360 fokos videó: Digitális irodalomóra a Fazekasban

Debrecen - „Az okostelefon nem csak egy kütyü, ami arra jó, hogy szórakozunk rajta, hanem lehet multifunkciós taneszköz is” - vallja Fegyverneki Gergő, akinél nem tiltott eszköz, hanem pedagógiai segédlet a telefon.

Vegyük elő a mobileszközöket! - ezzel a kéréssel indult az irodalomóra a Fazekas Mihály Gimnáziumban. Fegyverneki Gergő irodalom és média szakos tanár digitális eszközök alkalmazásával oktat, a diákjai körében nem kis sikerrel.

Olyan órát szeretnék tartani, ami életszerű.”

Kezdjük a legelején. Mikor kezdtél el tanítani, és mikor jött a váltás, amikor IKT eszközök (azaz információs és kommunikációs technológiák, pl.: telefon, tablet) bevonásával kezdtél el irodalmat tanítani?

- Pont a napokban jelezte a Facebook, hogy 4 éve diplomáztam le mint magyar és médiaismeret szakos tanár. A tanárképző intézetben még nem nagyon foglalkoztam IKT eszközökkel, bölcsészként elvoltam a könyvekkel. Amikor kikerültem tanítási gyakorlatra, akkor jöttem rá, hogy mióta hetedikes koromban eldöntöttem, hogy tanár leszek, azóta nagyot változott a világ; megjelentek a különböző IKT eszközök és megváltoztak a munkaerőpiaci igények. Olyan órát szeretnék tartani, ami életszerű, szerethető a gyerekek számára, élményalapú és a lexikális tananyagon túl 21. századi készségeket fejleszt: kreativitás, gondolkodás, együttműködés. Nem csak öncélú, látványos eszköz ezek, hanem valójában hozzásegítik a gyerekeket ahhoz, hogy megértsék az anyagot, önállóak legyenek, tudjanak együttműködni, szövegeket elemezni, kulturáltan vitatkozni.

Gergő módszerét digitáliskultúra-azonos pedagógiának nevezte el, ami abból indul ki, hogy a tanár, mint egy kaméleon megpróbálja felvenni a gyerekek ritmusát, környezetét, ezzel motiválva, segítve őket a tanulásban, és a tananyag elsajátításában.

Az adott tanórán, amin mi is részt vettünk Ibsen Vadkacsa című drámáját dolgozták fel. Az óra egy kvízzel indult, és projektoron követhettük figyelemmel, az egyes diákok, párosok, hogyan válaszolnak a kérdésekre.

Hogyan építed fel ezeket az órákat, hogyan vonod be a digitális eszközöket egy-egy mű értelmezésébe?

- Igyekszem változatos feladatokat kitalálni, amiket nem is feltétlenül nehéz, és nem kerül sok időbe megcsinálni, így akár otthon, vagy lyukas órában is elkészíthetem. Minden órának van egy pedagógiai célja: ismétléssel kezdünk, frissítjük az előzetes ismereteket. Ha most nem egy Quizizz-t alkalmaztam volna, hanem egy gyerek felel az anyagból, akkor csak egy diák tudásáról kaptam volna képet. Ez a mobilis kvíz pedig lehetőséget teremtett arra, hogy minél több gyerektől érkezzen visszajelzés, hogyan készült az órára.

Nagyon fontos a mobileszközöknél, hogy kijelöljük, mikor vehetik elő, mikor tegyék el. Szeretném megteremteni a gyerekeknek az átmenetet a nyomtatott könyvkultúra, a Gutenberg-galaxis és a digitális tér között. Lássák, hogy az okostelefon nem csak egy kütyü, ami arra jó, hogy szórakozunk rajta, hanem lehet multifunkciós taneszköz is.

Én amellett szeretnék harcolni, hogy igenis van helye a mobileszközöknek az oktatásban.”

Nincs ennek hátulütője? Te egy újszerű módszerrel tanítasz, de nyilván vannak a klasszikus irodalomtanárok is. A gyerekek óhatatlanul összehasonlítják a tanórákat. Nem kaptál emiatt esetleg negatív visszajelzést?

- Vannak kétkedők is, akik nem hisznek abban, hogy ezeknek az eszközöknek helyük van az oktatásban. Láttuk, hogy Franciaország után Romániában is megtiltották a tanórai mobilhasználatot. Én amellett szeretnék harcolni, hogy igenis van helye a mobileszközöknek az oktatásban. Azokat a kompetenciákat, készségeket fejlesztik, amik kellenek a munkaerőpiacra is. Mert lehet, egy reálosztályt nem nagyon érdekel az irodalom, de ha a diákok látnak az oktatás során olyan eszközöket, olyan kihívásokat, vagy esetleg olyan feladatmegoldások várnak rájuk, amivel később találkozhatnak, akkor motiváltabbak lesznek. Nyilván ezen lehetne vitatkozni, de pont azért írtuk a Mobiltanulás ABC-je pedagógusoknak című könyvet, hogy formáljuk a szemléletet.

Fegyverneki Gergőnek három könyve jelent meg eddig, módszere létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szinte hetente jár iskolákba továbbképzéseket tartani, és egyetemen is oktatja a tanárjelölteket. Természetesen a mobileszközök bevezetése a tanórákra nem mehet egyik napról a másikra. Fel kell mérni, milyen eszközökkel rendelkeznek a diákok és az iskolák, beszélni kell többek között a mobilhasználatról, az internetes zaklatásokról, hogyan használja a tanuló úgy az eszközt az órán, hogy ne kalandozzon el közben.

A gyerekek Gergő tanórái alatt megismerkednek különféle applikációkkal, a QR-kódok világával és a kiterjesztett valósággal is. Különböző kvízek, gondolattérképek segítségével sajátítanak el klasszikus műveket. Katona József Bánk bán című drámáját pedig egyedülálló módon dolgozták fel: egy irodalmi újságot szerkesztettek a tanulók, mely Lámpaláz címet kapta. A nyomtatott alapú laphoz az egyik diák, Szakál Vince Abosa kifejlesztett egy saját kiterjesztett valóság (AR) alkalmazást, melynek segítségével a nyomtatott kép megelevenedik a telefon/tablet kijelzőjén – mintha egy újságot fognánk a kezünkben Harry Potter világából. De büszkén meséltek a diákok arról a digitális múzeumról, amit szintén közösen hoztak létre. A tudástárban VR szemüveg segítségével szobáról szobára végigjárhatjuk a múzeum termeit, miközben megismerkedhetünk a magyar felvilágosodással.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez a jövő? Gergő óráját és a diákok lelkesedését az újszerű oktatás iránt elnézve meglehet, hogy igen.

- Kiss Dóra/hirek360.hu -

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube-csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook-oldalát!