Bábkonferencia a Modemben

Debrecen - A bábművészet meghatározásáról és határtalan lehetőségeiről értekeztek.

A bábművészet a báb és mozgatójának történetmesélése – hihetnénk. A Modemben szombaton minden előadó erre a nézőpontra igyekezett rácáfolni. Ahogyan tette Az 1930-as évek Párizsában Blattner Géza, a világhírű bábszínházi újító is. A debreceni származású festő, grafikus, színházigazgató emlékére nyílt Billentyűk tárlathoz kapcsolódó konferenciát – Komolay Szabolcs köszöntőjét követően – Prof. Jákfalvi Magdolna színháztörténész előadása nyitotta. A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára arról szólt, hogy hogyan változtak a báb alkotás módszerei az avantgárd korszak, azaz Blattner fénykorától napjainkig, azaz a kiberbábokig.

Az esemény résztvevői számára kiderült, a bábművészetet nem lehet fogalmak falaival mederben tartani. Folyton változó anyag, ami a Blattnerhez hasonló kreatív színházcsinálóknak hála lyukat váj és elslisszan a definiálás addig erősnek hitt szemponttéglái között. Az általa vezetett Arc en ciel teátrum társulata az álló képzőművészet és a színház metszetpontján kezdett alkotni, számos előadásuk lassú mozgású, aligcselekményes, dramaturgiát nélkülöző, szoborszerű bábokkal játszott performansz volt – erről Hutvágner Éva bábtörténész beszélt az eseményen.

Goda Mónika az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója a báblét különböző alakzatait mutatta be. Példái sorra bizonyították e művészet határtalanságát, a műfajok sokszínűségét. Beszélt egy izraeli alkotóról, aki gyermekjátékokkal készít súlyos témájú előadásokat felnőtteknek. „Különös, ambivalens érzést kelt, ha egy plüsstigris és ólomkatonák mesélnek a háború borzalmairól; gyerekszobák kellékei egy attól nagyon távol eső szituáciról.” Említette a magyar származású, de külföldi népszerűségre szert tett Molnár Gyulát, aki „fogyasztható” tárgyakat használ produkcióiban, azaz ételeket vagy olyan halmazállapot váltására, illetve megsemmisülni képes eszközöket, mint például a gyufa. Szólt az emberi érintést nélkülöző önjáró, illetve a távirányított robotokat színpadra állító társulatokról, az „emberszabású bábokról” a maszkkal bábbá váló játszókról és olyan kísérletekről is, amelyben a báb irányítja színészt, vagy épp a „szabad akaratára” válik a produkció mozgatórugójává.

A délután workshoppal telik a Modemben, a résztvevők fénnyel és árnyékkal kísérletezhetnek a Modem tereiben, élvezhetik Gemza Péternek, a Csokonai Színház művészeti vezetőjének tárlatvezetését, végül a Vojtina Bábszínház felnőtteknek szóló előadását.

HBN-HABE