irat eltűnt a toronyból. – Ha ez a papír beszélni tudna! – mondta Kósa Lajos a vasárnapi istentiszteleten, amikor az irat vándorútjának végéről számolt be. A megsárgult papiros 2008 tavaszán került a tulajdonába, ám akkor nem tanulmányozta alaposabban az iratot, hanem eltette gyűjteményébe. A tavalyi évben került újra a kezébe, s ekkor kezdte érdeklődéssel olvasni. Felismerve, hogy milyen értékről van szó, úgy gondolta, az emlékirat sehol nem lehet méltóbb helyen, mint a Református Nagytemplomban. Kósa Lajos vasárnap azt is elmondta, a tinta minősége miatt szükségesnek látszik egy az eredetihez mindenben hasonló másolatot készíteni, és ennek költségeit az Alföldi Nyomda magára vállalta.

PtkI