Gombolyagból készülnek a csodák

A horgolás története az ősi időkre nyúlik vissza, feltételezhetően az úgynevezett csomó nélküli egyszálas fonásból ered. Annak idején a fonalat kézzel készítették, és az emberek a saját ujjaikat használva hurkolták össze egy egybefüggő felületté. Később már horgos végű tűt használtak, amely készülhetett csontból, fából illetve napjainkban alumíniumból, acélból és műanyagból. Manapság sokféle technikát tartanak számon, az alaphorgolástól egészen az úgynevezett knooking-ig, ami a horkolás és a kötés ötvözete.

Videókat nézett

Krakkóné Vezse Mária második gyermekét hordta a szíve alatt, amikor egy kedves ismerőse révén újra felfedezte magának a horgolást. A 36 éves, mára három gyermekes családanya – gyermekei közül Ádám 9, Balázs 6, Anna pedig 2 esztendős jelenleg – az alapoktól mostanra eljutott odáig, hogy már üzleti szándékkal is keresnék a munkáit.

– Hat és fél évvel ezelőtt kezdtem el horgolni egy kedves gyulai barátném hatására – elevenítette fel Mária. – Mindketten a második gyermekünket vártuk, és a barátnőm egy szép babatakarót készített a picinek, melyet meglátva úgy döntöttem, én is megpróbálom. Anyukámtól, nagymamámtól annak idején elsajátítottam az alapokat, így nem a nulláról kellett kezdenem. Mivel otthon voltam, igazából adta magát, hogy az interneten nézzek szét, ugyanis számos ilyen témájú videó található a világhálón. Rengeteg külföldi tervező van, akiknek szebbnél szebb munkák kerülnek ki a kezeik közül – én főleg angol és orosz nyelvűeket néztem, mert magyarból ekkor még kevés fellelhető volt. Indítottam a kezdőknek szóló videókkal, vettem horgolótűt, fonalat majd elkezdtem gyakorolni. Az első munkáimat senki nem látta és nem is fogja, mert természetesen hagytak kívánnivalót maguk után – nevet.

Autodidakta módon

A kezdeti, kevésbé jól sikerült próbálkozások nem vették el Mária kedvét, szorgosan folytatta tovább az autodidakta tanulást és gyakorlást. Balázs megszületése után egy pici szünetet tartott, de amint ismét lehetősége nyílt folytatta a horgolást. Mint mondja, a férje, Ferenc mindig kivette a részét a házimunkából, de emellett a családja segítségére is számíthatott, így a befektetett idő és energia egyre szebb alkotásokban öltött testet.

„Jó érzés látni, hogy mennyi mindent lehet kihozni egy fonalból.”

- Először egy kis sapkát készítettem Ádinak, majd a barátnőm lányának is horgoltam egyet. Szerencsére azoknak, akiknek megmutattam tetszett mindkét munkám, így ez löketet adott a folytatáshoz, és az idő elteltével próbálkoztam más, bonyolultabb mintákkal is. Készítettem babatakarót, sapkákat, majd megtetszett a Japánból származó amigurumi technika, amellyel leginkább állatokat készítenek, de bábuk, tárgyak megalkotásához is kedvelt módszer. Az amigurumiban kiemelt szerepet kapnak a mintaleírások, ezekből derül ki, hogy mikor milyen öltések szükségesek a kívánt forma eléréséhez. Az eredeti japán ábrák mellett mostanra már létezik angol, amerikai, sőt, magyar átírás is a különböző öltésekre – árulja el Mária, aki az érdeklődőknek azt tanácsolja, elsőként egy 3,5-es tűvel és a hozzá való catania fonallal kezdjenek.

Séta közben

Mint mondja, mostanra rengeteg lehetőség akad a kezdésre, tartanak tanfolyamokat, workshopokat, de az interneten közös csoportok vannak, ahol a tagok megosztják a munkájukat, segítik, tanácsokkal látják el egymást.

– Mára eljutottam odáig, hogy ajándékozni is szoktam a munkáimból, vagy pedig valaki kifejezett kérésére alkotok valamit – ismertette Mária. – Az instagramra feltöltött képek alapján egyre több idegen is ír rám, van, aki csak dicsér, de érdeklődtek már webshoptól is, hogy szívesen forgalmaznák az alkotásokat. Amíg kicsik a gyerekek ezt nem tudom bevállalni, de később szívesen foglalkoznék akár napi hat-nyolc órában is a horgolással, mert számomra ez hobbi lenne, nem pedig munka. Minden alkalmat megragadok a horgolásra: séta közben leülve egy padra vagy akár a doktornál várakozás közben is előveszem a horgolótűt. Ilyenkor meglepően sokan jönnek oda érdeklődve mit csinálok, vagy csak éppen – főleg az idősebbek – azért, hogy elmondják, mennyire örülnek neki, hogy nem veszett ki a horgolás a mindennapokból.

MSZ