Bűnösök költségvetési csalásban

Debrecen - A Debreceni Járásbíróság 21 vádlottból 20-at bűnösnek mondott ki költségvetési csalás bűntette vagy vétsége miatt, ezért 5 hónap és 2 év közötti börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat.

A bűncselekményt a vádlottak tettesként, társtettesként, bűnsegédként, felbujtóként követték el. Egy vádlottat a bíróság két év próbára bocsátott.

Bár az eredeti vád jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről szólt, időközben a vádhatóság is módosította a vádat, illetve az ügy elbírálását az új Btk. is befolyásolta. Az új Büntető Törvénykönyv ugyanis kedvezőbb lett a vádlottak számára, ezért az enyhébb elbírálást kellett alkalmazni. Ez az oka annak is, hogy a vádlottak közül csak azoknak kell letölteniük a kiszabott szabadságvesztést, akik felfüggesztett vagy feltételes szabadlábra helyezés hatálya alatt álltak. A többiek esetében az új Btk. szellemében a börtönbüntetés végrehajtását 2 - 5 év próbaidőre függesztette fel a bíróság. Az elsőrendű vádlott például 2 év börtönt kapott 5 évre felfüggesztve, ha tehát 5 éven belül összetűzésbe kerül a törvénnyel, a szabadságvesztését le kell töltenie.

A tényállás szerint 2009-ben debreceni, hajdúsámsoni és derecskei lakásokat érintően születtek színlelt adásvételi szerződések. A vádlottaknak nem volt igazi tulajdonszerzési szándékuk, a 450.000 - 2.400.000 forintos lakástámogatások megszerzése vezérelte őket. Megpróbálták alaposan alátámasztani jogosultságukat, így többek között hamis munkáltatói igazolásokat, fiktív munkaszerződéseket és TB bejelentésről szóló igazolásokat nyújtottak be a bankokhoz, amelyekhez még valótlan költségvetéseket, építési szerződéseket is mellékeltek. Volt olyan alkalom, hogy még a munkabért is átutalták, hogy kérhessenek róla banki kivonatot. A „bér” átvevője aztán ezt a pénzt visszafizette a „munkaadónak”. Az egyik vádlott ilyen céllal hozott létre egy gazdasági társaságot, a színlelt cég aztán jó munkaadónak bizonyult – papíron. Egy másik vádlottnak az volt a feladata, hogy egzisztenciálisan kiszolgáltatott, ezért könnyen befolyásolható embereket hajtson fel, akik jogosultak az otthonteremtési támogatásra.

A bírósági tényállás szerint az I. r. H. Gábor, a III. r. D. Károly és a XI. rendű vádlott, K. György voltak az ügy mozgatórugói. Egyikük, mint építési vállalkozó így próbált a maga módján kilábalni a válságból. A bíróság indoklása szerint azt, hogy ezeknek a családoknak a több százezres önerőre kilátásuk sem volt, az I. rendű vádlottnak is tudnia kellett, hiszen ő hivatásos hitelközvetítőként dolgozott és még pénzintézeti vizsgával is rendelkezett. A kiszemeltek anyagi helyzetét mi sem mutatja jobban, mint hogy még az ügyintézésre is autóval szállították őket. Nekik például a bírósági eljárás során is gondot okozott az, hogy a távolsági buszjegy árát megelőlegezzék.

Az eljárást egyébként mintegy fél évvel hosszabbította meg a vádlottak hozzáállása, többüket ugyanis rendszeresen csak rendőri elővezetéssel sikerült a tárgyalásra hozni.

Debreceni Törvényszék