A helyi közoktatást féltik Balmazújvárosban

Akt.:
A helyi közoktatást féltik Balmazújvárosban
© Fotó: Getty Images
Balmazújváros – A megyében nem Komádi az egyetlen település, ahol a közelmúltban indult egyházi általános iskola kapcsán az integrált és szegregált oktatás kérdése témát szolgáltat a közéletnek.

A Napló október 3-án megjelent riportjában (a Hajdú Online-on itt olvashatják) feltártuk annak okait, mi vezethetett odáig, hogy a komádiak református egyházi iskolában láthatták a megoldást a közoktatás szembetűnő gondjaira.

Akkor is jeleztük: a jelenség az országban korántsem egyedülálló – még ha a bihari városban némileg összetettebb is helyzet –, és komoly társadalmi problémákra világít rá. Azzal ugyanis, hogy az egyházi intézménybe nem minden diákot kötelező felvenni – az iskolák maguk határozhatják a bekerülés kritériumait –, az elvi lehetőség adott a diákok közötti szelekcióra. Ezúttal a lehetséges következményekkel foglalkozunk a Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda júniusi beszámolója alapján. Radácsi István igazgatóhelyettes tájékoztatójából kiderül, rövid idő alatt olyan népszerű lett az intézmény, hogy – mint fogalmazott – idén már gyerekek felvételét kellett visszautasítaniuk.
Az Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság ülésén a beszámolóhoz hozzászólt Bényei Sándor, a helyi tankerület, illetve Molnárné Kiss Mária, a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatója, és mindkettejük mondandójából a féltés és figyelmeztetés olvasható ki arra az esetre, ha a református iskola nem vállal nagyobb szerepet hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatásában.

Érzékeny pont

A tankerületi igazgató érzékeny pontnak nevezte a református iskola integrációs szerepvállalását, megjegyezve, hogy nagy a szülői nyomás e tekintetben. „Nálunk általában azok a gyerekek maradnak, akik BTM-esek (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő – a szerk.), részképesség zavarosak” – fogalmazott. Azt mondta, létkérdés, hogy hat tanulócsoporttal működhessen az iskola, mivel ellenkező esetben 22-ről 27-28-ra növekedne az osztályok létszáma, „rendkívül terhelt tanulói populációval”. A tankerületi igazgató szerint egyfajta szokásjog alapján a cigány származású szülők elsősorban oda viszik a gyermekeiket, ahol a többiek vannak. Molnárné Kiss Mária igazgató élesebben fogalmazott: „Ha a létszámadatokat egy kicsit boncolgatjuk, akkor ehhez az is hozzátartozik, hogy olyan arányú lesz a csoportokon belül az etnikai tanulók aránya, hogy átbillenünk az 50 százalékon. Abban a pillanatban, azt gondolom, hogy elveszett Balmazújváros mindenféle szempontból, ha az oktatásügyet nézzük”.

A tankerületi igazgató szerint az értelmi képességekben áldottabb gyerekek nem az állami iskolába fognak kerülni, s a folyamat nem fog megállni. Azzal kell számolniuk, hogy egyre több lesz az olyan rétegből kikerülő gyermek, akiket munkára kell nevelni. Mint mondta, az iskola Kalmár és Dózsa tagintézményében a lakókörnyezet miatt ez később következik be, a Bocskaiban viszont már birkóznak ezzel. Ezt Szabóné Sándor Judit (Jobbik) a speciális feladatokat ellátó intézmények helyi hiányára vonatkozó felvetésére felelte, hozzátéve, „a magyar köznevelést időnként romokban érzem”. Az ülésen a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezekre nem reagált az egyházi iskola igazgatóhelyettese.

Tartsák be vállalásukat!

A másnapi testületi ülésen dr. Veres Margit (független) polgármester arra kérte Radácsi Istvánt, hogy az egyházi iskola tartsa be a hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó vállalását azért, hogy ne haladja meg a 25 százalékos különbséget egyetlen intézményben sem a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya.

HBN


Papíron kevesebb…

Bényei Sándor tankerületi igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvédelmi törvény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minősítését megváltoztatta – felmenő rendszerben. Vagyis aki most halmozottan hátrányos helyzetű, amíg ki nem fut a rendszerből, az is marad. Így papíron kevesebb lesz a HHH-s gyerek, de mi nagyon jól tudjuk, hogy ugyanaz a nyomorúság kíséri ezeket a sorsokat – jegyezte meg.​

szamokban

Ezért lett kevesebb a hátrányos helyzetű tanulók száma, ami a táblázatban is látható.


Iskola a szegregálódás határán
Komádi, Magyarhomorog – Komádiban nem az történik, amit az „emberminisztérium” és az Európai Unió elvár.


Sokszereplős közoktatás Komádiban
Komádi – A bihari város esete a legkomolyabb társadalmi kihívásra mutat rá, de válaszokat nem ad.


Iskolapélda
omádiban a közoktatás terén valami nem kerek – akinek efelől kétsége van, olvassa el a következő sorokat. Ebben persze semmi rendkívüli nincs, hiszen Magyarországon ez sok területre igaz. Az iskolaügy kapcsán senki nem mondja ki az igazságot. Szabó Zsolt László jegyzete.




0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés