Maszk alól tükörbe nézni

Debrecen - „Tagadd meg atyád, dobd el neved!” Vagy legalább változtasd meg Facebookon.

Az elmagányosodással kikövezhető és lerövidíthető az életvéghez vezető út. Álarcot növeszteni, valónkat megtagadni egyet jelent az értelmetlen levegővétellel. Őszinte érdeklődés hiányában bárki elszárad, még ha egy palotányi emberrel is van körülvéve.

Ezen gondolatok gyülemlettek föl kifejezésre várva öt tinédzser szívében, elméjében számos közös beszélgetés nyomán. Ha itt megállnánk is reménytelien nyugtázhatnánk az esetet, s bízhatnánk egy kellemes jövőben, visszavághatnánk az értékvesztettséget hangoztatóknak e példával. Hogy íme ott van például Antal Rebeka, Csáki Benedek, Gőz Kinga, Lengyel Fruzsina meg Péntek Petra, akik ugyan használnak mindenféle, időnként „kapcsolatrombolónak” bélyegzett eszközt, de értik, érzik az élet lényegét és sokat diskurálnak róla egymás szemébe nézve is. (Hiszem és tapasztalom, hogy sok ilyen intelligens, jó felfogású fiatal van szerencsére.)

Megmutatták

Ezek a srácok azonban többet tettek attól, minthogy megosztották a legközelebbi barátaikkal a zsigeri érzéseiket vagy puszta létükkel képviselték a környezetükben a számukra fontos értékeket. Lévén, hogy mindannyian 3-17 éve színházközegben léteznek – a Zene Theatrum Színi Tanoda diákjai – színműkeretet kerestek lecsapódott érzeteiknek, és Shakespeare klasszikusának frissített verziójával fordítottak tükröt a felnőttek felé. Ironikus, hogy a Páholy Udvar július 25-e, szerdai előadására báli álarcban várták a szervezők a játékos kedvű nézőket, a darab pedig épp arra sarkall, hogy megtaláljuk megkopott színeinket ahelyett, amiket az elvárások festette mindennapi maszkunkra.

Ötletek, formálandó részek

A produkció középpontjában Júlia áll. Az ő szürke, korlátozott hétköznapjairól, az anyai megerősítés hiányáról, a szerelem önbizalom-növelő, kiteljesítő erejéről, az abban való csalódásról, majd a végzetes döntésről. A darabon nem csak az látszik, hogy a színházcsináló családba született rendező, Csáki Benedek régóta áll a deszkákon, hanem az is, teátrumba járó, sokféle darabot látott a fiatal. Rengeteg jó, érdekfeszítő ötlet állt a nagyérdemű előtt, a közönséggel való kapcsolatteremtéstől a térhasználaton, a nézők között feltűnő játszókon, a videóblogoló ifjúságot megmutató előttünk születő „bejegyzéseken”, egyáltalán a végig használt kamerán, a Ringasd el magad-dalon, a halál folytonos jelenlétén, a lázálmokon, a Facebookkal kapcsolatos utalásokon át, az anyja telefonhívására rögtön ugró Rómeóig. A modernizált szöveggel – pláne, ha improvizációból született – könnyű elcsúszni, de jól vették az akadályt az alkotók. Helyén voltak a szavak, még ha néhol, például Paris jeleneteinél, még formálásra, kidolgozásra érdemes részek is akadtak. Személy szerint jó arányban és megfelelő helyen alkalmazottnak éreztem a kis számú eredeti szöveget, amely erősítette a mondanivalót. Mindezek mellett az alkotók jó humoráról is tanúskodik az előadás. A leghitelesebben számomra Péntek Petra alakított a Dadus szerepében, illetve Antal Rebeka Júliaként.

Őszinte alapokon

Ahogy arról Végh Veronika, a Páholy Lakásszínház háziasszonya, az említett színi stúdió egyik vezetője, a rendező édesanyja szólt: sem ő, sem a férje – a Zene Theátrum művészeti vezetője – nem segítették a kezdetekben a produkció létrejöttét. Szerették volna látni, mit hoznak össze a tanítványok. S bíztak abban, hogy csak jó sülhet ki abból, ha valaki valamit ennyire kitartóan akar, mint az ifjak. A premier napján nézték meg először és igen büszkék voltak, pláne amikor meghívást kaptak a Lengyelországi amatőr színjátszók versenyére. A nemzetközi terepre lépés előtt már tanácsokkal látták el a csapatot és segédkeztek a fordításban. A legjobb rendezés díjával tértek haza; a siker pedig további meghívásokat generált. Múlt szerdán este rengeteg visszacsatolást kapott a csapat, lépten-nyomon megállították a nézők őket. S hogy nem produktumorientált gyors próbafolyamatról beszélhetünk, hanem többször átbeszélt, fiatalokat foglalkoztató gondolatok esszenciájának színre viteléről, bizonyítják a lelkes, hosszú, érzelemdús válaszok a nézői kérdésekre.

HaBe